
Dan Petrescu, az örök visszatérő: a kolozsvári labdarúgás ismét benne látja a megmentőt
Fotó: Facebook/Fotbal Club CFR 1907 CLUJ-NAPOCA
Amikor egy labdarúgó klub történetében a leggyakoribb fordulat a régi edző visszahívása, ott mélyebb gondok is lehetnek. A CFR hosszú évek sikerei után most újra válságban van: gyenge eredmények, edzőcserék, belső feszültségek szólnak a Fellegvárról. Az alábbi jegyzetben arra keressük a választ, mi romlott el, és van-e még visszaút a csapat számára.
2025. október 23., 17:052025. október 23., 17:05
2025. október 23., 17:372025. október 23., 17:37
Amikor néhány hónappal – vagy inkább héttel – ezelőtt a nemzetközi kupákban elszenvedett súlyos, 7–2-es vereség, valamint egészségügyi okok miatt lemondott a CFR vezetőedzői posztjáról Dan Petrescu, s kinevezték helyette Andrea Mandorlinit, már akkor tudtam: ez a házasság sem lesz hosszú életű a kolozsvári labdarúgásban.
– mondtam otthon. És olyan biztos voltam benne, mint abban, hogy a román sikeredző előbb-utóbb ismét a fellegváriaknál köt ki.
Nem is tévedtem. Egyrészt Andrea Mandorlinit a sorozatos gyenge eredmények – mondhatni szégyenletes játék – miatt kedd este menesztették hivatalából. Másrészt nem hivatalos sajtóértesülések szerint – fellegvári forrásokból táplálkozva – az egészségügyi problémáit részben rendező Dan Petrescu ismét visszatérhet a CFR kispadjára. Immár ki tudja hányadik alkalommal (megjegyzem, még mindig jobb lenne, mint pl. Dorinel Munteanu). A futballberkekben járatos drukkerek közül sokan azonnal Niccolo Napolira gondolnak, aki az elmúlt másfél évtizedben több mint tíz alkalommal tért vissza Craiovára edzőnek: őt különben hol kirúgták, hol önként mondott le az edzői státusáról.
Hogy aztán egy idő után ismét visszatérjen Kolozsvárra. Mert sok helyen fordult meg ugyan edzőként, de sehol sem tudott olyan eredményeket felmutatni, mint a kincses város csapatánál.
Kérdés, most ismét visszatér-e. Az viszont nem, hogy a CFR-nél valami nagyon nem működik. Egy-két évvel ezelőtt a viszonylag gyenge eredmények miatt – a bajnoki cím elvesztése, a nemzetközi kupákból való korai kiesés – sokan bosszankodtak. Részben alaptalanul. A játékoskeret ugyanis a korábbi évekhez képest úgy cserélődött ki, hogy közben jelentősen gyengült. A tehetséges játékosokat jó pénzért eladták, az újak pedig ingyen érkeztek viszonylag gyenge bajnokságokból kevés meccsel a lábukban. – Ilyen kerettel örvendjünk, hogy még mindig az elsők között vagyunk, és ne álmodjunk bajnoki címről, nemzetközi menetelésről – ismételgettem magamban.
A helyzet a fentebb említett 7–2-es vereséget követően azonban változott. Ioan Varga tulajdonos is megunta a sok botladozást, és mintha rájött volna: a gyengébb képességű játékosoktól nincs mit várni. Ezért nagytakarításba kezdett, és számtalan játékostól megszabadult. A helyükre szerződtetett újak pedig igencsak jó renoméval rendelkeznek.
Az eredmények pedig kritikán aluliak. Ezért van baj a klub háza táján. És a gond nem is csak az edzővel van. Hogy miért? Emlékszem, hosszú évekkel ezelőtt az egyik játékossal készült interjú után az illető védő azt mondta nekem: annyira jó a keretünk, a bajnokság pedig oly gyenge, hogy ha leütnének a kispad elé egy botot (az edző helyett), akkor is képesek lennénk megnyerni a bajnokságot.
Nem azt állítom, hogy most is ez a helyzet, de a jelenlegi játékosok, akik között valóban világhírű labdarúgók is szerepelnek (a BL-győztes francia válogatott Zouma vagy az egykori algériai csodacsatár, Slimani), edzőtől függetlenül is játszhatnának sokkal jobban és eredményesebben.
Ugyanakkor visszahívták az egykori sikerkovácsot is, az immár 71 éves Iuliu Muresant. Aki nem mellesleg hét éve a futballvilág környékére sem nézett. Kérdés, az elnök ennyi idő után mit tud tenni (első intézkedése különben épp az edző menesztése volt).
Az biztos, hogy a károgók – értsd a bukaresti sajtó jelentős része – már „kiültek a fákra”. Egyre-másra jelennek meg a hírek arról, hogy a klubnak óriási tartozásai vannak, ismét a csőd szélén áll, hamarosan eltűnik a süllyesztőben. Ami nem csoda, hiszen még mindig nagy szálka sokak szemében. Bár Pászkány Árpád már rég lelépett a színtérről, nem is él Romániában, a csapat pocsék teljesítményt nyújt, a vasutas klubot továbbra is magyar csapatként aposztrofálják, és korábbi eredményeiért irigyelik. S egy-egy meccsen ennek hangot is adnak – legalábbis szurkolói szinten.
Mint ahogy magyar csapatként könyvelik el a Csíkszeredát is. Igaz, sem a neve, sem a vezetősége, sem a támogatói köre, de még a kerete sem a román nevektől hemzseg. Hogy a szurkolói táboráról ne is beszéljünk. Éppen ezért nem értem, egyes vezetői miért vannak felháborodva azon, hogy a csapatot lenézik, kettős mércével mérik, jogtalanul büntetik stb. Értem én, hogy a 21. században vagyunk, az Európai Unió tagjai vagyunk, léteznie kellene toleranciának, egymás iránti tiszteletnek és multikulturalitásnak. De hát szembe kell nézni a valósággal:
Hogy mi történik a későbbiekben a CFR-rel, nehéz megjósolni.
Mert nem könnyű belátni a kulisszák mögé.
Remélhetőleg nem jut a háromszékiek sorsára, és képes lesz bejutni a felsőházba, netán megnyerni a kupát.
Mint ahogy a Csíkszeredának is bent maradni az első osztályban.
Ahova jövőre várjuk az OSK-t is.

Véget ért a román labdarúgó-bajnokság. Hosszú évek után ismét bajnoki címet ünnepelhetett a Becali által támogatott FCSB, ezüstérmet szerzett a fellegvári alakulat, ötödik helyen zárt a háromszéki együttes.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!