
Szűkös, füstös, többnyire ideiglenesen felépített helyiségekből 110 évvel ezelőtt Párizsban a mozi beköltözött a maiakhoz hasonlító első nagy filmszínházba. Futótűzként terjedt el a világon a mozgókép műfaja, de a hagyományos színház helyét mind a mai napig nem tudta átvenni.
2016. december 02., 21:272016. december 02., 21:27
A mozi születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói először tartottak vetítést fizető közönségnek. Ez pedig elég régen történt: miután 1894-ben New Yorkban Edison üzembe helyezte kinetoscope-ját – ami nem volt más, mint egy szekrény, amibe az érdeklődő pénzbedobás után belekukucskálva egy filmszalagra rögzített mozgóképet láthatott –, valóságos mániává vált a mozinézés. Ez kezdetben elég élvezhetetlen volt, ám óriási szenzáció, hiszen a „dobozban” emberek, szekerek, mi több, vonatok jöttek-mentek kívülállók számára értehetetlen módon. De volt egy ember, aki nemcsak kukucskálni járt az Edison-féle szekrényhez, hanem meglátta benne a hatalmas üzleti lehetőséget is: Antoine Lumière francia fényképlemez- és fotócikkgyáros megbízta fiait, Auguste-ot és Louist, hogy azt alakítsák át úgy, hogy a filmszalagot kivetítve egyidőben egyszerre több ember is nézhesse. A Lumière-fivérek 1895-ben tartották az első nyilvános vetítést, és ezzel a mozgókép feltalálóiként bevonultak a történelembe. Innen már egyenes út vezetett a klasszikus értelemben vett filmszínház felépítéséig.
Megszületik a mozi
A filmek vetítése tíz éven át Párizsban is kizárólag kis mozitermekben történt. Ám aki 1906. december 1-jének fagyos estéjén a párizsi Montmartre utcán sétálgatott, egy épület előtt hatalmas tömegre figyelhetett fel: a Cinema Omnia Pathé, az első nagytermi mozi ugyanis ekkor nyitotta meg ajtaját a nagyközönség előtt. Párizs negyedeiben és a nagyvárosokban hamarosan tágasabb mozitermeket nyitottak meg, amelyek nagy részét a Pathé-monopólium hasznosítására alakult társaságok építették. A Pathé Cinema céget Charles és Émile Pathé saját filmek gyártására alapította. A Pathé Fréres pedig a kinematográfok építésével foglalkozott. A két vállalkozás vezető pozíciót vívott ki egész Európában. Kapcsolataikon keresztül komoly anyagi támogatást szereztek, amit filmek gyártására fordítottak. A fivérek nemcsak a Lumière-ék filmjeinek árusítási jogait tudták megszerezni, hanem maguk is nagyarányú filmgyártásba fogtak. A Pathé 1903–1908 között érte el a csúcsot. A filmbirodalom, amelyhez 1907-ben 15 részvénytársaság tartozott, nyersfilmeket is gyártott, majd kölcsönző hálózatot építettek ki egész Európában. A Pathé egyetlen komoly vetélytársa a Société Gaumont volt, amely 1910 után felül is kerekedett a versengésben. A céget Léon Gaumont alapította 1895-ben, és a század közepéig főleg filmhíradókat gyártottak.
A film eleinte süketek párbeszédére hasonlított. A vásznon csend volt, a nézőtéren pedig kiabálás, nevetés, taps. Aztán A dzsesszénekes című 1927-es mozival kezdetét vette a hangosfilm korszaka. A filmben a főszerepet Al Jolson fehérbőrű színész játszotta, akit négerre sminkeltek, mivel akkor még fekete bőrű színész nem játszhatott főszerepet. A filmipar a siker ellenére is vonakodott áttérni a hangosfilmre, mivel jelentős költségekkel járt a változás. A stúdióknak 250–500 ezer dollár közötti áron kellett megvásárolniuk a hangosfilmfelvevőket, ami még ma is óriási összeg. De akik nem tudtak áttérni az új technikára, azok később lemorzsolódtak. Egy év alatt tízszeresére nőtt a hangosfilmeket játszó mozik száma. A némafilmek korszaka leáldozott.
Erdély sem maradt le
Erdély nem sokkal maradt le az új szenzációról: a Lumière-testvérek 1895-ben bemutatott találmánya, a mozgókép, 1897-ben jelent meg Kolozsváron. Képzelhetjük, mennyi polgár tátotta a száját vásárokban, éttermekben, vagy éppen ott, ahol a vetítések zajlottak. Sokszor magukat láthatták viszont a vásznon, hiszen amolyan dokumentumfilmek készültek leginkább a város mindennapjairól, lakói életéről.
Az 1910-es évek elején a film még mindig inkább vásári mulatság volt, mint művészet, mégis sokan a színház jövőjét féltették tőle. Ám megjelent a színen Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója, aki a filmben és annak gyártásában meglátta a jövőt. Előbb mozit hozott létre a kolozsvári nyári színkörben, a Sétatérrel szemben, néhány évvel később pedig filmgyárat alapított.
Kolozsvár első állandó mozija ugyancsak 110 éves múltra tekint vissza: 1906-ban nyílt meg a Wesselényi (ma Ferdinánd) utcában, egy szálloda földszintjén az Apollo. A nyitással Kolozsvár kissé lemaradt, hiszen ekkor már működött filmszínház Magyarország területén, méghozzá Brassóban, Budapesten, Debrecenben, Székesfehérvárott és Hódmezővásárhelyen.
Bár a filmet szinte születése óta temetik, még nem jött létre az a technikai csoda, ami miatt az emberek ne mennének moziba. És a jelek arra mutatnak, ez még sokáig így lesz…
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!