
Fotó: Felvidéki kitelepítések
2016. február 27., 12:302016. február 27., 12:30
Egy diszkriminatív kisebbségpolitikai eszközökkel kikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény született 1946. február 27-én. A szerződés aláírása után nem sokkal pedig elindult az első, emberekkel teli marhavagon a tisztán magyarlakta csehszlovákiai területekről, Magyarországra.
A felvidéki magyarok második világháborút követő kálváriájáról, a kitelepítésekről és deportálásokról emlékeztek meg Révkomáromban. A református templomban Fazekas László püspök végezte az igehirdetés szolgálatát, a nézők a szertartásba vasárnap kapcsolódhatnak be (február 28., Duna World 13.20).„Több tízezer ember kitelepítését szervezték meg, hogy azoknak a helyére olyanokat hozzanak, akik magukat szlováknak vallják – emlékezik a felvidéki magyarság nehéz napjaira a főpásztor. - Nagyon zavaros időszak volt, s kitervelői nem is tudták először, hogy hogyan fogjanak neki, de egy céljuk volt: Csehszlovákiát homogén országgá tenni.”
Ezt követően láthatják a nézők Egy tollvonás egy nép sorsa címmel Bartók Csaba kétrészes dokumentumfilmjét. A kordokumentum szintén a csehszlovák-magyar lakosságcserének állít emléket. A történet a Kassa–vidéki járásban található Perényben kezdődik, ahonnan a lakosság 75%- át telepítették ki. A film legnagyobb eredménye, hogy az alkotóknak „utolsó percekben“ sikerült még tanúkkal igazolni a szégyenteljes kort, a gyászos hónapokat, amely alatt közel 100 ezer felvidéki magyart Magyarországra telepítettek, és megközelítőleg 40 ezer honfitársunkat Csehországba deportáltak, adtak el „rabszolgának” (Duna World 14.20, 15.25).
A megemlékezéssel összhangban a felvidéki Dunaszerdahelyen tartotta kihelyezett ülését a Kós Károly Kollégium, az MTVA külhoni magyar médiaműhelyeket támogató testülete. A február 24-ei összejövetelen részt vettek a közmédia felvidéki tudósítói, s a tanácskozáson felszólalt A. Szabó László, a város alpolgármestere is.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!