Egy a magyar „marslakók” közül

Jogtalanul ritkán emlegetett tudósKármán Tódor – az amerikaiak által viccesen „marslakóknak” nevezett magyar tudósgeneráció tagja –, akinek helye ott lenne Neumann János, Teller Ede, Szilárd Leó mellett. Nobel-díjat csak azért nem kapott, mert szakterületén nem osztják ki a díjat.  

Kármán Budapesten született 1881. május 11-én, apja a magyar oktatásügy átszervezésén dolgozó pedagógus volt. Tanította az uralkodó, Ferenc József egyik unokaöccsét is, aki 1907-ben Kármán Mórnak örökölhető nemesi címet adományozott: von Szőlöskislaki.

Tódor középiskoláit az apja által alapított iskolában végezte, 17 évesen ösztöndíjat nyert egy matematikai versenyen. 1902-ben kitűnő minősítéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet, tanársegéd, ezzel egyidejűleg a Ganz és Társa Vagongyárban mérnök lett.

1906-ban újabb ösztöndíjat nyert, ezúttal Göttingenbe ment, ahol a hidrodinamika és az aerodinamika modern kérdéseivel foglakozott. Hat évig maradt itt, időközben az áramlástan és a repülés elkötelezett úttörője lett.

A göttingeni évek után, rövid selmecbányai kitérőt követően, az aacheni egyetem tanára lett, és folyatta szerteágazó kutatásait is. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Minisztériumban vállalt feladatot, majd visszatért Aachenbe, ahol 1930-ig dolgozott. (Azóta az aacheni Kármán Intézet a repüléstudomány világhírű centrumává fejlődött).

Természetesen a legnagyobb elméket elcsábító amerikaiak figyelmét nem kerülhette el Kármán munkássága. Méghozzá egy milliomos, Daniel Guggenheim, a rézkirály pénzelte a magyar tudóst, hogy szervezze meg a pasadenai aerodinamikai kísérleti laboratóriumot. Az elkövetkező években Kármán jelentősen hozzájárult az űrkutatás fejlesztéséhez, ugyanakkor dolgozott egy ideig főtanácsosként az Egyesült Államok hadügyminisztériumában, majd később ugyanebben a minőségben a NATO-nál. Ő volt az, aki 1960-ra létrehozta az űrkutatás céljaiban érdekelt kutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát.

Hosszadalmas lenne felsorolni Kármán összes eredményét, érdeklődési területeit, hiszen rendkívül sokoldalú és termékeny tudós volt. Találmányai és munkássága a repülés témája köré csoportosíthatóak, érdekelte a helikopter, az örvényáram, a turbulenciaelmélet, a lökhajtásos gépek fejlesztése. Foglakozott űrkutatással, a szuperszonikus repülés megvalósításával, aerodinamikával és sok más egyébbel. Kármán sosem tagadta, hogy saját magát a legnagyobbak közé sorolja: „ha nagy tudósnak azt nevezzük, akinek nagy ötletei vannak, akkor Einsteint kell elsőnek sorolni. Neki négy nagy ötlete volt. A tudomány történetében talán csak sir Isaac Newton előzi meg őt, mert neki öt vagy hat nagy ötlete volt. Korunk minden más nagy tudósa csak egy vagy legfeljebb két nagy ötletet mondhat magáénak. Nekem három volt. Lehet azonban, hogy még több. Igen, talán három és fél nagy ötletem.”

Kármán Tódor nevét a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy kráter őrzi. Amerikában kitüntetésekkel halmozták el, ő volt például az a tudós, aki alapításakor, 1963-ban, elsőként vehette át Kennedy elnök kezéből az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Érmét.

Aachenben hunyt el 1963-ban négy nappal 82. születésnapja előtt.

A „magyar marslakók”
A legenda a második világháború idején Los Alamosban, az amerikai atombomba előállításának kutatóközpontjában terjedt el, és arra alapoz, hogy a lakosság számához képest Magyarországon született a legtöbb kiemelkedő tudós. Közéjük tartozott Kármán Tódor mellett Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Bárány Róbert, Gábor Dénes, Békésy György, Lánczos Kornél, Oláh György, Telegdi Bálint, Hevesy György, Polányi János és mások. A történetet sokféleképpen leírták, íme az egyik anekdota. Egy fogadáson Enrico Fermi atomfizikus népes társaságban a civilizációk kialakulásának folyamatáról elmélkedett. Elmondása szerint a Tejútrendszerben legalább százmillió, a mi Napunkhoz hasonló csillag van. Ezek körül több millió, a Földünkhöz hasonló bolygó kering. Tehát szükségszerű, hogy egynéhányon közülük a földiekhez hasonló élőlények és civilizációk alakultak ki. Viszont ha ezek sokkal fejlettebbek nálunk, akkor esetleg égi vándorútra kelnek, hogy meglátogassák a környező élőlényeket. Miután megszólalásig hasonlítanak az emberekre, a látogatásukat talán észre sem vesszük. „Ha pedig itt vannak közöttünk e rendkívül intelligens lények, hogyan ismerjük fel őket?” – tette fel a szónoki kérdést. Ezt a közelében álló Szilárd Leó nem hagyhatta ki: „Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat.”