
Luther Márton 470 éve, 1546. február 18-án hunyta le örökre szemét. A protestáns reformáció szellemi atyja a wittenbergi vártemplom ajtajára szegezte ki 95 tételét 1517-ben.
2016. február 21., 12:382016. február 21., 12:38
Luther Márton (eredetileg Martin Luder) Eislebenben született 1483. november 10-én. Apja több mesterséget is kipróbált – volt bányász, kohómester, de városi tanácsos is –, és szigorú, de szeretetteljes légkörben nevelte kilenc csemetéjét. Apja volt az is, aki rávette Luthert, hogy jogi tanulmányokba kezdjen. 1505-ben azonban hátat fordított a jogtudományoknak, és belépett az erfurti Ágoston-rendi remeték soraiba. Gyóntatóatyja, Johann von Staupitz, a kongregáció főnöke, a hittudomány tanulmányozását ajánlotta neki, és 1508-ban áthelyeztette Wittenbergbe.
A 95 tétel
1517. október 31.: Luther hangos kalapácsütésekkel – melyeket egész Európában hallani lehetett – kiszegezte a 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajtajára. A nagyszerű pillanatot sok művész megörökítette, a kiszegezést a 20. századig tényként kezelték. Igen ám, de 1961-ben Erwin Iserloch katolikus Luther-kutató igencsak érdekes bejelentést tett. Azt állította, hogy a tételek kiszegezése csupán legenda, valóságalapja nincs. Az első írásos emlék Melanchton Fülöp tollából származik, aki nem lehetett jelen az eseményen, hiszen csak 1518-ban lett Wittenbergben professzor. E korban szokás volt a templomajtót mint hirdetőtáblát használni. Luther előtt is többen szegeztek már ki ilyen-olyan tételeket, téziseket. A 95 tétel eredetije sosem került elő sem kézirat, sem ősnyomtatvány formájában, és Luther sem említette, hogy kiszegezte volna őket. Bár a tudósok, kutatók véleménye eltér a dörgő kalapácsütések valódiságáról, az biztos, hogy Luther iszonyú csapást mért vele a katolikus egyházra.
A szükséges reformokat Luther sokáig az egységes – katolikus – egyház keretében szerette volna elérni. Nyelvi és írói adottságai és karizmatikus személyisége széles visszhangot váltottak ki, ami véget vetett a katolicizmus középkori európai egyeduralmának. Utolsó sorait kis darab papirosra írta, s ezzel a két mondattal zárta: „Koldusok vagyunk. Ez az igazság.” 1546. február 17-ről 18-ra virradó éjjel hunyta le örökre szemét.
Kortársak, felfedezések
Luther Márton életében (vagy azt megelőzően) – a reneszánsz kora – rengeteg érdekes esemény zajlott le. Érdekes Luther tételeinek megjelenését és terjedését ebbe a kontextusba helyezni. Gutenberg 1450 körül forradalmasította a könyvnyomtatást, ennek köszönhetően Luther 95 tétele és egyéb írásai nagyon gyorsan terjedtek Németországban. Továbbá: Martin Behaim 1492-ben elkészítette az első földgömböt, Kopernikusz a heliocentrikus világképpel állt elő. Peter Henlein 1500-ban feltalálta a zsebórát, Leonardo da Vinci pumpákat, „repülőgépeket” és sok más, korát megelőző dolgot épített. A hajózási eszközök tökéletesítésével lehetőség nyílt a nagy földrajzi felfedezésekre: 1492-ben Kolumbusz felfedezte Amerikát, 1498-ben Vasco da Gama felfedezte a hajóutat India felé és 1519–21-ben hajózta körül elsőként a földet Magellán. Luther kortársa volt Rotterdami Erasmus, Michelangelo, Dürer, Morus Tamás és Heltai Gáspár.
Luther-legendák
A villám
Luther életét állítólag egy villám változtatta meg. Történt, hogy 1505. július 2-án a kezdő joghallgató Luther rövid ideig szüleinél időzött. Visszaúton Erfurtba, az egyetem felé vezető úton hatalmas viharba keveredett, és egy villám a közvetlen közelében csapott be. A fiatalember épp hogy megmenekült, de a légnyomás a földhöz vágta. Ebben a pillanatban Luther Szent Annát hívta segítségül, és így kiáltott: „Szerzetes akarok lenni!”
Élete során Luther többször is megemlítette ezt a történetet, és mindig hozzátette, hogy így lett életvidám joghallgatóból egy alázatos, Isten kegyelmét kereső szerzetes. Apja felháborodásának ellenére megtartotta fogadalmát és nemsokára az erfurti Fekete Kolostorban szerzetes lett.
A Luther-tölgy
A wittenbergi Luther-tölgy azon a helyen áll, ahol 1520. december 10-én Luther az egyháztörvénykönyvét, a pápai átoklevelet és az ellenségei könyveit égette el. A fához egy legenda is kapcsolódik: egy wittenbergi tanuló – szorgalmas Luther-hallgató – szerelmes volt egy lányba, akinek nagymamája a régi vallásban hitt. A könyvégetés napján az idős nő és unokája kíváncsiságból az említett helyre ment. Ott találkoztak a joghallgatóval, aki Luther cselekményét lelkesedéssel mesélte. Erre a nagymama dühös lett, a sétabotját a földbe szúrta és azt mondta a joghallgatónak, hogy addig nem veheti el feleségül az unokáját, míg ez a sétabot ki nem hajt. Ám a joghallgatót nem volt könnyű eltántorítani szándékától: másnap pontosan erre a helyre, ahova az öregasszony botját leszúrta, egy fiatal tölgyfát ültetett. Rá egy évre szólt is a nagymamának, hogy a „csoda” megtörtént.
Az eredeti wittenbergi tölgyfát – nem tudni, hogy mikor, hogy és ki ültette – a napóleoni háborúban tüzelőanyag hiánya miatt kivágták. A ma is mutogatott tölgyet 1830-ban ültették.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!