
2013. augusztus 29., 23:172013. augusztus 29., 23:17
A mohácsi csatáról nem lehet nem megemlékezni, még ha oly fájó pontja is történelmünknek. A vesztes csata nagyban befolyásolta a magyar nemzet sorsának alakulását, és évszázadokra kihatott a politikai is társadalmi berendezkedésre. A vész 1526. augusztus 29-én csapott le a magyarságra, a csatát a későbbi történetírás úgy emlegeti, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetője”.
Mohács Magyarország egyik ősrégi települése, a kutatások kiderítették, hogy már az őskorban letelepedtek itt emberek. Írásos emlékek a 11. századból maradtak fent, a város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta a területet. A Duna-menti település mintegy 1000 lakója zavartalanul halászgatott és vadászgatott volna, ha az Oszmán Birodalom vezérei nem fognak neki egy példátlan terjeszkedésbe a 16–17. század környékén. Az 1500-as évek elején sorban legyőzték a perzsákat majd az egyiptomiakat, és miután 1520-ban trónra lépett I. Szulejmán, a fiatal szultán jónak látta, ha nyugat felé is elkezdi a terjeszkedést. 1521-ben ugyan békeköveteket küldött Magyarországra, ám miután ezeket a magyar főurak börtönbe vetették, Szulejmán hadjáratot indított a Magyar Királyság ellen. A törökök elfoglalták Nándorfehérvárt és Szabácsot, majd 1524-ben megfenyegették II. Lajos magyar királyt, hogy elfoglalják Magyarországot és Németországot.
1525 végén Bakics Pál szerb vajdától arról értesült a magyar udvar, hogy a törökök Budát tűzték ki célul, más hírszerzők egyenesen arról tudósítottak, hogy a törökök már az útvonalat is kinézték maguknak. II. Lajos parancsot adott a bánoknak, hogy készüljenek a védekezésre – csakhogy erre nem volt pénz. A király külföldhöz fordult segítségért, de hogy mennyire siettek menteni a helyzetet, arra jellemző, hogy VIII. Henrik angol király csapatai a csata utáni évben érkeztek meg Pozsonyba.
1526. augusztus 29-én a Mohácstól néhány kilométerre délre elterülő síkon csaptak össze a seregek. A körülbelül 25 ezer fős magyar királyi sereggel szemben több mint kétszeres túlerővel rendelkező török sereg állt szemben – nem beszélve a haditechnika terén is nyilvánvaló oszmán előnyről.
A végkifejlet ismert, a király menekülés közben a Csele-patakba fulladt (a rosszmájúak szerint Szapolyai János gyilkolta meg), a törökök pedig Egertől Győrig elpusztították Magyarországot. A török fősereg szeptemberben bevonult Budára, Pest lakosságát pedig teljesen kiirtotta.
Mohács gyakorlatilag a középkori Magyar Királyság történetének lezárása, és a török hódítások korának kezdete. A magyarok két nagyhatalom, aHabsburgok és a török Porta közé ékelődtek, az ország kettős királyválasztáson esett át, az oszmánok tartósan megvetették a lábukat a kettészakadt országban, jó másfél évszázadra állandósítva a háborús állapotokat ezen a területen.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!