Bajor Gizi végzete

Nem akármilyen családból származott a később Európa-szerte ismertté vált színésznő: nagyapja, Beyer Rudolf Görgey Artúrnak volt vezérkari főnöke, apai nagymamája bárónő. Bányamérnök apja későn nősült, olasz asszonyt vett el feleségül. 1893. május 19-én megszületett kislányuk, akit Beyer Gizella néven anyakönyveztek.

Felhőtlenül boldog gyermekkora volt a későbbi színésznőnek, a pályaválasztás esetében nem volt kétséges: „Én már korán, négy-öt éves koromban magamra akartam vonni a figyelmet. Kosztümöket csináltattam a hálóingből meg színes szalagokból, a szobában körbeültettem a babákat, fölmásztam egy sámlira, és verseket szavaltam, énekeltem, szóval, produkáltam magam nekik. Ebben a mulatságban Mariska nővérem segített, ő varázsolta estéli kosztümmé a hálóingeket, rakta nyakamra a mama gyöngyeit, rendezte el a szekrényből kiráncigált szalagokat…” – írta később Bajor Gizi.

A Beyer-gyerekek apjuk kávéházában ütik el többnyire az időt. Mikor már nagyobbacska lesz, Gizi a pénztárgép mögé is beül, vagy felszolgál a vendégeknek. Ám egy nap a háztulajdonos felmondja a kávéház bérleti szerződését, és a Beyer család a tönk szélére jut. Végső elkeseredésében a családfő az önkormányzattól kér segítséget, és a Kálvin téren új kávézó megnyitására kap engedélyt. Egy barakk-épületben, amely azonban néhány évig még így is biztosítja a család megélhetését. Innen viszont már menekült Gizike…

 Egyenes út a Nemzeti Színházba

A Színművészeti Akadémiát 1911-től 1914-ig végzi, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. Az első világháborút megelőző hetekben tartja a Színművészeti Akadémia a vizsgaelőadását, Szigligeti Ede Nőuralom című vígjátékában lép a közönség elé – akkor még Beyer Gizella néven. A kritikusoknak és a színházi szakembereknek azonnal feltűnik karcsú alakja, hollófekete haja, és nem utolsó sorban tehetsége. Az iskola padjaiból gyakorlatilag egyenesen a Nemzeti Színház deszkáin találja magát. Gyerekkori barátja, Csathó Kálmán rendezi először, és első interjújában a későbbi díva meghatódottan így nyilatkozik: „A darabban Villaret Fanny szerepét játszom, de nem tudom, mit mondjak róla, mert tőlem még sohasem kérdezett ilyet senki, és nem tudom, mit szokás ilyenkor mondani.”

Beyerből Bayor

Szentesy Lajos, az Országos Színművészeti Akadémia főtitkára azzal vonult be a köztudatba, hogy ő volt az, aki az Akadémiára bejutott növedékeket gyakorlatilag újrakeresztelte. Úgy vélte, egy színész nem léphet akárhogyan a közönség elé, a tehetség mellé jól hangzó név is szükségeltetik a sikerhez. Lajos bácsi az általa kitalált Bayor névre rém büszke volt, hiszen „keresztlánya” európai hírességgé nőtte ki magát. Schöpflin Aladár az 1930-as Színészeti lexikonban már Bajor Giziként emlegeti, bár a művésznő élete végéig ipszilonnal írta családnevét.

Mikor kiderült, hogy az ifjú hölgy hatalmas tehetség, a hírlapírók az apát, a jó öreg Beyer Marcellt is megkeresték interjú végett. A kávéház-tulajdonos ki nem állhatta a színházat, még kevésbé a firkászokat, és csak úgy vállalta a „beszélgetést”, ha ő maga írhatja meg azt. Ebből aztán az lett, hogy az „interjúban” az öreg részletesen leírja saját életrajzát, kitér a család emigrációban töltött éveire, mesél apja és Bem apó kapcsolatáról – csak éppen lányáról nem ejt egy árva szót sem…

Tündöklő karrier, szerencsétlen sors

Egy évadot leszámítva – amikor egy magántársulat elcsábította – Bajor Gizi egész pályáját a Nemzeti Színházban töltötte. Sikert sikerre halmozott, Zilahi Lajos és Herczeg Ferenc neki írt darabokat, Hevesi Sándor, a kiváló színházi szakember az egész repertoárt Bajor Gizire építette, köré szervezte a társulatot. Még ha a darab, amiben játszott, olykor silányra is sikeredett, neve garancia volt zsúfolt nézőtérre. Univerzális tehetségnek tartották, szerepkör és műfaji határok nélkül, aki filmen is maradandót alkotott.

Csak a szerelemben nem volt mindig boldog. A tökéletes színpadi alakításokra vágyó művésznő magánélete igencsak szerencsétlenre sikeredett. Háromszor ment férjhez, először egy jó nevű ügyvédhez, másodszor egy bankigazgatóhoz. Ám a pénz nem hozta magával a boldogságot. Harmadik férje, Germán Tibor orvos és egyetemi tanár pedig – szó szerint - maga volt a végzet Bajor Gizi számára.

Gyilkosság a nappaliban

A tragédia 1950-ben vette kezdetét, amikor megfájdult a füle, és férje megoperálta. Ezt követően derült ki, hogy nem a színésznő, hanem Germán a beteg ember: felesége fülfájása kényszercselekvések sorozatát váltotta ki a férfiból, állandóan kezelte, akkor is, amikor már feltehetően meggyógyult a fájós testrész. Rögeszméjévé vált, hogy felesége megsüketül, és kezdett a kettős öngyilkosságra gondolni. 1951. február 12-én a szokásos B-vitamin injekció helyett Germán halálos adag morfiumot fecskendezett Bajor Gizi karjába. Ravatala előtti utolsó sminkjét a szeretett pályatárs, Dajka Margit végezte el.

Bajor Gizi volt az első Kossuth-díjas színésznő. Nevét és munkásságát ma is őrzi a Gobbi Hilda által létrehozott emlékmúzeum.