Ezúttal nagyot lépünk vissza a történelemben: 1565 éve, 451-ben zajlott le a catalaunumi csata az Attila vezette hunok és a Nyugatrómai Birodalom között a mai Franciaország területén.
2016. június 24., 21:472016. június 24., 21:47
2016. június 24., 21:472016. június 24., 21:47
Ha nagyon humorosak akarunk lenni, és párhuzamot szeretnénk vonni a mostani történésekkel, akár azt is mondhatnák, hogy a catalaunumi csata amolyan ókori Európa-bajnoki döntő volt. Csakhogy azt a mérkőzést százezer ember vívta, rengeteg nép fia vett részt benne, és a meccset szó szerint életre-halálra vívták. Láss csodát: másfél évezrede is francia földön csaptak össze a felek!
A mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon, Tricassis (ma Troyes) környékén lezajlott ütközetről – melyet a népvándorlás korának legjelentősebb csatájaként tartanak számon – mindössze egyetlen eredeti forrás ismert, a római-gót történész Jordanes leírása, ami az esemény után közel 80 évvel keletkezett. Adatait a történészek gyanakvással kezelik, mivel láthatóan részletes összképet szándékozott a csatáról alkotni, s a seregek létszámadataiban nyilvánvalóan túlzott. A csatát Gárdonyi Géza is megemlíti A láthatatlan ember című művében.
Attila, a hunok leghíresebb királya Kr. u. 410 körül született, és kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Rómában nevelkedett, amolyan cserejátékosként került oda, hiszen érte a hunok megkapták Flavius Aëtiust – ennek a történetnek a catalaunumi csatában is jelentősége lesz –, a római lovasság vezetőjének fiát, akit így túszként tartott fogva Ruga hun király. Attila egyáltalán nem nélkülözött a rómaiak között, mi több, rengeteget tanulhatott szokásaikról, életstílusukról. Éles eszű ifjú lévén tanult állam- és hadvezetésről, protokollról és más lényeges, a későbbi uralkodónak és diplomatának fontos dolgokról. Csak felnőttkorában tudott visszatérni népéhez. Mindeközben Aëtius sem tétlenkedett a hunok között, idővel jó lovas és biztos kezű íjász lett – ami a későbbi összecsapásokon ismét nem egy elhanyagolható tényező.
Az eredmény: döntetlen
A helyszínt nem ismerő krónikások a catalaunumi csata néven emlegették, viszont az egykorú galliai és itáliai források a Troyes-tól 7,5 km-re nyugatra fekvő Mauriacum nevű helység körüli síkságra helyezik a csatát. A történelembe viszont az előbbi néven került be. Attila és a galliai római hadsereg parancsnoka, Aëtius között jó volt a személyes kapcsolat. Túszokként mindketten jó ideig a kispadot koptatták, Attila rómaiak között edzett, a rómait pedig a hunok nevelték. Összetett okokból, amely külön történelemleckét igényelne, Attila 451-ben mégis úgy döntött, megtámadja a birodalmat.
A catalaunumi csatát június 20-án vívták meg, ekkor csaptak össze Attila és Aëtius csapatai. Hosszas taktikázás után – leegyszerűsítve a történteket – a csata eredménye döntetlen lett. Egyik fél sem nevezhető egyértelmű győztesnek, tény, hogy az Attila által vezetett hun inváziót Aëtiusnak sikerült megállítania, de átfogó győzelmet a rómaiaknak sem sikerült kivívniuk.
A Nyugatrómai Birodalom vége
452-ben a két hadvezér ismét farkasszemet nézett: Attila megtámadta Itáliát, ekkor Aëtius a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazta, aminek meg is lett az eredménye. Az élelmiszerhiány és a pestisjárvány következtében Attila Róma falai elől visszavonult Pannóniába.
A csata egyenes következménye, hogy ekkortól a Nyugatrómai Birodalom rohamos hanyatlásnak indult – egyik oka, hogy többé nem tűnt fel egy Flavius Aëtius formátumú hadvezér és államférfi –, így a Római Birodalom 25 évvel a csata után, 476-ban megbukott. Attila mindössze két évvel élte túl az ütközetet, 453 tavaszán – a legenda szerint nászéjszakáján – halt meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!