II. Erzsébet, a rekorder királynő

Bár Geoffrey Fisher, Canterbury érseke csak 1953. június 2-án helyezte Szent Eduárd koronáját a fiatal uralkodó fejére a londoni Westminster-apátságban, a 27 esztendős királynő akkor már több mint egy éve ült a brit trónon, ahol ugyanolyan hirtelen – jóllehet természetesen nem annyira váratlanul – találta magát, mint bő másfél évtizeddel korábban édesapja, néhai VI. György király.

Amikor Erzsébet Alexandra Mária hercegnő 1926. április 21-én világra jött, még senki nem gondolhatta, hogy a csecsemő személyében Nagy-Britannia jövendő rekorder királynőjét kell tisztelni.

II. Erzsébet királynő ugyanis kizárólag néhai nagybátyja, VIII. Eduárd „jóvoltából” ülhet több mint 63 éve a brit trónon. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai nő, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben és 1936. december 10-én – nem egészen egyévnyi uralkodás után, a koronázást meg sem várva – távozott a királyság éléről, átadva helyét öccsének, a későbbi VI. György királynak, Erzsébet édesapjának.

György király hősiesen teljesítette a váratlanul nyakába szakadt uralkodói feladatokat, amelyekre sohasem készült. A brit történelem legnehezebb háborús éveiben kellett helytállnia a lelki és egészségügyi problémákkal küszködő, zárkózott embernek és ennek megvolt az ára: 1952. február 6-án, alig 56 évesen, a brit uralkodók kelet-angliai vidéki rezidenciáján, Sandringhamben elhunyt.

A monarchia szünet nélküli jogfolytonosságának alapelvéből következőleg György halála pillanatától az Egyesült Királyság uralkodója II. Erzsébet királynő.

A királynő beszéde

A The Queen’s Speech – An Intimate Portrait of the Queen in Her Own Words (A királynő beszéde – Közeli portré a királynőről saját szavaival) című frissen megjelent kötetben Ingrid Seward az uralkodó megszólalásait és a hozzá közel álló emberekkel készült interjúkat felhasználva mutatja be II. Erzsébet életét és annak nyilvánosság előtt kevésbé ismert oldalait: kezdve 1940-es első rádióbeszédétől a britek által csak annus horribilisként emlegetett 1992-es év történésein – többek közt a windsori kastély egy részének leégésén – át rekordhosszú uralkodásának 21. századi éveiig.

Erzsébet 14 évesen, 1940. október 13-án szerepelt először a nyilvánosság előtt: a rádió Windsorból kapcsolta őt az észak-amerikai és az ausztrál gyerekeknek. Apja, a beszédekkel hadilábon álló VI. György király legnagyobb büszkeségére a hercegnő hibátlan teljesítményt nyújtott, beszédét pedig úgy zárta: „A húgom is itt van velem, mindketten jó éjszakát kívánunk nektek. Gyerünk, Margit, te is köszönj el!”. Ezek után a nővérénél négy évvel fiatalabb Margit vékonyka hangja hallható, ahogy azt mondja: „Jó éjszakát, gyerekek és mindnyájatoknak jó szerencsét”. A Gyerünk, Margit! (Come on, Margaret!) szállóigévé vált a maga idejében.

A világháborút a testvérek jórészt Windsorban vészelték át, Erzsébet megszállottan követte a híreket, figyelte a repülőket, amelyek elhúztak a kastély felett. Gyakorlott megfigyelővé vált, ma is kiválóan ismeri a repülőgépeket, és pusztán hangjukról felismeri őket. Az úgynevezett plane spottingot van is alkalma gyakorolni, a hétvégéket az uralkodó rendszerint Windsorban tölti, amely felett gyakran húznak el utasszállítók.

Boldogság és felelősség

A háború utáni évek a felhőtlen boldogság jegyében teltek: Erzsébet 1947-ben férjhez ment, egy éven belül megszületett Fülöp herceggel közös első gyerekük, Károly. Idővel azonban VI. György egészsége hanyatlani kezdett, tüdőrákos lett. Eltávolították egyik tüdejét, a műtét miatt a hercegnő későbbre halasztotta kanadai útját. Hazatérve azzal a hírrel szembesült, hogy apja betegsége gyógyíthatatlan. 1952 elején hat hónapos kelet-afrikai, ausztráliai és új-zélandi útjára már úgy indult el, hogy egy lezárt borítékban vele volt atrónutódlásról szóló nyilatkozat, aRoyal Standard (az uralkodó zászlaja) és a gyászruha is.

VI. György február 6-án halt meg, és nemcsak Erzsébet volt vigasztalhatatlan, hanem Winston Churchill kormányfő is. A könyv szerint a veterán politikust azzal próbálták vigasztalni, hogy majd az új uralkodóval is megtalálja a hangot, de ő csak annyit válaszolt: nem ismeri őt, és különben is, Erzsébet csak egy gyerek.

Nem volt az. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon is komolyan veszi kötelezettségeit, alkalmanként családja rovására is. Károly herceg és Anna hercegnő nevelését jórészt édesanyjára és nevelőkre bízta, András herceg, majd Eduárd herceg születésekor azonban megfogadta, hogy változtat ezen. Anna hercegnő a hírek szerint még ma is feláll, ha édesanyjával beszél – telefonon. Károly herceg is csak egyszer engedett szabad utat érzelmeinek anyjával szemben, amikor Diana miatt egy alkalommal olyan ideges lett, hogy a királynővel kezdett el ordibálni telefonon. „Nem látja, hogy őrült?! Őrült, őrült! – kiabálta II. Erzsébetnek, aki szintén ritkán veszíti el a türelmét: Fülöp hercegre mindazonáltal egyszer nyilvánosan ráripakodott, amiért megváratta. A könyvből kiderül, hogy akárcsak a néhai Diana hercegnőt, Vilmos feleségét, Katalint is nagyon kedveli és egyáltalán nem volt kifogása az ellen, hogy polgári származású. Amit gyerekeinél kihagyott, unokáinál megpróbálta pótolni, Anna hercegnő lánya, Zara és fia, Peter a kedvence, de nagyon szereti András herceg két lányát is. Arra pedig nagyon büszke, hogy Vilmosból és Harryből milyen kiváló ember lett az őket ért nehézségek ellenére.

Több mint hatvan év

Szerdán töltötte be uralkodásának 23226. napját, és ezzel átvette az évezredes angol-brit monarchia uralkodási időrekordját az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynőtől, aki 63 évet, hét hónapot és három napot töltött a brit trónon.

Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázada viseli a koronát. A 89 esztendős királynő a világ legidősebb uralkodója és az európai történelem legrégebbi, ma is létező monarchiájának élén áll. Ráadásul az összesen 54 tagállamot számláló, zömmel az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség tagállamai közül – az Egyesült Királyság mellett – tizenötnek ma is ő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányiaknak, mint Tuvalu és olyan földrésznyi óriásoknak, mint Kanada és Ausztrália.

Szűkebb hazájában a 12. miniszterelnökénél tart – az első Winston Churchill, a háborús győző volt –, de azokat a nemzetközösségi országokat is beleszámolva, amelyeknek ő az államfője, eddigi miniszterelnökeinek száma meghaladja a 150-et.

A trónra lépése óta eltelt idő hosszúságát találóan jellemezte kilencedik miniszterelnöke, sir John Major, aki a Mail on Sunday című vasárnapi konzervatív brit lapban írt méltató cikkében felidézte: a világon ma élő hétmilliárd ember közül hatmilliárd nem is ismert más brit uralkodót és legalább 70 évesnek kell lenniük azoknak, akik még emlékezhetnek olyan brit bankjegyekre és postabélyegekre, amelyek nem II. Erzsébet királynő portréját viselték.