Nácibarát vagy csak konjunktúralovag? Ami biztos: 120 éve született az egyes vélemények szerint a valaha volt legnépszerűbb komolyzenei mű, a Carmina Burana című kantáta szerzője, a nevét viselő világhírű iskola megalapítója, Carl Orff német zeneszerző és zenetanár.
2015. július 09., 20:242015. július 09., 20:24
A Münchenben született Orff a századforduló egyik neves német zeneszerzőjénél, Heinrich Kaminskinál végezte iskoláit, zenei pályájára pedig mindjárt rányomta a bélyegét, hogy egy balettiskola zenetanáraként kezdte. Így aztán a zenetanítás és a tánccal való foglalkozás végigkísérte munkásságát. Innen sarjadt pedagógiai műve, a világszerte alkalmazott „Orff-Schulwerk” is, amely elsősorban a ritmikus képzésre fekteti a hangsúlyt – nemegyszer a tánccal, illetve mozgásművészettel összekapcsolva –, miközben azért természetesen nem hanyagolja el az énekes és hangszeres képzést sem. Módszere intézményesítésének állomásaiként iskolát alapított Salzburgban (Orff-schule), majd Münchenben létrehozta a Zene- és Mozgásművészeti Intézetet.
A Carmina Buranát 1935–36-ban komponálta a hasonnevű versgyűjtemény szemelvényeire alapozva. Műfaját maga a szerző így határozta meg: világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel. Az énekelt, illetve zenekaron előadott tételeket a szerző eredeti elképzelése szerint színpadi játék – egyre több esetben tánc – egészíti ki, de a darabot gyakran adják elő oratóriumként is. A középkor iránti érdeklődés amúgy a zeneszerző egész életművére jellemző, a kantáta alapjául szolgáló 13. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményt a bajorországi Benediktbeuren kolostorában találták meg 1803-ban. A világi élvezeteket dicsőítő vágáns – azaz a feudális kötöttségekkel és tekintélyelvűséggel szembeszálló – költők verseire komponált, a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is aposztrofált művet 1937. június 8-án mutatták be Frankfurtban.
Orff zenéjét amúgy ma is sűrűn félreértik. Muzsikája ugyanis annyira komplex, oly mértékben „összművészeti alkotás”, hogy lehetetlen csak zenei szempontok szerint értékelni. Műveiben a zene csak az alkotóelemek egyike, sőt, nem is mindig a legfontosabb. Bizonyára nem véletlen a szándékos archaizálás, a nemegyszer tudatos primitívség és trivialitás módszere sem, miután színpadának lényege a mozgás, muzsikájának éltető eleme pedig a ritmus. Életének utolsó évtizedében Orff stílusa még szikárabbá vált, akkor született zenéje már-már a mondókák és a legegyszerűbb gregorián formulák tömörségét idézi.
Személyiségének vitatottsága azonban nemcsak zenei eredetű. Orffot ugyanis sokan náci zeneszerzőnek tartják: végig a hitleri Németországban maradt, meglovagolta a Harmadik Birodalom részéről kapott lehetőségeket és elismeréseket, közben pedig jelentős pedagógusi karriert csinált. Többek között vállalta, hogy a tilalmi listára került zsidó Mendelssohn után „újraírja” a Szentivánéji álmot. Később azonban sikeresen „nácitlanított”: amerikai segítséggel kimagyarázta magát, azt állítva, hogy a Weisen Rosen (Fehér rózsa) elnevezésű ellenállási mozgalom egyik alapítója volt. Igaz, hogy bizonyítékok nélkül, de becsületszóra. Elhitték neki. De legalábbis úgy tettek…
Mindenesetre soha nem vonták felelősségre, élete utolsó négy évtizedét az NSZK megbecsült művészeként élte. 1995-re német postabélyeg lett és München díszpolgára. Mivel 1955-től a felső-bajorországi Dießen am Ammerseebe költözött, később itt hozták létre a Carl Orff Múzeumot. Sírja az andechsi apátság templomában, a Schmerzhaften oldalkápolnában található. A Carmina Burana viszont örök életű műként lüktet évenként a zenei élet több rangos helyszínén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!