Ha csak az 1956-ig tartó életútját nézzük, mai szemmel kevés szimpatikus elemet találunk, ám ha Nagy Imre magyar miniszterelnök 1956-os szereplését tekintjük, valamelyest átértékelődik a kivégzett kommunista politikus élete.
2015. június 06., 16:082015. június 06., 16:08
Kaposváron született 1896. június 7-én és 1958. június 16-án halt meg Kőbányán. Az ellene és társai ellen indított per pedig1958. június 9-én kezdődött. Azért tárgyalás nyomán ítélték halálra Gimes Miklóssal, Maléter Pállal, Szilágyi Józseffel és Losonczy Gézával együtt.
Az 1953 és 1955 között a Minisztertanács elnöke, illetve az 1956-os forradalom miniszterelnökének szülei nem sejthették, hogy fiúkból egyszer egy szabadságharc mártírja lesz. Apja uradalmi cseléd, vármegyei tisztiszolga, postai szerelőmunkás volt, anyja is szegényparaszti család leszármazottja.
A közepes tanuló Nagy Imre saját elhatározásból otthagyta a gimnáziumot, évekig lakatossegédként dolgozott. Szülei ragaszkodtak hozzá, hogy az öt osztály elvégzése után folytassa tanulmányait. Nagy követte a parancsot ám kitört az első világháború, két évre hadifogságba került Szibériába. Itt belépett a kommunista pártba, s csak 1921-ben tért haza. Ezt követően Magyarországon számos politikai funkciót töltött be és főleg agrárpolitikai témájú írásokat közölt. 1953-ban miniszterelnökké nevezték ki, ezt a funkcióját 1955 áprilisáig töltötte be, amikor Rákosi minden tisztségéből felmentette.
Az 1956-os forradalom során miniszterelnökként demokratikus mozgalomként értékelte a szabadságharcot, a szovjet csapatok kivonását, az ÁVH feloszlatását és a követelések egy részének teljesítését ígérte. „Cserébe” 1958. június 15-én halálra ítélték. 1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!