
2013. augusztus 29., 23:172013. augusztus 29., 23:17
A mohácsi csatáról nem lehet nem megemlékezni, még ha oly fájó pontja is történelmünknek. A vesztes csata nagyban befolyásolta a magyar nemzet sorsának alakulását, és évszázadokra kihatott a politikai is társadalmi berendezkedésre. A vész 1526. augusztus 29-én csapott le a magyarságra, a csatát a későbbi történetírás úgy emlegeti, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetője”.
Mohács Magyarország egyik ősrégi települése, a kutatások kiderítették, hogy már az őskorban letelepedtek itt emberek. Írásos emlékek a 11. századból maradtak fent, a város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a területet. A Duna-menti település mintegy 1000 lakója zavartalanul halászgatott és vadászgatott volna, ha az Oszmán Birodalom vezérei nem fognak neki egy példátlan terjeszkedésbe a 16–17. század környékén. Az 1500-as évek elején sorban legyőzték a perzsákat majd az egyiptomiakat, és miután 1520-ban trónra lépett I. Szulejmán, a fiatal szultán jónak látta, ha nyugat felé is elkezdi a terjeszkedést. 1521-ben ugyan békeköveteket küldött Magyarországra, ám miután ezeket a magyar főurak börtönbe vetették, Szulejmán hadjáratot indított a Magyar Királyság ellen. A törökök elfoglalták Nándorfehérvárt és Szabácsot, majd 1524-ben megfenyegették II. Lajos magyar királyt, hogy elfoglalják Magyarországot és Németországot.
1525 végén Bakics Pál szerb vajdától arról értesült a magyar udvar, hogy a törökök Budát tűzték ki célul, más hírszerzők egyenesen arról tudósítottak, hogy a törökök már az útvonalat is kinézték maguknak. II. Lajos parancsot adott a bánoknak, hogy készüljenek a védekezésre – csakhogy erre nem volt pénz. A király külföldhöz fordult segítségért, de hogy mennyire siettek menteni a helyzetet, arra jellemző, hogy VIII. Henrik angol király csapatai a csata utáni évben érkeztek meg Pozsonyba.
1526. augusztus 29-én a Mohácstól néhány kilométerre délre elterülő síkon csaptak össze a seregek. A körülbelül 25 ezer fős magyar királyi sereggel szemben több mint kétszeres túlerővel rendelkező török sereg állt szemben – nem beszélve a haditechnika terén is nyilvánvaló oszmán előnyről.
A végkifejlet ismert, a király menekülés közben a Csele-patakba fulladt (a rosszmájúak szerint Szapolyai János gyilkolta meg), a törökök pedig Egertől Győrig elpusztították Magyarországot. A török fősereg szeptemberben bevonult Budára, Pest lakosságát pedig teljesen kiirtotta.
Mohács gyakorlatilag a középkori Magyar Királyság történetének lezárása, és a török hódítások korának kezdete. A magyarok két nagyhatalom, aHabsburgok és a török Porta közé ékelődtek, az ország kettős királyválasztáson esett át, az oszmánok tartósan megvetették a lábukat a kettészakadt országban, jó másfél évszázadra állandósítva a háborús állapotokat ezen a területen.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!