
Csaba királyfi legendás alakja a székelység történelmének központi szereplője. Ehhez a Székely himnusz tett igazán sokat hozzá, de a közeljövőben is öregbíteni kívánják a hun vezér hírnevét. Ráadásul május 30-a, Csaba királyfi ünnepe valaha katonai eseménynek is számított.
2015. május 30., 09:392015. május 30., 09:39
Csak a királyfi csillagösvényen – értelmeztem gyerekként a Székely himnusz sorait, hisz Csaba királyfiról mit sem tudtam. És ha őszinték akarunk lenni, kimondjuk: most sem tudunk túl sokat róla, hacsak azt nem, hogy biztos van valami köze a csillagösvényhez, a Hadak útjához, vagyis a Tejúthoz.
A Hadak útján
Csabát Attila hun fejedelem fiaként tartja számon az emlékezet. De ő csak az egyik fia volt: Attilának ugyanis – a legenda értelmében – igencsak sok leszármazottja élt, többek közt Aladár, aki egy német fejedelemasszonytól, Krimhildától származott, és Csaba, kinek görög császár leánya volt az édesanyja. Attila halálát követően a két fiú között harc kezdődött: anyugati népek Aladárt, míg a hunok Csabát támogatták. A történet folytatása szerint véres harc bontakozott ki, melynek első felvonásában Csaba győzedelmeskedett, ám Aladár hatalmas sereget gyűjtött, így végül szétverte Csaba seregeit.
„Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől” – olvasható az egyik leírásban, melynek folytatása értelmében Csaba 15 000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A megmaradt hunok Csaba királyfi utasítására végül Erdély keleti felén telepedtek le és mivel féltek a további támadásoktól, már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. „Meddig a tűz hideg nem lesz, meddig a folyó le nem foly, meddig télre tavasz derül, meddig égből jön az áldás, addig jó népem itt székelj. És lett e nép neve Székely” – írja Csaba királyfi utasításait Jókai Mór Regék című kötetében, melynek örökérvényű folytatása szerint „S lám azóta hány év elmult! ezernyi ezer esztendő! s a jó székely nép szivében még most is él Csaba jós beszéde. El nem hagyja saját földét, él munkával, szegénységben, s ha elmegy is, ha úr lesz is, meg csak vissza kivánkozik, elhagyott hegyei közé”.
Csaba története viszont itt távolról sem ér véget, hisz a székely nép a királyfi halálon túli megjelenése miatt hálás a mai napig. Történt ugyanis, hogy sok generációval később ellenség támadt a székely népre s a harc kilátástalannak tűnt. Ekkor Csabához kezdtek imádkozni, aki az égből lovascsapatával együtt megjelent és szétverte az ellenséges sereget. „A székely nép áhitattal emelé kezeit az égi segítők után s a mint végig rohant a fényes tábor az égen, bámulva szemlélték, hogy egész hosszában, a merre elhaladt, egy fényes út támadt az ég kárpitján, melyet szikrázó patkóik tapostak ottan! Ezért hívják hadak útjának maig is székely földön a tejutat” – írja Jókai.
Himnusz és rockopera
Az egyáltalán nem himnusznak írt Székely himnusz két Magyarországra emigrált székely fiatal szerzeménye 1921-ből. A mű az 1920-ban Magyarországon létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete elnevezésű önsegélyező és kulturális szervezet májusi nagyáldozat című, évenkénti találkozójára készült. A rendkívüli népszerűségre szert tett vers és dallam Csaba királyfi alakjának 20-21. századi éltetéséről is gondoskodott.
Változatok egy személyre
Több elmélet is foglalkozik Csaba királyfi alakjának történelmi azonosításával. Az egyik verzió szerint három különböző személy ötvöződik Csabában: Irnik, Attila hun király legkisebb fia az 5. századból, Kuber, Kovrat onogur kagán 7. században élt fia és Csaba magyar vezér, aki a feltételezések szerint a Jenő törzs vezetője volt a 10. században. Más elmélet értelmében mivel csak a székelyek körében maradt fenn a Csaba-monda, Csaba nem lehetett Attila hun király egyik fia, hanem inkább Álmos vezér nagybátyja, Kuber óbolgár vezér. Györffy György szerint két történelmi Csaba létezett: egyikük Csaba vezér, aki a 10. század elején népével a Balkánra költözött, a másik pedig Csaba ispán, aki a tihanyi alapítólevél szerint 1002-ben István király udvarispánja, azaz nádor volt. Bár Anonymus Gesta Hungarorumában is olvashatunk Csabáról, teljesen biztosat mégsem állítunk származása felől.
Idén nyáron újabb hódolatot róhatnak le a székelyek Csaba királyfi előtt, mivel Csíksomlyón rockopera állít emléket a legendás hősnek augusztus 15-én. Bár a szövegíró-szeneszerző nem székely, az előadás több szereplője az lesz. G. Nagy Ilián költő, drámaíró, dalszerzőről nem lehet sokat tudni, azt viszont biztosan, hogy 1955-ben született, G. Nagyné Maczó Ágnes, a Független Kisgazdapárt színeiben megismert politikus férje, öt gyermek édesapja és a Csaba királyfi című rockopera szerzője. A produkciót nem Csíksomlyón játsszák először, hisz 2011 augusztusában a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély udvarán volt az első előadás, a magyarországi ősbemutatót pedig 2014. augusztus 19-én Püspökladányban tartották a Csaba mezőn. Aszékelyföldi bemutatóról szóló tudósítást seregnyien véleményezték a Székelyhonon, hideget, meleget egyaránt kapott a produkció.
Az augusztus 15-re tervezett csíksomlyói díszbemutatójára százezer embert remélnek a szervezők. A csatajelenetekben csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi lovasok, a táncjelenetekben pedig a debreceni Hajdú Táncegyüttes tagjai mellett székelyföldi táncosok is fellépnek majd, de szerepet kap a produkcióban a szentegyházi gyermekkórus is. „Olyan monumentális előadást szeretnénk létrehozni, amelyik az év egyik legjelentősebb határon túli kulturális eseménye lesz” – jelentette ki a szerző a csíksomlyói díszbemutatóról.
Az ötrészes rockopera jelenethez sajátos hangzás társul. Az első energikus, ünnepi; a második harci metálhangzással; a harmadik magasztos, a negyedik realista, az ötödik pedig a himnikus beteljesedés. Tán még Csaba királyfi is megjelenik majd a csillagösvényen…
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!