A magyar irodalom gyöngyszeme, az Egri csillagok szerzője, Gárdonyi Géza 150 évvel ezelőtt született. Már életében élő legenda volt, az utókor pedig mindig hálás maradt maradandó életművéért.
2013. augusztus 08., 12:532013. augusztus 08., 12:53
Amikor fiam elemista kisdiákként két évvel ezelőtt először olvasta el az Egri csillagokat, napokon át faggatott, foglalkoztatta a téma. Csillogó szemmel érdeklődött arról a középkori Magyarországról, amelyet utolérhetetlen stílusban mutat be Gárdonyi Géza száz évvel ezelőtt született remekművében. Ekkor kerekedtünk útra, hogy meglátogassuk Eger várát, és az írónak az egri vár szomszédságában fekvő emlékházát. Mai napig felejthetetlen családi élmény számunkra ez a kirándulás, hiszen jómagam is Gárdonyi-megszállott vagyok, az Egri csillagok volt első emlékezetes olvasmányélményem. Mi tagadás, azóta tucatszor kézbe vettem, mert felnőttként is legalább annyira lebilincselőnek érzem, akárcsak gyerekfejjel. Ez az irodalmi remekművek sorsa: úgy épülnek be életünkbe, génjeinkbe, mint egy családtag. Nem véletlen, hogy az egri várban 1922. október 30-án eltemetett író fejfáján ez áll: csak a teste... Aki ismeri és olvasta remekműveit, tudja, mennyi igazság van az utókor eme röpke mementójában.
Tanítóból lett géniusz
A százötven évvel ezelőtt, 1863. augusztus 3-án, Agárdpusztán született Gárdonyi Géza az uradalmi gépész, Ziegler Sándor gyerekeként látta meg a napvilágot. A családfő szakmájánál fogva a család sokat vándorolt, a gyerek Géza 12 településen fordult meg, mígnem a sárospataki kollégiumba került, ezt követően végezte el az egri érseki tanítóképzőt. Néhány évig kántortanítóskodott, tanítói pályáját azonban hamarosan újságírásra és szépirodalomra váltotta. A tanítóskodáshoz továbbra sem lett hűtlen, Tanítóbarát címmel tanügy-politikai havilapot indított, közben a Garabonciás Diák című győri lapnak is szerkesztője volt. Irodalmi tehetsége korán jelentkezett, sorra jelentek meg novellái, versei a Szegedi Hírmondóban, az Arad és vidékében, majd a budapesti Magyar Hírlap munkatársa lett, ahol a Göre-történetek megírásával vált országosan ismertté. Az író azonban nem találta a helyét Budapesten, zavarta a főváros tumultusa, az inkább visszavonultan élő Gárdonyi vidékre vágyott. Egy rosszra sikeredett házasság és válást követően hosszas keresés után telepedett le 1897-ben édesanyjával és két nagyobbik fiával Egerbe, az egri vár szomszédságába, ahol élete legtermékenyebb időszaka kezdődött. Az egri remeteként számon tartott Gárdonyiról az a hír járta, hogy reggeltől estig dolgozószobájába bezárkózva keményen dolgozott. A visszahúzódottan élő, a nagy társaságot kerülő író azonban ontotta magából a jobbnál jobb történelmi regényeket. Az először az ezredfordulón folytatásokban megjelenő Egri csillagok nagy feltűnést keltett. Az évi rendszerességgel újra kiadott regény kéziratával szerzője soha nem volt megelégedve, 1913-ig minden alkalommal kisebb-nagyobb módosításokat hajtott végre a szövegben, mígnem megszületett a történelmi regény ma ismert, végleges változata. Gárdonyi utolérhetetlen sikerű könyve mind eladásokban, mint az olvasottsága terén minden rekordot megdöntött az utóbbi száz évben magyar nyelvterületen. Eddig húsz nyelvre, többek között törökre is lefordították. További fontosabb regényei – A láthatatlan ember, Az a hatalmas harmadik, Az öreg tekintetes, Ábel és Eszter, Isten rabjai, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja vagy az Ida regénye – szintén sikert arattak, némelyikük mai napig kötelező házi olvasmány diákok számára.
Az író utóélete
A költőként és színműíróként ma már kevésbé emlékezetes Gárdonyi prózája az irodalomkritikusok szerint kiállta az idő rostáját. Az Egri csillagok mai napig a magyar hazafiság alapműve: vitathatatlan irodalmi értékei mellett a mű könnyed stílusával és kiválóan dokumentált történelmi korrajzával hiteles képet nyújt a középkori Magyarország közállapotairól, a törökkel vívott küzdelmekről. A Cecey Éva és Bornemissza Gergely között kialakult szerelmi kapcsolat vonalvezetésével a mű az egyik legszebb magyar, időtálló szerelmes regény is egyben.
A Magyarországon tucatnyi szoborral megörökített Gárdonyiról utcákat, köztereket és iskolákat neveztek el. Kortársai megbecsülését jelzi, hogy már életében utca viselte Egerben a nevét.
Az író születésének 150. évfordulója alkalmából a magyar Országgyűlés 2013. október 17-ét, az egri diadal évfordulóját, országos emléknappá nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!