
Elsősorban fa- és linometszetekről jut eszünkbe a száz éve született Gy. Szabó Béla neve, de olajban és pasztellben is jelentőset alkotott a művész. Pedig eredeti szakmája szerint mérnök volt…
2015. augusztus 21., 17:132015. augusztus 21., 17:13
2015. augusztus 21., 17:162015. augusztus 21., 17:16
Gy. Szabó Béla 1905. augusztus 26-án látta meg a napvilágot Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként. A Maros és környezete már fiatalon befolyásolta később oly jellegzetes művészi szemléletmódját, a gimnáziumban egy kiváló rajztanár, Reithofer Jenő egyengette a fiatal tehetség útját.
1923-ban a Budapesti Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott, ahol 1927-ben oklevelet is szerzett. Sokak szerint szülei óhajára lett mérnök, de ezt a művész maga cáfolta egy interjúban: „... hogy szüleim kívánságára mentem volna műegyetemre, nem igaz. Másodéves koromban jöttem rá, hogy nem ott a helyem. Jól tanultam, tandíjmentes voltam. Szégyelltem otthagyni.” Az egyetemet ugyan nem hagyta ott, dolgozott is egy évig mérnökként a kolozsvári villamossági gépgyárban, ám hamar rájött, ezt a szakmát nem neki találták ki. Szerencséjére az 1930-as évek gazdasági válságának közepette megszűnt a munkahelye, innen kezdve kizárólag a festészetnek élhetett.
Kós Károllyal való találkozása mérföldkövet jelentett életében. Gy. Szabó ugyanis 1932-ben néhány szénrajzzal és akvarellel jelentkezett egy kiállításra. Kós nézte egy ideig a fiatal művész munkáit, majd megkérdezte: „Fiatalember, maga miért nem mászik fára?” Gy. Szabó rögtön megértette a célzást, de mivel soha nem látta, hogyan készül egy fametszet, kidolgozta erre saját módszereit. Első nagy formátumú metszetének címe – Fáramászó – Kós szavait idézte fel. 1935-ben jelent meg Liber miserorum (Szegények könyve) című, 50 fametszetet tartalmazó albuma, melynek darabjai az 1930-as évek elejének gazdasági válságtól terhelt időszakát tükrözik, az emberek szociális nehézségeit: még a szülőföld szép tájai is fekete-fehér komor színekben tűnnek fel, érzékeltetve a lelki magányosságot, a tehetetlenséget, a kiszolgáltatottságot. Az album fogadtatása majdhogynem letörte a művész alig nyiladozó szárnyait: „Lebunkózták a könyvet. Jobb- és baloldalról is. Keresztvizet sem hagytak rajtam” – emlékezett évek múltán a művész.
1951–1965 között készültek Tizenkét hónap című metszetei, melyeket a Hónapok elnevezésű albumban 1973-ban adtak közre. Külföldi útjain is rajzolt, egyebek mellett megörökítette Kína, Mexikó, Németország, Kolumbia csodálatos tájait. Folyók, tavak, vízesések ábrázolásánál kitűnt fényábrázoló képességeivel. 1965-ben 20 grafikával illusztrálta Dante Divina Comediáját, a pokol reménytelenségét, a paradicsom színeit, fényeit és a purgatórium drámáját, a kötet 1976-ban jelent meg.
Gy. Szabó Béla 1985. november 30-án, nyolcvanéves korában hunyt el Kolozsváron. Rendkívül gazdag életművet hagyott az utókorra: 14 000 rajz, mintegy 200 pasztell, 150 körüli olajkép, 1500 fametszet maradt utána. Sokan találgatják, honnan ered és mire utal a művész nevében a Gy. betű. A megoldás egyszerű: születési helyét, Gyulafehérvárt jelzi. Hiszen Szabó Béla néven ezrek futkosnak magyar nyelvterületen, de Gy. Szabó Bélából egyetlen egy írta be magát a művészettörténetbe…
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!