Nyári olimpia Rio de Janeiróban: magyar és román esélyek

A magyar küldöttség 160 sportolóval utazott ki az ötkarikás játékokra, és reméli, hogy a londonihoz hasonló eredménnyel tér majd haza több mint két hét múlva. „Ha a statisztikai oldalát nézzük, akkor is örülhetünk a 160 sportolónknak, hiszen Londonhoz képest emelkedett a magyar csapat létszáma – mondta el Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke. – Ez főként az egyéni sportolóknak köszönhető, hiszen négy éve több csapatsportágban voltunk jelen az olimpián. Ha ezt a tendenciát vesszük figyelembe, akkor rendben vagyunk. Értékelnünk kell olyan aspektusból is, hogy a különböző sportágakban egyre nehezebb kvalifikációkon keresztül lehet kijutni egy-egy olimpiára és így is sikerült elérni a százhatvanas létszámot.”

Négy évvel ezelőtt Londonban 157 fős volt a magyar sportolói csapat, az idén tehát többen utazhattak az olimpiára. A sportszakemberekkel – sportági csapatvezetés, edzők, orvosok, masszőrök, technikai személyzet, a delegáció vezetése és a csapatiroda tagjai – együtt ez a szám a háromszázat is meghaladta. „A MOB mintegy háromszáz főt utaztat, ehhez a szövetségek saját költségen még huszonöt–harminc sportszakember utaztatását finanszírozzák, természetesen a MOB koordinálása mellett” – mondta Fábián László csapatvezető.

A magyarok Rióban 21 sportágban, asztaliteniszben, atlétikában, birkózásban, evezésben, cselgáncsban, kajak-kenuban, hegyikerékpárban, műugrásban, ökölvívásban, öttusában, súlyemelésben, sportlövészetben, teniszben, tornában, tollaslabdában, triatlonban, úszásban (medencés és nyílt vízi), vitorlázásban, szörfben, vízilabdában és vívásban versenyeznek.

Riói gondok: terrorveszély, Zika-vírus
A dél-amerikai kontinens most először látja vendégül az öt földrész legjobb sportolóit, és ahelyett, hogy mindenki tudása legjavát nyújtaná a szervezésben, a riói olimpiai játékok fölött szinte már meg sem lehet számolni a fekete felhőket. A legnagyobb gondot sajnos a terrorfenyegetettség jelenti. Bár a brazíliai rendőrparancsnok rendkívül optimistán nyilatkozott – elmondva, hogy országukban még senki nem tudja, mit jelent a merénylet –, az elmúlt hetekben az amerikai szövetségi nyomozóiroda jelentései alapján a dél-amerikai országban 13 személyt tartóztattak le, akik összefüggésbe hozhatók terrorcselekmények feltételes elkövetésével. Bár mintegy 90 ezer rendőr és katona fogja felügyelni a rendet a brazíliai városban, ezzel még nem hárult el a veszély a sportolók és a szurkolók feje fölül. A közbiztonság ugyanis a számos szigorítás és rendelkezés ellenére még mindig csapnivaló a többmilliós megalopoliszban. A múlt hét végén egy kínai atlétát és egy operatőrt éppen a szálloda előtt várakozás közben raboltak ki a helyiek. A magyar konzulátus képviselői is arra hívták fel a figyelmet, hogy meglátásuk szerint Rio de Janieróban az utóbbi napokban-hetekben rohamosan romlott a közbiztonság, ezért arra kérték a dél-amerikai városba utazókat, hogy legyenek körültekintőek, regisztráljanak a magyar külképviselet honlapján. Ugyanakkor a városba ne vigyenek magukkal ékszereket, sok készpénzt, és sokan azt is tanácsolják, hogy az emberek ne öltözzenek drága ruhákba, mert ez is kiválthatja a helyiek támadását.
A terrorveszély és a közbiztonság pocsék állapota mellett az állami korrupció, a fenyegető pénzügyi összeomlás, az elmaradt beruházások és az erősödő társadalmi elégedetlenség is mind az olimpia velejárója. Ahogy a 2014-es labdarúgó világbajnokságot, úgy az olimpiát is nehezen nyelik le a brazil átlagpolgárok. „Jobb lenne, ha a töménytelen pénzt az oktatásra, az egészségügyre és az infrastruktúrára költenék” – mondják a helyiek. S ha mindez nem lenne elég, akkor ott van a Zika-vírus, amely miatt nemcsak rengeteg turista mondta le részvételét az olimpiáról, hanem számos sportoló is, többek között a topteniszezők jelentős része, köztük a román kiválóság, a WTA ranglista harmadik helyezettje, Simona Halep is.

„Mindig vannak meglepetések és sajnos bukások is, ezért szinte kiszámíthatatlan, kik szereznek érmet, pláne aranyat az olimpián. Ezért sem akarok tippelni, hogy a magyar csapat hogyan szerepel majd. Egy biztos, a MOB mindent megtett a jó szereplésért, most már a versenyzőkön és az edzőkön a sor. Nyilván a világversenyeken sikeres sportágaktól, mint az úszás és a kajak-kenu, most is jó szereplés várható. A küzdősportok – mint a dzsúdó vagy a birkózás, a vívás – mindig képesek egy-egy kiugró eredményre. Nagyon népes lesz a sportlövők csapata, egy részük éppen a győri Európa-bajnokságon kvalifikálta magát, itt is születhetnek jó eredmények. Szólni kell a vízilabdáról, ahol a nők Európa-bajnokként érkeznek Brazíliába, s a férficsapat szintén esélyes akár a végső sikerre is. A magyar csapatban tehát megvan a potenciál egy szép olimpiai szereplésre” – nyilatkozta az indulás előtt Borkai Zsolt.

A magyar csapatból hiányzik többek között a világbajnok kajakos Dombvári Bence, akit július elején értek doppingvétségen, korábban az ugyancsak világbajnok kajakos Dudás Miklóst tiltották el a versenyzéstől. Sokkal drámaibb a helyzet viszont más sportszövetségeknél, hiszen a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) eltiltotta az egész román és a fehérorosz válogatottat, miután megítélése szerint mindkét csapatnál szisztematikus doppingolás folyik. Az ICF szerint áprilisban egy versenyen kívüli ellenőrzés során 11 román versenyző is fennakadt a doppingvizsgálaton – többségüknél a január elseje óta tiltólistás meldonium nevű szert mutatták ki. A történtek miatt a román gyorsasági válogatott és az edzői csapat egyéves eltiltást kapott, de ha további bizonyítékok kerülnek elő, még súlyosabb büntetés is elképzelhető. A fehéroro­szok a románokhoz hasonló büntetést kaptak, miután öt férfiversenyzőjük is doppingvétséget követett el. A franciaországi edzőtáborukban egy razzia során tiltott teljesítményfokozásra alkalmas eszközöket és anyagokat talált a helyi rendőrség. A fehéroroszok esetében a férfi kenus és kajakos csapatot érinti az eltiltás, a nőket nem. A büntetés nyomán a románok és a fehéroroszok esetében is világ- és Európa-bajnok sportolók maradtak távol az olimpiától. A fehérorosz testvérpár, Andrej és Alekszandr Bahdanovics például éppen a riói induló Vasbányai Henrik, Mike Róbert kenus duó előtt lett második 1000 méteren a júniusi moszkvai Eb-n.

A legtöbb (arany)érmet a magyar küldöttségtől természetesen a kajak-kenu válogatottól várják a szakemberek, hiszen Storcz Botond tanítványai érmet éremre halmoznak a nemzetközi versenyeken. Hasonlóan jó szereplés várható az úszóktól: Hosszú Katinka, Cseh László, Gyurta Dániel, Kapás Boglárka és társaik a kajak-kenusokhoz hasonlóan remélhetőleg ismét megörvendeztetnek és legalább két-három aranyérmet szereznek. A legfényesebb medált várja a kötöttfogású csapat vezetője, Sike András is, akinek csapatában olyan kiválóságok kaptak helyet, mint a világ- és Európa-bajnok Bácsi Péter vagy az olimpiai ezüstérmes Lőrincz Tamás. Ugyancsak érmes helyezésekben bízhatnak a cselgáncsozók is, hiszen olyan nevek képviselik a magyar színeket, mint Ungvári Miklós, Bor Barna vagy a nőknél Joó Abigél, Karakas Hedvig és Csernoviczki Éva.

Érmet, illetve érmeket várnak a vívócsapattól is, hiszen csak a keleti blokk által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpián nem született magyar érem vívásban. A vívócsapat tagjai szinte kivétel nélkül ismerősek a magyar szurkolók számára: Boczkó Gábor (párbajtőr), Decsi Tamás (kard), Imre Géza (párbajtőr), Rédli András (párbajtőr), Szilágyi Áron (kard), Knapek Edina (tőr), Márton Anna (kard), Mohamed Aida (tőr), Szász Emese (párbajtőr). 19 fős csapattal vágnak neki a riói számoknak a magyar atléták, ám hiába a nemrég magyar szempontból kiváló eredménnyel zárult atlétikai Európa-bajnokság, az atlétáktól szinte mindenki csak a tisztes helytállást várja Brazíliában. Örvendetes lenne, ha az Eb-ezüstérmes súlylökő Márton Anita és a negyedik olimpiáján résztvevő kalapácsvető Pars Krisztián bejutna a döntőbe, hogy mindegyikük egy-egy jó helyezést érjen el.

Ha jó napot fognak ki, a magyar öttusázók is eséllyel szállhatnak harcba a dobogós helyezésekért (Marosi Ádám, Demeter Bence; Kovács Sarolta, Földházi Zsófia). Hasonlóan a sportlövők is, hiszen a számos világcsúcsot tartó, többszörös világ- és Európa-bajnok 38 éves Sidi Péter mellett a sportlövők között található a 19 éves ifjúsági olimpiai bajnok, négyszeres junior Európa-bajnok Péni István is. Utoljára maradt a magyarok szempontjából slágerként számon tartott vízilabda: a nők aktuális Európa-bajnokként érkeznek Brazíliába, bár igaz, hogy a mezőny annyira kiegyenlített, hogy 4–5 csapat bármikor odaérhet a csúcsra, ráadásul az amerikaiak kicsit ki is lógnak a mezőnyből. A férfiak is régóta készülődnek a megmérettetésre, Benedek Tibor tanítványai legutóbb bronzérmesek voltak az Eb-n, ám azzal azért minden pólócsapatnak számolnia kell, hogy az utóbbi három évben a szerb vízilabdázókat egyetlen világeseményen sem tudták megverni.

A román küldöttség szerény csapattal vág neki a riói olimpiának, 15 sportágban mindössze 105 sportoló utazott el a brazil nagyvárosba. A már említett kajak-kenu csapatot eltiltották, a tornászcsapat pedig 48 év után nem kvalifikálta magát a tornára. Doppingvétségen érték a már Brazíliába utazott Mihai Donisan műugrót, így ő nem versenyezhet.

A legnépesebb a 24 főt számláló atlétikai különítmény (köztük a 16 éves kolozsvári Miklós Andrea, aki a 4x400-as staféta tagja), tőlük azonban kevés jó eredményt várnak. Hiányoznak az egykor kiváló eredményeket elérő ökölvívók (Romániát csupán Mihai Nistor képviseli), viszont 18 fős kerettel utazik ki az evezős csapat, amely a legnagyobb reménye a román küldöttségnek. Érmeket várnak a vívóktól is, mint ahogy a cselgáncsozóktól, valamint a tornászoktól, akik egyénileg jutottak ki az olimpiára (Cătălina Ponor, Marian Drăgulescu). És bizakodóan tekintenek a női kézilabda-válogatott szereplése elé, kérdés, hogy az egykori magyar válogatott Szűcs Gabriellával felálló román lányok mire lesznek képesek Rióban. A Román Olimpiai Bizottság elnöke, Alin Petrache mindenesetre 6–8 érmet vár a román küldöttségtől.

Olimpia számokba


Sportágak (kiosztandó aranyérmek száma: 306): asztalitenisz (4), atlétika (47), birkózás (szabadfogás: 12, kötöttfogás: 6), cselgáncs (14), evezés (14), golf (2), gyeplabda (2), íjászat (4), kajak-kenu (sprint: 12, szlalom: 4), kerékpár (BMX: 2, hegyikerékpár: 2, országúti: 4, pályakerékpár: 10), kézilabda (2), kosárlabda (2), labdarúgás (2), lovaglás (díjlovaglás: 2, díjugratás: 2, lovastusa: 2), műugrás (8), ökölvívás (13), öttusa (2), rögbi (2), röplabda (2 + strandröplabda: 2), sportlövészet (15), súlyemelés (15), szinkronúszás (2), tékvandó (8), tenisz (5), tollaslabda (5), torna (14 + ritmikus gimnasztika: 2 + trambulin: 2), triatlon (2), úszás (34), vitorlázás (10), vívás (10), vízilabda (2).
Jegyek és árak: A 7.5 millió kibocsátott belépő több mint fele 70 real (23 euró) alatti áron került forgalomba. A nemzetközi jegyértékesítés regisztrációja 2014 novemberében indult. Az első két körben kizárólag brazil lakosok vehettek részt, a többi olimpiarajongó 2015 második felében és 2016-ban pályázhatott a belépőkre. A döntőkre borsosak az árak, az atlétikai „szuperdöntők” napjára 1200 real (380 euró) a legmagasabb árkategóriájú belépő, csakúgy, mint a kosárlabda-, strandröplabda- és röplabdafinálékra. Természetesen a játékok legdrágább jegyei a megnyitóra szólnak, az A árkategóriás tikett 4600 realba (1500 euró) kerül.

Helyszínek: A központi Deodoro olimpiai park tíz olimpiai és négy paralimpiai sportágnak ad otthont. Az olimpiai faluban – amely 75 hektáron terül el – 9460 szoba, 17 700 ágy várja a nemzeti csapatokat. A riói játékokat 34 versenyhelyszínen bonyolítják le. A Deodoro mellett még három különálló olimpiai egység van a városon belül: a Barra nevű városrészben, a Copacabanán és a Maracana stadion körül. A legnagyobb helyszín természetesen a Jornalista Mário Filho Stadion, azaz a Maracana, amely 90 ezer nézőt tud befogadni, és a nyitó-, valamint záróünnepség mellett a labdarúgó-fináléknak lesz otthona. A nyári olimpiák történetében először az atlétikai eseményeket nem a megnyitó- és záróünnepségek helyszínén tartják.

Kabalafigurák: Azaz Vinicius és Tom, akiket a Birdo Producoes animációs cég tervezett. A figurák a világ ötödik legnagyobb országának flóráját és faunáját hivatottak szemléltetni, kialakításukban pedig a pop-art és az animációs filmek is közrejátszottak. Az olimpia jelképe egy macskára emlékeztet és a zenész Vinicius de Moraesről kapta a nevét, míg a paralimpia figurája egy falevélfrizurás állatka, és szintén zenész a „névadója”, Antonio „Tom” Jobim.

Oroszország: államilag felügyelt doppingolás
A teljes orosz atlétikai csapatot eltiltották a riói olimpiáról, ugyanis a nemzetközi doppingellenes hatóság (WADA) több bizonyítékot is talált azzal kapcsolatban, hogy az orosz versenyzők rendszeresen tiltott szereket használtak. Richard McLaren, a WADA-nyomozás vezetője Torontóban az olimpia előtt néhány héttel jelentette be: a 97 oldalas anyag számos bizonyítékot tartalmaz a csalássorozat központi szervezéséről és az orosz sportminisztérium főszerepéről. „A minisztérium irányította, ellenőrizte és felügyelte a manipulációkat, melyekben részt vett a belföldi titkosszolgálat és az élsportolók edzőcentruma is” – közölte a kanadai szakértő, hozzátéve, több ezer adatot értékeltek ki, és kitörölt adatokat is helyreállítottak. A vádak szerint több orosz sportoló is doppinggal szerzett aranyérmet Szocsiban és 15 orosz dobogós használhatott tiltott szereket. Oroszország tagadta a vádakat. A leleplezést elindító Grigorij Rodcsenkov, a felfüggesztett moszkvai laboratórium korábbi vezetője – aki az Egyesült Államokba költözött – azt mondta, hogy az orosz titkosszolgálatok kicserélték a sportolók mintáit, illetve hogy ő személyesen készített olyan szert, amelyet a férfi sportolók viszkijébe és a nők martinijébe kevertek bele. A WADA-jelentés szerint a moszkvai és szocsi laborban 2012 és 2015 között legalább 643 pozitív doppingminta „tűnt el” és lett később negatív. A meghamisított minták mintegy 30 sportágat érintenek, 139 esetben atlétákat, 117 esetben pedig súlyemelőket. Az eset kirobbanásakor Craig Reedie WADA-elnök felszólította a Nemzetközi Olimpiai (NOB) és Paralimpiai Bizottságot (IPC), hogy vegyék fontolóra az orosz sportolók kizárását a riói játékokról. Emellett azt ajánlotta, hogy tiltsák ki az orosz kormánytagokat a nemzetközi sporteseményekről, köztük az augusztusi olimpiáról is. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke leszögezte: „sokkoló és példátlan” támadás érte a sporttársadalmat és az olimpiai eszmét, ezért a NOB nem fog visszariadni attól, hogy a legsúlyosabb büntetést rója ki az érintett személyekre vagy szervezetekre. Ez azonban nem következett be, a NOB nem merte felvállalni azt, hogy a teljes orosz csapatot eltiltja a 31. nyári játékoktól.

Úszás ürülékben
A számos probléma mellett a környezetszennyezés is óriási gondokat okoz. A város melletti Guanabara-öböl a világtengerek talán legszennyezettebb szeglete, mégis itt rendezik a nyílt vízi versenyszámokat. A szinte biztosan megfertőződő versenyzők ezerféle módon próbálnak védekezni. Kérdés, hogy az mire lesz elég. Az egyik brazíliai orvos azt tanácsolta az úszóknak, hogy se a szemüket, se a szájukat ne nyissák ki úszás közben. „Tudom, hogy így azért nehéz lesz versenyezni” – tett hozzá kissé cinikusan a szakember.
Erik Heil tavaly kéretlen szuvenírrel tért haza egy Rio de Janeiróban rendezett olimpiai tesztversenyről. A német vitorlázót ugyanis szinte minden antibiotikumnak ellenálló (multirezisztens) Staphylococcus baktérium (népszerű nevén: húsevő baktérium) támadta meg, és e fertőzéssel kezelték sokáig egy berlini kórházban. Heil kijelentette, soha életében nem volt efféle baja, és semmi más nem okozhatta ezt, mint a riói tengervíz, amelybe a verseny helyszínétől nem messze tisztítatlanul ömlik a helyi kórház szennyvize – idézte a sportolót a The Guardian. A német vitorlásszövetség érthető módon meglehetősen dühösen kérte számon az incidenst a német olimpiai bizottságon, illetve a riói szervezőkön. Egy ottani konferencián a polgármester azonban elhárította a vádakat, mondván, az öböl szennyezettsége nem olimpiai, hanem urbanisztikai probléma, így azt nem sportszerű a sportdiplomatáknak felvetni. És ezzel láthatóan elintézettnek is tekintette a kérdést, mert azóta már nem is hangoztatják azt a korábban bátran kitűzött célt, miszerint a játékok kezdetéig a korábbi 17-ről nyolcvan százalékra tornázzák fel a Guanabara-öbölbe ömlő tisztított szennyvíz arányát.
A helyi szervezők is elismerték különben, hogy a sportolóknak rendkívül nehéz lesz az úszás, hiszen a víz tele van kosszal, szeméttel, baktériumokkal. „Az olimpikonok gyakorlatilag emberi ürülékben úsznak majd, és az egészségüket teszik kockára” – idézte a The New York Times dr. Daniel Becker helyi szakértőt.