Halál a genfi tó partján

A bajor néphagyományok szerint rendkívül szerencsés lesz az életben, aki foggal születik. Bizonyos fokig nem tévedt a népi jóslás Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő apró kis foggal született harmadik gyermekének esetében sem, de azért erős túlzás lenne azt állítani, hogy folytonos vigadalom lett volna a későbbi királyné élete. Sissi és családja soha nem gondolta, hogy Erzsébetből királynő lesz, így aztán komoly képzésen kellett átesnie a bécsi udvarban. Amikor Ferenc József császár Heléna nővére helyett őt vette feleségül, mindössze 16 éves volt. A szinte még kislány korú császárnét Majláth János tudós gróf oktatta Ausztria történelmére, akkortájt hallott először magyar beszédet is. Megtanulta a társasági illemet, ám Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikettszabályait – a kamaszok előbb-utóbb megnyilvánuló lázadó szellemétől vezérelve – sehogy sem tudta elfogadni. Viszont hihetetlen műveltségre tett szert, megtanult angolul, franciául és csehül, a későbbi években pedig magyarul és ógörögül.

Ha pompa és vigasság vette is körül, Sissi – ahogyan titkon írt naplójából is kiderül – nem röpdösött a boldogságtól. Tizennyolc évesen szülte meg első gyermekét, Zsófiát, rá alig egy évre újabb lánynak, Gizellának adott életet. A környezetében hárpiának tartott anyósa miatt azonban nemcsak nem nevelhette lányait, de alig láthatta őket: szobájától távol, a kastély másik szárnyában helyezték el őket, és csak a főhercegné udvarhölgyei jelenlétében találkozhattak. Macska-egér játék volt ez a két asszony között, végül Erzsébet kierőszakolta, hogy magyarországi útjukra a lányokat is magával vihesse. Zsófia, a nagyobbik gyermek tífuszban megbetegedett, és 1857-ben meghalt Budán. Anyósa ellenszenve ezután még nagyobb lett, és az sem hozott kibékülést, hogy 1858-ban megszülte a trónörököst, Rudolf koronaherceget.

1867-ben Erzsébet és férje Budára utazott, ahol magyar királlyá koronázták őket, és beteljesült Sissi vágya: végre szeretett magyarjai királynéja lett. Tíz hónappal a koronázást követően, 1868-ban megszületett negyedik gyermekük, Mária Valéria főhercegnő, akit „magyar gyermeknek” is neveztek, de ebben több volt az irónia, mint az igazság. Ekkora már köztudottá vált Erzsébet és Andrássy Gyula gróf, volt forradalmár és miniszterelnök barátsága, sőt, egyesek szerint viszonya, bár erre soha senki nem szolgált bizonyítékokkal.

A legnagyobb tragédia azonban még ezután következett Sissi életében. Amikor úgy tűnt, valamelyest lenyugodtak benne és körülötte a kedélyek, 1889-ben fia, Rudolf főherceg öngyilkosságot követett el. Erzsébet levágatta bokáig érő haját, feketébe öltözött, és utazással töltötte szomorúsággal teli napjait.

1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Már nyiladoztak az őszi virágok, a nap még elő-elő bukkant a nehéz esőfelhők mögül. A genfi tó vize fodrokat vetett, Sissi pedig hajókirándulásra készült kísérőjével, Sztáray Irmával. A továbbiakat szemtanúk elbeszéléseiből tudjuk. Tizenhárom perccel múlt dél, amikor a két előkelő hölgy kilépett a Hotel Beau Rivage szálloda forgóajtaján. Egy percre megálltak, hogy megcsodálják a szemük elé táruló látványt: Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc, fátyolos köd mögül integetett feléjük. Erzsébet szokásához híven fekete kosztümöt viselt. A portás mélyen meghajolt, ők sietős léptekkel igyekeztek a mólón várakozó kirándulóhajó felé. Senki sem figyelt fel a közelben ólálkodó bajuszos, elhanyagolt külsejű férfira. Az illető egyre közelebb lopózott a két nőhöz, majd – mintha véletlenül történtvolna – hirtelen beleütközöttegyikükbe. A fekete ruhás asszony lassan lecsúszott a járdára, kísérője a meglepetéstől kiáltani sem tudott. Amint Adolphe, a portás felocsúdott döbbenetéből, rendőr után rohant, addigra azonban a merénylő – egy Luigi Luccheni nevű olasz anarchista – eltűnt.

Sissi hallani sem akart arról, hogy visszatérjenek a szállóba. Bizonytalan léptekkel, kísérőjétől támogatva, felszállt a hajóra. Ő sem érezte még sebesülésének súlyosságát, csak arra vigyázott, hogy ne okozzon túl nagy feltűnést. Fél óra elteltével a királyné rosszul lett. Mire a kapitány odasietett, már alig tudott lélegezni, de továbbra sem árulta el kilétét. Végül kísérője nem bírta tovább, és kiáltozni kezdett, hogy az osztrák császárnét leszúrták. Természetesen összecsődült a hajó összes utasa, a kapitány pedig parancsot adott a visszafordulásra. A partra már hordágyon vitték ki Sissit. Amikor az orvos viszonylag sok idő elteltével megérkezett, a királyné sápadt volt a vérveszteségtől. Már nem tudtak segíteni rajta: az élesre fent körömreszelő halálos sebet ejtett Sissi mellkasán.