
Dan Petrescu, az örök visszatérő: a kolozsvári labdarúgás ismét benne látja a megmentőt
Fotó: Facebook/Fotbal Club CFR 1907 CLUJ-NAPOCA
Amikor egy labdarúgó klub történetében a leggyakoribb fordulat a régi edző visszahívása, ott mélyebb gondok is lehetnek. A CFR hosszú évek sikerei után most újra válságban van: gyenge eredmények, edzőcserék, belső feszültségek szólnak a Fellegvárról. Az alábbi jegyzetben arra keressük a választ, mi romlott el, és van-e még visszaút a csapat számára.
2025. október 23., 17:052025. október 23., 17:05
2025. október 23., 17:372025. október 23., 17:37
Amikor néhány hónappal – vagy inkább héttel – ezelőtt a nemzetközi kupákban elszenvedett súlyos, 7–2-es vereség, valamint egészségügyi okok miatt lemondott a CFR vezetőedzői posztjáról Dan Petrescu, s kinevezték helyette Andrea Mandorlinit, már akkor tudtam: ez a házasság sem lesz hosszú életű a kolozsvári labdarúgásban.
– mondtam otthon. És olyan biztos voltam benne, mint abban, hogy a román sikeredző előbb-utóbb ismét a fellegváriaknál köt ki.
Nem is tévedtem. Egyrészt Andrea Mandorlinit a sorozatos gyenge eredmények – mondhatni szégyenletes játék – miatt kedd este menesztették hivatalából. Másrészt nem hivatalos sajtóértesülések szerint – fellegvári forrásokból táplálkozva – az egészségügyi problémáit részben rendező Dan Petrescu ismét visszatérhet a CFR kispadjára. Immár ki tudja hányadik alkalommal (megjegyzem, még mindig jobb lenne, mint pl. Dorinel Munteanu). A futballberkekben járatos drukkerek közül sokan azonnal Niccolo Napolira gondolnak, aki az elmúlt másfél évtizedben több mint tíz alkalommal tért vissza Craiovára edzőnek: őt különben hol kirúgták, hol önként mondott le az edzői státusáról.
Hogy aztán egy idő után ismét visszatérjen Kolozsvárra. Mert sok helyen fordult meg ugyan edzőként, de sehol sem tudott olyan eredményeket felmutatni, mint a kincses város csapatánál.
Kérdés, most ismét visszatér-e. Az viszont nem, hogy a CFR-nél valami nagyon nem működik. Egy-két évvel ezelőtt a viszonylag gyenge eredmények miatt – a bajnoki cím elvesztése, a nemzetközi kupákból való korai kiesés – sokan bosszankodtak. Részben alaptalanul. A játékoskeret ugyanis a korábbi évekhez képest úgy cserélődött ki, hogy közben jelentősen gyengült. A tehetséges játékosokat jó pénzért eladták, az újak pedig ingyen érkeztek viszonylag gyenge bajnokságokból kevés meccsel a lábukban. – Ilyen kerettel örvendjünk, hogy még mindig az elsők között vagyunk, és ne álmodjunk bajnoki címről, nemzetközi menetelésről – ismételgettem magamban.
A helyzet a fentebb említett 7–2-es vereséget követően azonban változott. Ioan Varga tulajdonos is megunta a sok botladozást, és mintha rájött volna: a gyengébb képességű játékosoktól nincs mit várni. Ezért nagytakarításba kezdett, és számtalan játékostól megszabadult. A helyükre szerződtetett újak pedig igencsak jó renoméval rendelkeznek.
Az eredmények pedig kritikán aluliak. Ezért van baj a klub háza táján. És a gond nem is csak az edzővel van. Hogy miért? Emlékszem, hosszú évekkel ezelőtt az egyik játékossal készült interjú után az illető védő azt mondta nekem: annyira jó a keretünk, a bajnokság pedig oly gyenge, hogy ha leütnének a kispad elé egy botot (az edző helyett), akkor is képesek lennénk megnyerni a bajnokságot.
Nem azt állítom, hogy most is ez a helyzet, de a jelenlegi játékosok, akik között valóban világhírű labdarúgók is szerepelnek (a BL-győztes francia válogatott Zouma vagy az egykori algériai csodacsatár, Slimani), edzőtől függetlenül is játszhatnának sokkal jobban és eredményesebben.
Ugyanakkor visszahívták az egykori sikerkovácsot is, az immár 71 éves Iuliu Muresant. Aki nem mellesleg hét éve a futballvilág környékére sem nézett. Kérdés, az elnök ennyi idő után mit tud tenni (első intézkedése különben épp az edző menesztése volt).
Az biztos, hogy a károgók – értsd a bukaresti sajtó jelentős része – már „kiültek a fákra”. Egyre-másra jelennek meg a hírek arról, hogy a klubnak óriási tartozásai vannak, ismét a csőd szélén áll, hamarosan eltűnik a süllyesztőben. Ami nem csoda, hiszen még mindig nagy szálka sokak szemében. Bár Pászkány Árpád már rég lelépett a színtérről, nem is él Romániában, a csapat pocsék teljesítményt nyújt, a vasutas klubot továbbra is magyar csapatként aposztrofálják, és korábbi eredményeiért irigyelik. S egy-egy meccsen ennek hangot is adnak – legalábbis szurkolói szinten.
Mint ahogy magyar csapatként könyvelik el a Csíkszeredát is. Igaz, sem a neve, sem a vezetősége, sem a támogatói köre, de még a kerete sem a román nevektől hemzseg. Hogy a szurkolói táboráról ne is beszéljünk. Éppen ezért nem értem, egyes vezetői miért vannak felháborodva azon, hogy a csapatot lenézik, kettős mércével mérik, jogtalanul büntetik stb. Értem én, hogy a 21. században vagyunk, az Európai Unió tagjai vagyunk, léteznie kellene toleranciának, egymás iránti tiszteletnek és multikulturalitásnak. De hát szembe kell nézni a valósággal:
Hogy mi történik a későbbiekben a CFR-rel, nehéz megjósolni.
Mert nem könnyű belátni a kulisszák mögé.
Remélhetőleg nem jut a háromszékiek sorsára, és képes lesz bejutni a felsőházba, netán megnyerni a kupát.
Mint ahogy a Csíkszeredának is bent maradni az első osztályban.
Ahova jövőre várjuk az OSK-t is.

Véget ért a román labdarúgó-bajnokság. Hosszú évek után ismét bajnoki címet ünnepelhetett a Becali által támogatott FCSB, ezüstérmet szerzett a fellegvári alakulat, ötödik helyen zárt a háromszéki együttes.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!