
Ha csak az 1956-ig tartó életútját nézzük, mai szemmel kevés szimpatikus elemet találunk, ám ha Nagy Imre magyar miniszterelnök 1956-os szereplését tekintjük, valamelyest átértékelődik a kivégzett kommunista politikus élete.
2015. június 06., 16:082015. június 06., 16:08
Kaposváron született 1896. június 7-én és 1958. június 16-án halt meg Kőbányán. Az ellene és társai ellen indított per pedig1958. június 9-én kezdődött. Azért tárgyalás nyomán ítélték halálra Gimes Miklóssal, Maléter Pállal, Szilágyi Józseffel és Losonczy Gézával együtt.
Az 1953 és 1955 között a Minisztertanács elnöke, illetve az 1956-os forradalom miniszterelnökének szülei nem sejthették, hogy fiúkból egyszer egy szabadságharc mártírja lesz. Apja uradalmi cseléd, vármegyei tisztiszolga, postai szerelőmunkás volt, anyja is szegényparaszti család leszármazottja.
A közepes tanuló Nagy Imre saját elhatározásból otthagyta a gimnáziumot, évekig lakatossegédként dolgozott. Szülei ragaszkodtak hozzá, hogy az öt osztály elvégzése után folytassa tanulmányait. Nagy követte a parancsot ám kitört az első világháború, két évre hadifogságba került Szibériába. Itt belépett a kommunista pártba, s csak 1921-ben tért haza. Ezt követően Magyarországon számos politikai funkciót töltött be és főleg agrárpolitikai témájú írásokat közölt. 1953-ban miniszterelnökké nevezték ki, ezt a funkcióját 1955 áprilisáig töltötte be, amikor Rákosi minden tisztségéből felmentette.
Az 1956-os forradalom során miniszterelnökként demokratikus mozgalomként értékelte a szabadságharcot, a szovjet csapatok kivonását, az ÁVH feloszlatását és a követelések egy részének teljesítését ígérte. „Cserébe” 1958. június 15-én halálra ítélték. 1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!