Madagaszkár igazán különleges helye a Földnek, egyes érvelések szerint akár külön kontinensnek is tekinthető. A világ negyedik legnagyobb szigete 1960. június 26-án kiáltotta ki függetlenségét, ennek apropóján kicsit körülnézünk a trópusi területen.
2015. június 27., 07:592015. június 27., 07:59
Ötvenötödik éve kiáltotta ki függetlenségét Madagaszkár a gyarmatosító Franciaországgal szemben, de az Afrikai kontinens délkeleti partjánál található sziget – a hozzá tartozó számos kisebb szigettel együtt – történelmének nem ez a legérdekesebb periódusa. 88 millió évvel ezelőtt vált le a mai Madagaszkár Indiáról, előtte aGondwana ősi szuperkontinens része volt. Mivel a sziget ilyen korán elvált minden más kontinenstől, növény- és állatvilága teljes elszigeteltségben fejlődött, ezért a madagaszkári élővilág igen egyedinek számít. Ennek mentén egyes vélemények szerint önálló kontinensnek tekinthető, mivel élővilágának 90 százaléka endemikus élőlénynek számít, azaz sehol máshol a Földön nem található meg. A Madagaszkár című animációs film-szériából ismert gyűrűsfarkú makik (képünkön) például csak a fosszáktól félnek: ez ugyanis a sziget legnagyobb ragadozója. Ez a macskaalakú elbújhat Afrika oroszlánjai mellett: mindössze 5-10 kilogrammos. Csak Madagaszkáron élnek még például a leguánok és kaméleonok, mérges kígyók viszont nincsenek.
A valamivel több mint félmillió négyzetkilométeres fősziget és a számos kis szigetecske lakossága 22 milló. A legutóbbi álláspont szerint Kr. előtt 800–500-ra teszik az emberek megjelenését a szigeten. Őshonos népnek a malgasok számítanak, mellettük jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a bevándorló arabok, afrikaiak, de európaiak is.
Franciaország a 19. században annektálta Madagaszkárt, a gyarmatosítók az akkor már a 103 éve uralkodó Merina-monarchia tagjait Algériába száműzték. Érdekes adalék, hogy létezett egy úgynevezett „Madagaszkár terv”, melynek értelmében a németek valamennyi zsidót az országba deportálták volna, ám mint tudjuk, erre soha nem került sor. A független állam kikiáltása után Malgas Köztársaságnak nevezték az országot, 1992 óta Madagaszkári Köztársaságról beszélünk, a parlamentáris köztársaság fővárosa Antananarivo.
Madagaszkár természeti kincseivel joggal dicsekedhet, gazdaságával kevésbé. Lakosságának közel 90 százaléka kevesebb mint napi 2 dollárból él, a fő foglalkozások a mezőgazdaságban adódnak. A szigetről jelentős mennyiségű borsot, szegfűszeget, vaníliát, kávét, dohányt és cukornádat exportálnak. A lakosság harmada analfabéta. Madagaszkáron az őskultusz a legfontosabb hagyomány, sokszor többet foglalkoznak a sírok megépítésével, mint a lakóházakéval.
A sziget magyar vonatkozása vadregényes: benyói és urbanói gróf Benyovszky Móric világutazó volt az indiai-óceáni sziget első európai uralkodója. A helybéli lakosság választotta 1776-ban királlyá a kiváló szervező és emberséges vezető Benyovszkyt, aki francia megbízatásra gyarmatosította a szigetet. Munkája nem keltett osztatlan sikert riválisai körében, így halálát is egy közeli francia sziget kormányzójának bosszúhadjárata okozta 1786-ban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!