
Negyed évszázada, 1990. október 3-án mondták ki Németország újraegyesítését, amikor a keleti területek a nyugatiakhoz csatlakoztak. Az előzményekben jelentős szerepet játszott Magyarország is.
2015. október 07., 20:312015. október 07., 20:31
Az 1989-es nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon, Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt. Az NDK-polgárok „megszállták” az NSZK budapesti, varsói, prágai és kelet-berlini külképviseleteit. A berlini fal megnyitásáig Magyarországon és Ausztrián keresztül közel 60 ezren távoztak az NSZK-ba. Az NSZK varsói követségére menekült 600 keletnémet személy szintén Nyugat-Németországba utazhatott. Ez a „népvándorlási” hullám gyakorlatilag megalapozta a két Németország egyesülését.
Leomlik a Fal
Sokan úgy tartják, az első tégla a soproni Páneurópai Piknik és a magyar–osztrák határ megnyitása után került ki a falból, mivel Horn Gyulának és Alois Mocknak köszönhetően még 1989-ben több ezer NDK-állampolgár távozhatott a Német Szövetségi Köztársaságba. Bár Honecker kísérletet tett arra, hogy Moszkvában intervenciót eszközöljön ki a „szocializmust eláruló” magyarok ellen, Gorbacsov elutasította a brezsnyevi doktrínát, és engedte, hogy a németek maguk rendelkezzenek sorsukról. A cserben hagyott NDK-s pártvezetés tehát tehetetlenül figyelhette, ahogy tízezrek hagyják el otthonaikat. A krízis nyomán októberben megbukott Honecker, november 9-én a tüntetők ledöntötték a Berlint kettéválasztó falat. A berlini fal tehát 28 év után – immár nem csak képletesen – leomlott!
Újra együtt
1990. október 3-án jelentették be Németország újraegyesítését, ezzel a korábbi szocialista blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is csatlakozott a Vasfüggöny túloldalára került Német Szövetségi Köztársasághoz. A nevezetes bejelentés véget vetett a német állam 45 éves megosztottságának, szimbolikusan pedig a hidegháborút is lezárta, hiszen ezek a területek a szovjet-amerikai szembenállás során mindvégig kulcsfontosságúak maradtak.
Miután a náci Németország elveszítette a második világháborút, a szövetséges hatalmak megszállási zónákra osztották a német területeket, és külön Berlint, később pedig, a hidegháborús konfliktus nyomán ezekből az övezetekből egymástól független államokat hoztak létre. A brit, francia és amerikai zóna egyesítése nyomán 1949 májusában megszületett a Német Szövetségi Köztársaság, erre válaszul pedig októberben, Sztálin bábáskodása mellett, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Miután az Egyesült Államok és a Szovjetunió a hidegháborúval egy újabb világégés szélére sodorta Európát, a két német állam stratégiai szempontból kulcspozícióba került; a nyugati hatalmak ezután úgy tekintettek az NSZK-ra, mint egy védőfalra, mely megvédi őket a szocializmustól, az NDK feladata pedig a kelet-európai szovjet hegemónia biztosítása lett.
Német–német ellentétek
Bár 1990. október 3-a a felhőtlen ünneplés napja volt, a kemény munkát hozó mindennapok során a fejlettebb nyugati és az elmaradottabb keleti régiók közötti ellentét hamarosan megkeserítette az újraegyesült Németország életét, a regionális különbségekből eredő konfliktust pedig máig sem sikerült leküzdeni. Ahogy a keletnémet születésű Angela Merkel kancellár 2009-ben mondta, az egyesítés folyamata még mindig nem ért véget, a külön töltött négy évtized valószínűleg még hosszú ideig éreztetni fogja hatását a társadalomban.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!