Húsvéti szokások a nagyvilágban

A locsolkodás az emberiséggel egyidős termékenységkultusszal áll kapcsolatban és a vízzel (újabb szokás szerint parfümmel) való meghintés a keresztség jelére és tartalmára utal. Mégis, talán nyugodtan kijelenthető, kevés nőnek jut eszébe a termékenység csuromvizesen a még hideg-szeles márciusban, s a keresztség tartalmára is kevesen gondolnak a hölgyek közül akkor, amikor kissé ittas férfiismerősök a negyvenedik illatú dezodort fújják estére megfájduló fejeikre. A hölgyek ilyenkor leginkább csak engedelmesen alávetik magukat a magyar hagyománynak, amely Magyarországon és Románián kívül Szlovákiában, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is ismert. Ám némiképp vigasztaló hírt is mondunk azoknak az olvasóinknak, akik a locsolkodást inkább átugranák: van, ahol sokkal rosszabb. Csehországban és Szlovákiában például a középkor óta – ma már szimbolikusan, szalagokkal díszített fűzfavesszővel – a locsolás mellett meg is korbácsolják a nőket, mert arrafelé úgy tartatik, hogy ez egészséget, szépséget és szerencsét hoz a szebbik nemnek. Svédországban pedig a nőknek kell házról-házra járniuk locsolni, méghozzá boszorkánynak öltözve, mert arrafelé azt mondják, húsvétkor a legerősebb a fekete mágia és a rossz boszorkányok ereje. A furcsaságoknál maradva: a Fülöp-szigeteken szokás a keresztre feszítés, férfiak és nők egyaránt alávetik magukat a rituálénak, annak ellenére, hogy a túlnyomórészt katolikus vidéken az egyház ellenzi ezt. S ha már húsvét és szigetek: a Húsvét-szigetek polinéz lakossága nem ünnepli Jézus feltámadását, a Csendes-óceáni sziget csupán azért kapta ezt a nevet, mert húsvétvasárnap fedezték fel.

Európa csöndje és harangjai

De térjünk vissza egy kicsit még Európába, ahol nagyon szép ünneplési szokásokkal találkozni mindenfelé. A húsvétot megelőzőnapokon az európai kultúrák hagyományainak megfelelően ki-ki a maga módján, felekezete gyakorlata szerint igyekszik elmélyedni hitvilágában, egyháza közösségében. Északon, Finnországban csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni sem az ismerősökkel, sem másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad. Régen csönd borult Walesre is, ahol állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcák kihaltak voltak. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta.

Sokfelé, így a németországi szokások is nagyban hasonlítanak a mieinkhez: a szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Németországban szokás húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el (van, ahol szekereket is meggyújtanak), így búcsúzva a téltől. Ott a tűz a melegség, a napsütés, a szépség és a győzelem szimbóluma.

Lengyelországban is szentelni viszik az ünnepi étkeket vasárnap reggel. A kosár tartalma nem egyezik meg teljesen a mi hagyományainkkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak. Bulgáriában a tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következőnapokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó épen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

Franciaországban a harangokból hullanak alá a tojások és az ajándékok. A történet szerint nagypénteken elhallgatnak a harangok és Rómába vándorolnak, vasárnap, apró ajándékokkal felrakodva térnek vissza, amikor megérkeznek felcsendülnek, és elpotyogtatják az utcákon a hozományt. A gyerekek visibálva szaladnak ki a házakból és gyűjtik össze a nagylelkű harangok ajándékait. Szicíliában a fiatalok Jézus és a tizenkét apostola szobrát hordozzák körbe, húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik. Amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat, így találkozik újra Krisztussal.

Mexikótól Ausztráliáig

Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santától Pascuáig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következőszombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan elutaznak, és sok városban passiójátékot rendeznek, a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyent kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek. Amerikában nincs különösebb ünnepi hangulat, ott nem is munkaszüneti nap húsvét egyik napja sem. Ennek ellenére valamelyest megülik: a tojás, a tojásdekoráció kap központi szerepet, sok helyütt tojásokkal díszítik fel a lakásokat. A gyerekeknek a húsvéti nyúl hoz ajándékot, amelyet tojásvadászat keretében keresnek meg. Az ajándékok nagyon hasonlóak a magyar gyerekeknek hozott édességekhez és néhány apró játékhoz.

Ausztráliában viszont nem szeretik a nyulat, ott ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, mert az elmúlt évszázadban az üregi nyulak fékezhetetlenül elszaporodtak. A legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában.

Ünnepi eledelek

Hozzánk hasonlóan a jól elkészített sült bárányt kedvelik többfelé Európában, így az olaszok is, ők borssal és articsókával szervírozzák. Az ország különbözőrégióiban korona alakú, tojás alakú színes cukorkával ékesített kenyeret tálalnak fel. Sajátos kenyeret fogyasztanak Görögországban is, az úgynevezett „Jézus kenyerét”. A kenyér közepén egy keresztet formáznak, a széleire pedig tojásokat tesznek. A hollandok egy édes, mazsolával töltött, Paasbroodnak nevezett kenyeret szolgálnak fel, és virágokkal, tojással díszítik fel az ünnepi asztalt. Portugáliában az 1600-as évek óta töretlen népszerűségnek örvendőfolar a húsvét meghatározó süteménye. Területenként eltérően ízesítik hol sósan vagy citrommal, hol pedig édesen, szegfűszeggel, fahéjjal, sok karamellel készítik el. Lengyelországban a nálunk is szokásos húsvéti ételek kerülnek az ünnepi asztalra. A sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek, azaz savanyú krumplileves is része a hagyományos lengyel húsvéti menünek. Amerikában a mézes sült sonkát kedvelik leginkább húsvétkor, mellé tojást és sok-sok zöldséget fogyasztanak. Kedvelik a mályvacukorból formált húsvéti figurákat is, ezeket a Peepsnek nevezik.