
Kétszázhuszonöt éve született Teleki József történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke.
2015. október 28., 20:192015. október 28., 20:19
Bár Teleki Pesten született 1790. október 24-én, tanulmányait a kolozsvári református főiskolán folytatta, és csak 1806-ban ment vissza Pestre, hogy az egyetemet elvégezze. Jogot tanult, két évig Pest vármegyében volt gyakorlaton mint aljegyző, majd a budai helytartótanácsnál gyakornokoskodott fogalmazóként. 1812-ben külföldi tanulmányútra indult. Tanulmányútjai során bejárta szinte az egész Európát, majd 1815-ben hazatért. Pályája gyorsan ívelt felfelé, 1824-ben már a királyi tábla bárója és bírája lett. Később Csanád, majd Szabolcs vármegyei főispán, 1832-ben pedig a bécsi magyar udvari kancellária előadó tanácsosa lett.
1827-ben a Magyar Tudományos Akadémia felállításának előkészítésében hatalmas munkát vállalt. 1830. november 17-én az akadémiai igazgatótanács tagjává, a megalakult igazgatótanács által pedig elölülővé (az akadémia első elnökévé) választatott, a tisztséget haláláig viselte. Az 1840. évi országgyűlés koronaőrré választotta, 1842-ben pedig Erdély kormányzójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1848. május 30-ig töltötte be, amikor az utolsó erdélyi rendi országgyűlésen kimondták Erdély és Magyarország unióját. Kormányzóként a polgári átalakulást sürgető ellenzéket támogatta. Az 1848-as forradalom után visszavonult a közéletből, és haláláig az akadémia élén tudományos munkásságot folytatott.
Teleki József családjával együtt 24 000 kötetre kiterjedő könyvtárát adományozta a kezdetekben elég szegény akadémiának, és ezzel megvetette az akadémiai nagy könyvtár alapját. Ugyanakkor 5000 forintot adott a könyvtárnoki hivatal létesítésére és 2000 forintot az éremtár növelésére. Végrendeletében saját kézikönyvtárát és a Hunyadiak kora című 12 kötetes nagy művét, a megjelent kötetek 1000 példányának egész jövedelmét, mintegy 25 000 forintot, a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Hosszas betegeskedés után 1855. február 15-én hunyt el Pesten.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!