A Házsongárd öreg fái alatt Brassai Sámuel polihisztor sírja mellett egy ég felé nyúló oszlop oldalán Bölöni Farkas Sándor neve áll. A reformkor egyik legjelentősebb képviselője 175 esztendeje pihen Kolozsvár temetőjében.
2017. február 03., 22:082017. február 03., 22:08
2017. február 08., 09:502017. február 08., 09:50
A Bölöni-síremlék meg sem születik, ha nem áll az ügy mellé Kriza János, a kolozsvári unitárius egyház lelkipásztora (a későbbi püspök és a Vadrózsák népköltészeti gyűjtemény neves szerzője), valamint Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor. A neogótikus síremléket Kagerbauer Antal tervezte, a rajta álló mellszobor készítőjének – a fényképeiről és festményeiről elhíresült –, Szathmáry Pap Károlynak pedig ez az egyetlen plasztikai-szobrászati alkotása, amiről az utókor tud. Igaz, ma már az sincs meg, hiszen egy 1999-es erős vihar fát döntött rá, így a ma látható Bölöni-mellszobor az obeliszk tetején Ledniczky Tamás fiatal képzőművész alkotása.
Az 1795. január 15-én a háromszéki Bölönben született író, műfordító, utazó, művelődésszervező Farkas Sándor jómódú székely nemesi családból származott. Szülei unitáriusok lévén, a kis Sándor 10 évesen a kolozsvári unitárius kollégium tanulója lett. Diákkorában a színház ejtette bűvöletbe, megismerkedett Wándza Mihállyal, a kolozsvári színház igazgatójával, és maga is játszott kisebb szerepeket. 1815-től jogot tanult a királyi líceumban. Egy furcsa esemény majdnem derékba törte írói pályáját: 1816 nyarán Kazinczy Ferenc kéthónapos erdélyi utazásra indult, és személyesen is megismerkedett Bölönivel. Kazinczy Döbrentei Kornéltól már értesült Bölöni tehetségéről, ám az ifjú emberre a találkozás annyira nyomasztóan hatott, hogy ezek után saját magát méltatlannak találta az irodalmi munkásságra.
Az első magyar takarékpénztár megalapítója
Szerencsére nem hagyott fel az alkotással, és miután a kolozsvári főkancellárián tiszteletbeli jegyzőséget vállalt, még abban az évben, 1817-ben lefordította Schiller Don Carlos című drámáját, 1818-ban pedig Goethének Az ifjú Werther gyötrelmei című levélregényét. Ami sajnos nyomtatásban nem jelent meg, pedig a műnek első magyar nyelvű fordítása volt. Kancelláriai tisztviselőként nem futott be kiemelkedő pályát. Pesten tett jogi vizsgát, hogy Bécsben el tudjon helyezkedni, de ez sem járt sikerrel. Végül ötödik fizetési osztályú írnokká nevezték ki Kolozsváron, ami legalább biztos jövedelmet jelentett. 1825. július 1-jén hét hivatalnoktársával megalapította a Gondoskodó Társaság nevű önsegélyző egyletet, vagyis a legelső magyar takarékpénztárt.
Egészségi gondokkal küszködve 1830 tavaszán útlevelet kért báró Jósika Józseftől, a Gubernium elnökétől, hogy egészsége helyreállítása érdekében Béldi Ferenc kíséretében Itáliába, Franciaországba és Angliába utazhasson. Még az év július 27-én hajóra szállt Amerika felé, ahova szeptember 3-án érkezett meg. A liberális eszmék iránt rajongó Bölöni az új világ jogintézményeit lelkesedéssel tanulmányozta, csupán a rabszolgaság gyakorlatán ütközött meg. Ő volt az első, aki magyar nyelven írt az Egyesült Államokról, ahol összességében nyolcvan napot töltött.
Ma már kevesen tudják, hogy a kolozsvári Casino megalapítása is az ő nevéhez fűződik: „Nemes és új eszméktől eltelve e közben érkezett haza tanulságos amerikai útjából Bölöni Farkas Sándor, az alkotni vágyó lelkes társadalomkutató, és a városi közművelődés előmozdítása céljából gróf Béldi Ferenccel, gróf Kendeffy Ádámmal és társaikkal 1833 januárius hó 13-án együttesen megalapítják a »Kolozsvári Casinó«-t, inkább a nemesi és a főnemesi osztály számára” – írta Merza Gyula a Nemzeti Kaszinó Kolozsvárt című 1940-es munkájában. A kaszinó alapszabályát és „javallatkönyvét” Bölöni dolgozta ki, és betöltötte a jegyzői tisztséget is. 1835-ben igazgatónak választották meg, ő azonban ezt elutasította.
Utazás Észak-Amerikában
1834-ben jelent meg az Utazás Észak-Amerikában című útirajza, amely egy éven belül két kiadást ért meg, és a reformkori politikusok kézikönyvként forgatták; ennek köszönhetően nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságát. Kezdeményezésére jelent meg a Vasárnapi Újság című néplap, amely a társadalom alsóbb rétegeihez szólt, és Brassai Sámuel szerkesztett.
Bár életében sokat nélkülözött – gyakran érezte úgy, hogy mellőzik, képességeinek nem megfelelő munkákat végez –, szervezőmunkájával maradandó nyomot hagyott Kolozsvár közművelődésében. 1842. február 2-án halt meg tüdőbajban, könyveit, gyűjteményeit és a Gondoskodó Társaságnál összegyűjtött tőkéjét kamatokkal a kolozsvári unitárius kollégiumra hagyta. Életét Hatvany Lajos dolgozta fel Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!