Globális felmelegedés: vészhelyzet van

Bár Erdélyben kemény telet jósoltak idénre, 2016-ban volt a legmelegebb a Föld éghajlata az elmúlt 115 ezer év átlagaihoz képest. Az iparosodás után folyamatosan nőtt az évi átlaghőmérséklet a bolygón, az elmúlt 45 év során 1,25 Celsius-fokkal lett melegebb. James Hansen, a NASA klímakutatója októberben jelentette be, hogy mindez bolygónkon olyan hőmérsékleti változásokat okoz, amelyeket az utolsó jégkorszakot megelőző időszakban tapasztalt a korai élővilág: akkor a tengerszint 6-9 méterrel volt magasabb a jelenleginél. Az amerikai űrkutatási hivatal szakértői szerint már így is nagyon sok káros hatása van a globális felmelegedésnek, de ha az 1,25 Celsius-fokos érték 3-ra növekedne, az már életveszélyes lenne a Föld élővilága s így az emberek számára is.

A fél világ víz alá kerülhet

Az elmúlt két évben folyamatosan negatív rekordokról számolt be a NASA: egyrészt 2016 júniusa volt a legmelegebb június a történelemben, míg az idei év első hat hónapja számít a legforróbb fél évnek. A legaggasztóbb azonban az, hogy a globális felmelegedés most már megállíthatatlannak tűnik, tavaly óta az idei nyárig ugyanis világszinten 14 hónapon keresztül újra és újra megdőlt a havi melegrekord. Ráadásul a Föld jégkészlete még sohasem olvadt ilyen gyorsan: az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) tanulmánya szerint a földtörténelem során még soha nem volt ilyen kevés jég a bolygó felszínén, mint napjainkban.

A természetes környezetbe kijutott káros anyagok által okozott katasztrófa könnyen tragikus kimenetelűvé válhat. Bolygónk 12 millió négyzetkilométernyi kiterjedésű jégkészlete az elmúlt néhány év alatt 1,3 millió négyzetkilométerrel csökkent, ez a folyamat pedig gyorsul. Ha a világ összes jégtakarója és gleccsere elolvadna, víz alá kerülne London, Barcelona, Brüsszel, New York, Peking, Tokió, Buenos Aires, de Rio de Janeiro is számos más tenger-, illetve óceánközeli térséggel együtt. Az időben közelebbi problémát ugyanakkor az egyre szén-dioxid-terhesebb levegő jelenti: az idén szeptemberben mért adatok szerint az elmúlt 400 ezer évben sosem volt ilyen magas a szén-dioxid-koncentráció: ha ez a folyamat így halad, 2050-re a Föld állatfajainak negyede kipusztul, és emberek milliói fogják elveszíteni otthonukat. Tehát ha a mi nemzedékünk még nem is, gyerekeink, unokáink potenciális veszélyben vannak.

Izlandi szakemberek találtak megoldást

A lehetséges praktikára izlandi szakemberek jöttek rá, mondhatni véletlenül. A Carbfix projektnek nevezett tervet a szakértők eleinte úgy képzelték el, hogy egy izlandi geometrikus erőmű által kibocsátott szén-dioxidot a talaj mélyére fogják vezetni. A kivitelezés során azonban a szén-dioxid egy része reakcióba lépett a bazalttal, és szilárd karbonáttá vált. Mint kiderült, a kibocsátott szén-dioxid 95–98 százaléka vált mészkőhöz hasonló anyaggá, amely ebben a formájában már nem szennyezi környezetét. A felfedezés után el is döntötték, hogy egy reykjavíki erőművet átalakítanak kifejezetten erre a célra, amelyben évi ötezer tonna szén-dioxidot szeretnének semlegesíteni. A Föld évi negyvenmilliárd tonna káros mennyiségéhez viszonyítva ez nyilván nem sok, azonban a módszert a világ számos más helyén lehetne alkalmazni, hiszen a vulkanikus bazalt elég elterjedt kőzet, például a magyarországi, romániai, németországi, olaszországi gazdag lelőhelyeken kívül számos más európai országban is előfordul.

Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára már tavaly hangsúlyozta, hogy sokkal többet kéne tennie minden országnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogására. A cél az, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedést 2 Celsius-fok

alatt tartsák a század végéig, ennek eléréséhez azonban aktívan hozzá kell járulnia kivétel nélkül minden államnak. Jelenleg a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátásért Kína felel a globális érték 25 százalékával, őt az Egyesült Államok követi 15 százalékkal, illetve az Európai Unió 10 százalékkal, a 6 százalékért felelős India után pedig Oroszország következik 5 százalékkal, a maradékot a világ többi állama szétszórtan adja. A közeli megoldások terén James Hansen klimatológus globális adó kiszabását javasolja a szén-dioxid-kibocsátásra. A szakértő szerint javítana a helyzeten, ha a dohányipari létesítményeket és a környezetre káros tüzelőanyaggal foglalkozó gyárakat egyaránt külön adófizetésre köteleznék. A NASA nyugalmazott kutatója úgy véli, a bíróságoknak kellene sarkallniuk a kormányokat a változtatásra, az igazságszolgáltatásban dolgozókat elméletileg ugyanis nem kellene hogy személyes gazdasági érdekek befolyásolják.

Mi is segíthetünk

Leonardo DiCaprio Oscar-díjas színész idén nem a szakmai elismerések bűvkörében munkálkodott, hanem – hűen az aranyszobor átvételekor elmondott beszédéhez –, a Before the Flood (Az árvíz előtt) című dokumentumfilmje készítése során körbeutazta a világot, hogy szakemberek segítségével kiderítse, miképpen lehetne megmenteni a Földet a globális felmelegedés okozta végső kipusztulástól. Nekünk azonban nem kell dokumentumfilmet készítenünk ahhoz, hogy hozzájáruljunk az ügyhöz. Elég, ha csak hozzáadunk böngészőnkhöz egy új keresőt, az Ecosiát. Ugyanúgy működik, mint bármely más keresőmotor, például a Bing. Ha rákeresünk a weben, másodpercek alatt telepíthetjük mind a Chrome-ra, mind a Firefox vagy Explorer böngészőnkre. Van azonban egy lényeges különbség az ismert keresők és e között: bár az Ecosia is a Google-hoz hasonlóan hirdetésekből gyűjti bevételét, annak azonban 80 százalékát olyan nonprofit szervezeteknek adja, amelyek faültetéssel foglalkoznak. Csak annyit kell tennünk, hogy hozzáadjuk a böngészőnkhöz, és mindennapi internetes keresésre használjuk, néha rákattintva egy-két hirdetésre is. Valahányszor az Ecosiával keresgélünk, a jobb felső sarokban eggyel növekedik a faikon melletti szám, jelezve, hogy hozzájárultunk a Föld tüdejének fellélegeztetéséhez.

Emellett azonban van számos olyan, zöldszervezet által javasolt tanács, amelyet betartva lelassíthatjuk tulajdon környezetünk pusztulásának folyamatát, ráadásul legtöbbjük csak kevés odafigyeléssel igényel többet az átlagos napi tevékenységeinkre áldozott energiánknál. Például zuhanyozzunk fürdés helyett, tusoláskor ugyanis akár négyszer kevesebb vizet fogyasztunk el, mint ha egy kádat töltenénk fel. Használjunk szárítókötelet a szárítógép helyett, amellyel 350 kg szén-dioxidot takaríthatunk meg fél év alatt, szigeteljük le a lakásunkat, hogy fűtési energiát takarítsunk meg, ne dobjuk el, hanem folyamatosan használjuk újra a műanyag szatyrokat. Határozzuk el, hogy csak a legszükségesebb esetben üljünk autóba, vagy legalább hetente csökkentsük a kilométereket. Ráadásul ha rendszeresen ellenőriznénk autónkon a gumi állapotát és a guminyomást, üzemanyagot és szén-dioxidot spórolnánk meg. Ugyancsak jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást érnénk el, ha a körteizzókat kompakt fénycsőre cserélnénk a lakásunkban. Az energiatakarékos fénycsövek nagyjából ötödannyi energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzólámpák, élettartamuk pedig körülbelül tízszer hosszabb.

Ne dobjunk mindent rögtön a kukába használat után. Egy alumíniumdoboz újrahasznosításával például nagy szívességet teszünk a környezetünknek, s így önmagunknak is, tekintve, hogy minden kilogramm alumínium előállításával kilenc kilogramm szén-dioxid keletkezik. Használat után kapcsoljuk ki, és ha lehet, áramtalanítsuk elektromos készülékeinket, a tévétől kezdve a DVD-lejátszón át a számítógépig mindent, a telefontöltőt se hagyjuk az áramforrásban. S bár sokan vannak, akik a veszélyes hulladékot – mint a kiégett izzókat vagy az elhasznált elemeket – visszavinnék az üzletek erre alkalmas gyűjtőibe, legtöbbször nincs erre lehetőség, ugyanis számos üzlet, főként kiskereskedés, nem vesz vissza olyan hulladékot, amelyet használható állapotában árusít. Ahogyan az áruházaknak ez kötelessége, úgy minden más kereskedésnek is azzá kellene tennie, hogy ne kerülhessenek ellenőrizetlenül a környezetbe káros vegyi származékok.