Német vagy francia, ez itt a kérdés

A negyeddöntők során a legeseménytelenebb párharcot a portugál–lengyel mérkőzés hozta. A két csapat részben hasonlított egymásra: mindkettőben egy-egy világsztár rúgja a labdát, s a nézők, valamint a szurkolók tőlük várják a jó és eredményes játékot. Ronaldo a magyarok elleni mérkőzést leszámítva nem igazán remekelt a negyeddöntőig, s tulajdonképpen a lengyelek ellen sem brillírozott. Lewandowski ugyan megszerezte a vezetést, de a portugál futball fiatal fenegyerekének, Renato Sancheznek egyenlítését követően csupán kínlódást lehetett látni a pályán. Az egyetlen említésre méltó esemény az volt, amikor az egyik néző berohant a pályára. A büntetőrúgásoknál pedig beigazolódott: egy csapat kétszer egymást követően ritkán tud 11-esekkel továbbjutni (a lengyelek a svájciak ellen is büntetőztek).

Nagy csatát, meglepő eredményt és az Eb egyik legszebb mérkőzését jelentette viszont a belga és a wales-i csapat összecsapása. Az elvárásoknak megfelelően a belgák szerezték meg a vezetést, és úgy tűnt, hogy minden a „magyar forgatókönyv” szerint alakul: Wales támadni fog, és a vörös ördögök gólokat fognak rúgni. Ám a gallok nem így képzelték: Gareth Bale és társainak sziporkázó játéka azt jelentette, hogy az eredményt megfordították, és kiejtették az egyik titkos favoritot.

A tizenegyesek pszichológiája

A harmadik negyeddöntő jelentette sokak számára az előrehozott döntőt: az olasz–német párharc mindig is óriási csatát jelent a világeseményeken. Ráadásul a 2006-os németországi vb-n a taljánok az elődöntőben ejtették ki a hazaiakat, mint ahogy tették ezt néhány évvel később ugyancsak az elődöntőben, a 2012-es Eb-n. Az idei torna előtt már összecsapott a két együttes barátságos mérkőzésen, akkor a németek 4–1-es magabiztos győzelmet arattak. Ám Antonio Conte csapata múlt héten igencsak felkészült a Panzer játékából. Ez pedig azt eredményezte, hogy a két csapat nem bírt egymással. És ahogy azt sokan előre megjósolták, 11-es párbaj döntötte el a továbbjutást – nem is akárhogyan. Az első körben a tíz játékosból hatan elrontották a büntetőt, ami ilyen szinten felettébb meglepő. Ráadásul a németek edzésen még gyakorolták is a 11-eseket. Nem csoda, hiszen aki ismeri az olaszokat, tudja: nagy tornákon egyenes kieséses szakaszban ritkán szenvednek vereséget, csupán hosszabbítás után hajtanak fejet az ellenfél előtt. Az olasz Gazzetta dello Sport összegyűjtötte, mely csapatok estek ki a legtöbbször nagy tornákon tizenegyesekkel. Az eredmény pedig egyáltalán nem meglepő: az angolok 7-ből 6 alkalommal, az olaszok 9-ből 6-szor, az argentinok 12-ből 6-szor, a brazilok pedig 12-ből 5-ször estek ki.

„Nem fogják elhinni, de a tizenegyeseket többször is gyakoroltuk edzésen. Én nagyon örültem ennek, mert rájöttem, miként kell lőnöm – és be is jött. De nagyon nehéz modellezni az éles helyzetet” – mondta Matts Hummels. A párbajt 6–5-re megnyerő németek 1982 óta először hibáztak tizenegyesrúgásoknál nagy tornán (a szombati meccsig 21-ből 21-et lőttek be), de így is folytatták 40 éve, 1976 óta tartó sorozatukat, legutóbb a Csehszlovákia elleni Eb-döntőben maradtak alul tizenegyespárbajban.

Külön érdekesség az, ahogy a csapatkapitány, Schweinsteiger választott a pénzfeldobásnál. „Igen, megnyertem mindkét feldobást – ismerte el a középpályás. – Egy kicsit végiggondoltam a választás előtt, hogyan történt a múltban. Eszembe jutott egy müncheni párbaj (a 2012. május 19-i Chelsea elleni BL-döntő), amit a Déli kanyar előtt elveszítettünk. Szintén beugrott az előtte Madridban megvívott párharc (a 2012. április 25-i BL-elődöntő a Bayern és a Real között), amikor a spanyol tábor előtt tudtunk nyerni. Míg itt az Eb-n a lengyelek a svájci szurkolók előtt tudták behúzni a tizenegyesrúgásokat a nyolcaddöntőben. Ezért úgy gondoltam magamban, rúgjunk csak az olasz tábor előtt, aminek látszólag az ellenfél szurkolói is örültek.” Matthias Herzog német sportpszichológus szerint Schweinsteiger ezzel csökkentette a nyomást a csapatán, és áttolta a felelősséget az olaszokra. „Egy összefüggő kék tábor, aki ha pfujol is, még nyugtató hatással is lehetett a németekre.”

Papírforma-eredmény született az utolsó negyeddöntőben. Voltak ugyan olyanok, akik az angolok hazaküldése után elképzelték, ahogy az izlandiak a franciákat is megszorongatják, ám erre egyetlen percig sem volt esélyük. Eddigi legjobb játékukkal rukkoltak elő Didier Deschamps tanítványai, és a torna leggólgazdagabb mérkőzésén egy meggyőző 5–2-vel tették lapátra az Eb legnagyobb meglepetéseit szolgáltató vikingeket.

Kialakult tehát az elődöntő párosítása, de hogy ki nyeri meg az Eb-t, nehéz megmondani, egyesek szerint azonban „érlelődik a szólás-mondás”: ha a németek nem játszanak meggyőzően, eljutnak a döntőig, ha viszont jól játszanak, akkor meg is nyerik azt. Egy biztos: elemzők szerint a német–francia párharc győztese nagy valószínűséggel majd vasárnap este is örülhet.

Futószalagon távoznak az edzők

Mérföldkőnek számít az idei Eb a csapatok edzőinek jövőjével kapcsolatban. Egyeseknek az eredménytől függetlenül már megvan az új csapatuk, mások viszont a nem várt gyenge eredmények miatt kényszerültek a távozásra. Az utóbbiak közé tartozik az orosz, ukrán, cseh és román válogatott szövetségi kapitánya: mind a négy csapat meglepetésre már a csoportkör után búcsúzott. Kénytelen volt lemondania posztjáról az angol kapitánynak is, hiszen – ahogy az angolok fogalmaznak – minden idők legnagyobb szégyene esett meg velük az izlandiaktól elszenvedett vereséggel. A pocsék szereplés miatt kénytelen volt felállnia Vicente del Bosquénak is, bár azt ne feledjük, a spanyol edző Eb- és vb-címig vezette az ibériai alakulatot.

Nem csitultak az indulatok a belgák háza táján a wales-i vereséget követően. Sokan a csapatból egymásra mutogatnak, a kapus Thibaut Courtois alaposan rászállt a szövetségi kapitány Marc Wilmotsra, akire kritikai össztűz zúdul – talán nem véletlenül. A belgák kerete ugyanis a németek, spanyolok és franciák után a legerősebb. Talán ezért is várták tőlük a jobb szereplést. „Az elmúlt négy évben két nagy tornán játszottunk negyeddöntőn. Az eredmények jók. Kivárok. Nézzük meg, miért történtek így a dolgok. Aztán meglátjuk. Nem fogok indulatból döntést hozni” – nyilatkozta Marc Wilmots.

Befejezte munkáját a válogatott kispadján az olasz szakember is, Antonio Contét a Chelsea kispadján látjuk viszont ősszel. Távozik a csapattól az izlandiak egyik sikerkovácsa, a svéd Lars Lagerback is, akinek lejár a szerződése.

Az Eb számokban

Az Adidas Beau Jeu (jelentése szép labda), amely a kontinenstorna hivatalos labdája, 18 hónapos fejlesztés eredménye. A résztvevő 24 csapat összesen 51 mérkőzést játszik egy hónap alatt. A torna összecsapásait a világ mintegy 230 országában közvetítik, amely az eddigi rekordot jelenti. A legdrágább meccsbelépő, amely a VIP-szektorba szólt, 895 euróba került. Az Eb ideje alatt a rendezők munkáját 6500 önkéntes segíti, ehhez társul a mintegy 100 ezer rendőr, aki a játékosok és a szurkolók biztonságára ügyel. A mérkőzéseket a stadionokban 2,5 millió szurkoló tekinti meg, a szervezők pedig 7 millió futballturistával számolnak. A meccseknek otthont adó tíz stadiont, amelyet az Eb előtt megjelent lapszámunkban részletesen ismertettünk, 1,7 milliárd euróból építették vagy újították fel. Az UEFA várható nyeresége – amelyhez a tv-s közvetítési jogdíjak, a szponzorok, jegyértékesítés, vendéglátás és más járulékos bevételek tartoznak – a számítások szerint mintegy kétmilliárd euró lesz.

Mennyit kaszált a magyar válogatott?
A magyar labdarúgó-válogatott 11,5 millió euró pénzdíjat kapott a franciaországi Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményéért. A részvételért 8 millió jár, a csoportmérkőzéseken elért győzelemért további egymillió, döntetlenért pedig 500 ezer euró – ez a magyarok esetében összesen további 2 millió. A nyolcaddöntő résztvevői 1,5 milliós jutalmat kaptak.  A negyeddöntőbe jutott csapatok újabb 2,5 millióhoz jutottak. A legjobb négy közé jutást 4 millió euróval jutalmazzák, a döntő vesztese 5 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok 8 milliót vihet haza. A kontinensviadalon összesen 301 millió eurót osztanak szét a négy évvel ezelőtti 196 millióval szemben. Kérdéses, hogy a szövetség az Eb-n megszerzett összegből mennyit szán a játékosoknak, de az biztos, hogy nem fognak rosszul járni. Előzetes hírek szerint a játékosok a tiszta nyereség 30 százalékát kapják meg. Az Eb-re való kijutásért az MLSZ mintegy 3 millió eurót osztott szét a stáb és a keret tagjai között.