Két esküvő, egy feleség

A magyar irodalom kivételes helyzetben van: legnevesebb képviselői – a világirodalomban ritkaságszámba menően – szinte egytől egyig egyben remek újságírók is voltak, még pályájuk csúcsán is. Elég, ha csak Ady Endrét, Dsida Jenőt vagy éppenséggel Mikszáth Kálmánt említjük a sok híresség közül.

Az 1847. január 16-án született Mikszáth igazán nem panaszkodhatott őseire: evangélikus lelkész felmenői a családi hagyományt követve a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, és nevelőként nemesi családokhoz jutottak be. Apja jómódú kisnemes volt, kocsmát és mészárszéket bérelt a felvidéki Szklabonyán, az író szülőfalujában.

Mikszáth 1872-ben lett ügyvédbojtár, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az Igazmondó, a Szabad Egyház, a Fővárosi Lapok és a kor egyik legolvasottabb lapja, a Borsszem Jankó. Huszonhat évesen feleségül vette Mauks Ilona Máriát, és az ifjú pár felköltözött Pestre.

Mikszáthnak azonban nem váltak valóra a fővároshoz fűzött reményei: nyomorogtak, apja, anyja, első gyermeke meghaltak, felesége beteg lett, és hazaköltözött szüleihez. A szépreményű hírlapíró elkeseredésben hazaköltözött szülőfalujába, de itt sem termett számára sok babér. Birtokát még szülei bérbe adták, idegen lett saját házában, az aljegyzői állásért folytatott harcába belebukott, így kénytelen volt visszatérni Budapestre.

Mikszáth – a sok megpróbáltatás hatására – olyat tett, amit azóta is kevesen: mivel nem akarta, hogy felesége is vele nyomorogjon, azt hazudta, hogy más nőt szeret, így az asszony elvált tőle. Az akkor még sikertelen író úgy érezte, nem méltó feleségéhez, ám titokban megfogadta, ha helyrebillen élete, ismét megkéri a kezét. Négy évvel a válás után, 1882-ben, amikor sikerült rendes jövedelemre szert tennie, újra elvette feleségül Mauks Ilonát, és – mondhatni második házasságából – három fiúgyermeke született. Ettől fogva karrierje töretlenül ívelt felfelé: a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta, 1889-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Szerkesztette az Ország-Világ, a Pesti Hírlap című kiadványokat, és idővel novellái, karcolatai annyira népszerűek lettek, hogy Jókai mellett a kor egyik legolvasottabb szerzőjévé vált. Országgyűlési képviselő lett, a parlamentből írt beszámolói irodalmi csemegének számítanak.

1910-ben országszerte megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját. Egyik útja során azonban Mikszáth súlyosan megbetegedett, és ugyanannak az évnek tavaszán elhunyt. A fekete város című népszerű regényének kiadását már nem érte meg. Szülőfaluja ma a Mikszáthfalva nevet viseli.