Meglepő magyar és román döntetlenek

Értékes döntetlennel hangolt a hétvégén a franciaországi Eb-re a magyar és a román válogatott. A budapesti Groupama Arénában Bernd Storck csapata teltház előtt fogadta a sztárokkal felálló – korábban Izraelt legyőző – horvát csapatot. Az első félidőben Guzmics és társai alárendelt szerepet játszottak, a horvátok Mandzukic révén meg is szerezték a vezetést. Szünet után azonban változott a helyzet.

„A magyarok játéka jóval agresszívebb lett a második félidőben, már-már a keménység határát súrolta, és ebben már nem vettük fel velük a versenyt, úgymond nem kontrolláltuk a labdát, így az eredmény reális” – nyilatkozta Ante Cacic, a horvátok szövetségi kapitánya. „Világosan látható volt, hogy nem voltunk kellően határozottak a középpályán, számos egyéni hiba is becsúszott, de ennek is megvannak az okai. Labdarúgóimnak számos más kötelezettsége is van, ráadásul az Izrael ellen nehéz talajon megvívott meccsünk is sokat kivett belőlük” – folytatta a 62 esztendős szakvezető. „Magyarország játékával bizonyította, hogy a nyári Európa-bajnokság teljes jogú résztvevője, a kontinensviadalig ráadásul még hátra van két és fél hónap, amely alatt gyengébbek bizonyosan nem lesznek. A mieink pedig még számos topligás és európai kupaszereplés előtt állnak, így egyelőre nehéz is mit behatárolni a teljesítményükkel kapcsolatban.”

A magyarok szövetségi kapitánya is két ellentétes félidőt látott. „Sok munka vár még ránk, de láthattuk, hogy erős csapat ellen is helyt tudtunk állni. A második játékrész alapján megérdemeltük a döntetlent, az első félidővel viszont nem voltam elégedett. Kicsit féltünk, sokat hibáztunk, nem birtokoltuk a labdát. A szünetben megbeszéltük, min kellene változtatni. A második félidőben voltak olyan periódusok, hogy öt-hat percen keresztül nyomás alatt tartottuk a horvátokat, de ezt a meccs első felében is elvártam volna” – mondta Bernd Storck.

Míg a magyarok a horvátok ellen, addig a románok a két Eb-arannyal büszkélkedhető spanyolokkal játszottak döntetlent. Anghel Iordãnescu csapata előbb Litvániával mérkőzött meg, amelyet 1-0 arányban legyőzött, majd az ibériai alakulattal találkozott. Nézettségi rekordot igen, gólt azonban nem hozott a Kolozsvár Aréna első válogatott labdarúgó-mérkőzése. Románia és Spanyolország ugyanis mintegy 29 ezer néző előtt játszott igazi gólhelyzetekben nagyon szegény mérkőzést. Az eredmény így elsősorban a Iordãnescu-csapatot dicséri, amely újból bebizonyította, miért kapta a legkevesebb gólt a selejtezőcsoportokban. Chiricheş és társai rendkívül fegyelmezetten védekeztek, kevés területet hagytak a spanyoloknak a kombinálásra.

A spanyol csapat kezdőjében csupán Gérard Pique maradt hírmondónak a három nappal korábbi, olaszországi mérkőzéshez képest, de a vendégek „második sorukkal” is jóval többet birtokolták a labdát a hazaiaknál. Ez azonban többnyire csak meddő fölényt hozott, mert a kapu előtti kényszerítők javát lefülelte a román védelem, így Tãtãruşanunak viszonylag kevés dolga akadt.

A második félidőt követően a sok cserének köszönhetően még óvatosabb és unalmasabb futballt látott a közönség, helyzet csak Pique előtt adódott, aki igazi hátvéd módjára a kapusba lőtte a lasztit.

A kolozsvári közönség a mérkőzést követően egy életre szóló élménnyel távozhatott az arénából, hiszen szinte testközelből figyelhette a spanyol és angol élcsapatok sztárlabdarúgóit. Ugyanakkor asszisztált a legendás madridi kapus rekordjához, aki 166. alkalommal ölthette magára a spanyol válogatott mezét. Iker Casillas a kolozsvári mérkőzéssel lehagyta a lett Vitalijs Astafjevset, aki „csak” 165-szörös válogatottnak mondhatja magát. A spanyol kapus 2000. június 3-án, Svédország ellen mutatkozott be a válogatottban. A válogatott mérkőzések számát tekintve a világon már csak öten vannak előtte az örökranglistán.