Fotó: Felvidéki kitelepítések
2016. február 27., 12:302016. február 27., 12:30
2016. február 27., 12:302016. február 27., 12:30
Egy diszkriminatív kisebbségpolitikai eszközökkel kikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény született 1946. február 27-én. A szerződés aláírása után nem sokkal pedig elindult az első, emberekkel teli marhavagon a tisztán magyarlakta csehszlovákiai területekről, Magyarországra.
A felvidéki magyarok második világháborút követő kálváriájáról, a kitelepítésekről és deportálásokról emlékeztek meg Révkomáromban. A református templomban Fazekas László püspök végezte az igehirdetés szolgálatát, a nézők a szertartásba vasárnap kapcsolódhatnak be (február 28., Duna World 13.20).„Több tízezer ember kitelepítését szervezték meg, hogy azoknak a helyére olyanokat hozzanak, akik magukat szlováknak vallják – emlékezik a felvidéki magyarság nehéz napjaira a főpásztor. - Nagyon zavaros időszak volt, s kitervelői nem is tudták először, hogy hogyan fogjanak neki, de egy céljuk volt: Csehszlovákiát homogén országgá tenni.”
Ezt követően láthatják a nézők Egy tollvonás egy nép sorsa címmel Bartók Csaba kétrészes dokumentumfilmjét. A kordokumentum szintén a csehszlovák-magyar lakosságcserének állít emléket. A történet a Kassa–vidéki járásban található Perényben kezdődik, ahonnan a lakosság 75%- át telepítették ki. A film legnagyobb eredménye, hogy az alkotóknak „utolsó percekben“ sikerült még tanúkkal igazolni a szégyenteljes kort, a gyászos hónapokat, amely alatt közel 100 ezer felvidéki magyart Magyarországra telepítettek, és megközelítőleg 40 ezer honfitársunkat Csehországba deportáltak, adtak el „rabszolgának” (Duna World 14.20, 15.25).
A megemlékezéssel összhangban a felvidéki Dunaszerdahelyen tartotta kihelyezett ülését a Kós Károly Kollégium, az MTVA külhoni magyar médiaműhelyeket támogató testülete. A február 24-ei összejövetelen részt vettek a közmédia felvidéki tudósítói, s a tanácskozáson felszólalt A. Szabó László, a város alpolgármestere is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!