Feljebb lépett a cselgáncs

A kiszűrődő zajok alapján akár szambaiskolának is hihették a múlt héten a járókelők a rio de janeiro-i Maracanazinhót – a cselgáncs világbajnokságnak otthont adó sportcsarnokban ugyanis folyamatos volt a zene és a tánc. A jövő évi futball-vb-re felújított, legendás Maracana stadion mellett megbúvó csarnokban 123 ország 673 sportolója lépett tatamira, köztük 18 brazil is, akiket folyamatosan hangorkánszerű süvöltéssel buzdítottak a szurkolók. De a dobosból és trombitásból álló alkalmi drukker-zenekar akkor sem állt le, ha nem hazai versenyzők küzdöttek a szőnyegen. A folyamatos sivalkodásba az is közrejátszott, hogy a tribün nagy részét gyerekek töltötték meg: a vb szponzorai több száz helyet vettek meg, majd azokba a hírhedt riói nyomornegyedekből, a favellákból hoztak a saját költségükön gyerekeket a világbajnokságra. A kommunista országokra emlékeztető nézőtoborzást amúgy nem a helyiek érdektelensége tette szükségessé, Brazília ugyanis a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) egyik legnagyobb tagországa. A cselgáncs a gazdag sportkultúrával rendelkező dél-amerikai ország legjelentősebb egyéni sportága, amelyet több millióan űznek. Ennek megfelelően a brazil sportolók fontosabb küzdelmei alatt Rióban is megállt az élet, az éttermek, bárok teraszain lévő televíziók előtt pedig hamar összeverődött a sokaság.

 Történelmi győzelem

Brazília végül egy arany-, négy ezüst- és két bronzéremmel az éremtáblázat negyedik helyén végzett, az első a sportág őshazája, Japán lett: a szigetország sportolói négy aranyat szereztek meg a lehetséges 16-ból. A magyar csapat viszont tíz év után ismét nem szerzett világbajnoki érmet cselgáncsban. A tavasszal Budapesten Európa-bajnokságot nyert 48 kg-s Csernoviczki Éva a második körben esett ki, a másik nagy reménység, Joó Abigél viszont már az első csatáját elvesztette a 78 kg-s súlycsoportban – iponnal kapott ki a későbbi győztes észak-koreai Sol Kyongtól. A magyar küldöttség legjobb eredményét így a férfiak 90 kg-s súlycsoportjában ötödik helyen végzett Tóth Krisztián érte el, míg a románok közül a szintén ötödik Andreea Chiţu (52 kg) zárt a legelőkelőbb pozícióban. „Számunkra az idei év legfontosabb versenye a hazai rendezésű márciusi Európa-bajnokság volt, azon pedig kitett magáért a csapat; ez egy kicsit ellensúlyozza a riói szereplés miatt csalódottságomat – mondta lapunknak Tóth László, a magyar szakszövetség elnöke. – Remélem, a haszna meglesz a mostani vb-nek: hogy a versenyzők és az edzők intő jelként fogják fel, nem szabad a babérokon ülni.”

A konkurencia ugyanis egyre nagyobb: a cselgáncs már a tavalyi londoni olimpián is kitűnt a sokszínű mezőnnyel, az ötkarikás játékokon 135 ország képviselői léptek tatamira. Akkor a dzsúdó azzal is a világ közvéleményének figyelmébe került, hogy a plusz 78 kg-s kategóriában tatamira lépett Wojdan Shaherkani, Szaúd-Arábia első női olimpikonja. A riói világbajnokságon a dzsúdóra ismét felfigyelt a nemzetközi média, ugyanis a nők 52 kg-os súlycsoportjában aratott győzelmével Majlinda Kelmendi Koszovó első világbajnoka lett egy olimpiai sportágban. Az IJF egyike annak a hat olimpiai sportági szövetségnek, amelyik teljes jogú taggá választotta a balkáni államot. S amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság még nem vett fel tagjai közé. Majlinda Kelmendi Londonban még albán színekben lépett tatamira. A budapesti Eb-n bronzérmet szerzett sportoló sikerére azonban a brazil szervezők nem voltak felkészülve: nem rendelkeztek koszovói zászlóval, így az eredményhirdetésnél elmaradt a szokásos zászlófelvonási ceremónia.

 C kategóriás jogosítvány

Majlinda Kelmendi sikere egyben az IJF elnöke, Vizer Marius sikere is, hiszen a Bihar megyei Tenkéről származó, magyarul is folyékonyan beszélő sportvezető sokat dolgozott azért, hogy Koszovó a nemzetközi szövetség teljes jogú tagjává válhasson. Az elnöki irodáját Budapesten vezető Vizer a világbajnokságot megelőző kongresszuson ellenjelölt nélkül kapott újabb, négyéves megbízatást. A brazil város emiatt különösen kedves lehet számára, hiszen első hatéves mandátumát a 2007-es riói vb keretében tartott rendkívüli tisztújító kongresszuson szerezte az addig az Európai Cselgáncsszövetséget (EJU) irányító Vizer. Az egykori cselgáncsedző a kongresszuson a dzsúdó londoni olimpiai sikerét tartotta az elmúlt hat év legnagyobb horderejű teljesítményének, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság idei döntése alapján a cselgáncs az olimpiai sportok rendszerében a D kategóriából most először lépett fel a C kategóriába. Ez egyrészt a jövőben nagyobb osztalékot jelent az olimpiai bevételekből, másrészt megerősíti a cselgáncs helyzetét az ötkarikás sportok között.

„Sikerült olyan anyagi biztonságot teremteni, amely nemcsak a fejlődést segíti elő, de a nemzeti tagszövetségeink támogatását is – mondta lapunknak az IJF régi-új elnöke. – Jelentősen bővült az IJF által szervezett pénzdíjas versenyek száma is: évente 10 Grand Prix-t, 4 Grand Slamet, 1 Mesterkupát és egy vb-t szervezünk, és ezeket immár 135 országban közvetíti a televízió. A cselgáncs a világ 200 országában van jelen, és egyre nagyobb érdeklődés övezi.” Ennek eredményeként a világbajnokság keretében jelentették be az IJF új akadémiájának beindítását: az edzőképzésben segítő intézmény Budapesten jött létre a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési Tanszékének szakmai támogatásával.