
Könnyeivel küszködve, győztes mérkőzés után köszönt el vasárnap este a játékosaitól, a szurkolóktól Vasile Miriuţă, a Kolozsvári CFR vezetőedzője. A 107 éves klub történetének legsikeresebb tíz éve után felmerülő „hogyan tovább?” kérdésre egyelőre a klub vezetői sem tudnak megnyugtató választ adni.
2014. november 30., 13:022014. november 30., 13:02
Máramarosi fiú vagyok, aki mindig előre tekint. Egyenes embernek tartom magam, s ha valamit megígérnek nekem, akkor elvárom, hogy be is tartsák. Ez nem történt meg, csak ígérgetések hangzottak el, ezért elhatároztam, hogy váltok – kezdte utolsó sajtótájékoztatóját Vasile Miriuţă. A Magyarországon és Németországban edződött szakember – nevek nélkül ugyan –, de kemény szavakkal illetett bizonyos személyeket, akik hónapokig hitegették őt és a játékosokat. Ugyanakkor könnyekkel küszködve köszönte meg mindazoknak a segítségét, akik lehetővé tették, hogy a klub vezetőedzője legyen. Köszönetet mondott Gheorghe ªtefannak, a Piatra Neamţ-i Ceahlăul tulajdonosának, aki elsőként hívta Romániába edzőnek, valamint Pászkány Árpádnak, aki a Fellegvárra szerződtette.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: már egy hónapja érlelődik benne az elhatározás, hogy Győrbe szerződik, s elhatározásától az sem tántorította el, hogy az időközben edző nélkül maradt Dinamo is megkereste. „Az eredmények önmagukért beszélnek. Hónapokon át kifizetetlen játékosokkal is kiváló teljesítményt nyújtottunk, a kupában a negyeddöntőben vagyunk, a bajnokságban pedig második helyen állunk. Ilyen körülmények között ennél többet kevés romániai edző lett volna képes felmutatni” – jelentette ki büszkén Miriuţă, aki szerint utódjának nagyon nehéz dolga lesz. Majd másik kérdésre válaszolva viccesen hozzátette: két évig a Győrnél, két évig a Ferencvárosnál szeretne edzősködni, 2018-tól pedig jöhet a magyar válogatott.
Tárgyaló felek
A kolozsvári klub modern kori történetében amúgy 2006 októbere óta – amikor Dorinel Munteanu faképnél hagyta a csapatot – ez az első alkalom, amikor az edzőt nem Pászkány Árpád meneszti. A klub anyagi helyzete azonban lépésre kényszerítette Miriuţát.
A helyzet súlyos, de nem kilátástalan, állítják a klubhoz közel álló informátoraink, bár a megoldás még várat magára. Pászkány Árpád magánszemélyként már nem a csapat többségi tulajdonosa, különböző cégei révén azonban még így is a részvények mintegy 51 százalékát birtokolja. Az EnergoBit nevű informatikai cég tulajdonosa, Ştefan Gadola – aki 9 százalékkal részvényes, és aki idén nyáron 1,5 millió euróval segítette ki a csapatot a klublicenc megszerzése érdekében – szerette volna megvásárolni a CFR-t, ám információink szerint Pászkány 55 millió eurót kért. Márpedig ekkora összeget a mai körülmények között valószínűleg senki sem tesz le az asztalra.
„A klubnál már nem én hozom a döntéseket, de az eladásról velem kell tárgyalni” – jelentette ki néhány napja a kolozsvári üzletember, aki a romániai választások közeledtével szinte mindenét eladta, és a Közel-Keletre, egyesek szerint Dubajba távozott. Állítólag a kivárásra játszik: a klubot takaréklángon üzemelteti, míg tisztázódik, hogy ő is a korrupcióellenes hatóság célkeresztjébe kerül-e.
Hiányzó eurómilliók
A vasutasok vezetősége és a ªtefan Gadola közötti tárgyalások nem jártak sikerrel: utóbbi nem volt hajlandó fizetni, mivel a klub közben jelentős adósságot is felhalmozott. Különben ő az első – és eddig egyetlen személy –, aki kimondta, amit sokan csak sejtettek: a klub pénztárából eltűnt a bevételek tekintélyes része. A CFR ugyanis az elmúlt években a Bajnokok Ligájából, a tévéközvetítési jogokért, a magasan jegyzett játékosok eladásából több tízmillió eurós jövedelemre tett szert. A pénzt azonban a klub többségi tulajdonosa minden előzetes tárgyalás vagy bejelentés nélkül kivette, még a részvényesek sem kaptak jutalékot. A kassza tehát kiürült, hiába csökkentették a felére a korábbi sikeres évek 14-15 millió eurós éves költségvetését, a klub vezetősége egyelőre annyit sem képes előteremteni. Pászkány Árpád pedig a CFR sikere révén szerzett több millió eurós jövedelmét már nem akarja befektetni a klubba.
Ebből is látszik, hogy csupán áltatás volt, amit az egyik bajnoki cím megszerzése után mondott a CFR-ről. „A CFR számomra hobbi, kedves játékszer, amit felteszek a polcra, és szeretettel nézegetem. Néha leveszem, megtörölgetem, aztán visszateszem” – nyilatkozta évekkel ezelőtt. Bebizonyosodott: valóban játékszer volt számára az egész, csak teljesen más értelemben. Sokkal inkább pénzcsináló szerkezet, amelyet az üzleti érdekeknek megfelelően lehet tenni-venni, akár sutba is dobni.
A sikeres tíz év
A magyar üzletember 2002-ben vette át a csapatot, amelyet a C-ből a B osztályba, azt követően pedig az A osztályba vitt fel. Sokan emlékeznek még arra az utolsó mérkőzésre, amikor a CFR a Pâglişan – Risztanovics, Aştilean, Băcnean, Goia, Văsâie – Oncică (Gorga, 61.), Mijin (Bozdog, 46.) Florin Dan,– Anca, Tilincă (Turcu, 83.) összeállításban 3-0 arányban verte a Dévai Mureşul csapatát a B osztály utolsó mérkőzésén, éppen tíz évvel ezelőtt. Ez azonban a feljutáshoz önmagában még nem lett volna elegendő, kellett hozzá az is, hogy Petrozsényben a Szászmedgyesi Gaz Metan legalább döntetlent érjen el. Bár a két mérkőzést azonos időben játszották, a Fellegváron már lefújták az összecsapást, amikor Petrozsényben még hosszú perceken át a hosszabbítás zajlott. A kolozsvári játékosok a vezetőkkel együtt a pályán térdeltek, a szurkolók pedig a lelátókon hallgatták a kihangosított rádióközvetítést. A 0-0-ra végződött találkozó után zabolázatlan öröm vette birtokába az akkor még igencsak kezdetleges stadiont és környékét: egyesek őrjöngtek, mások „csak” sírtak örömükben. Akkor csak kevesen sejtették, amit a rossz nyelvek ma is tudni vélnek: a CFR tulajdonosa állítólag 60 ezer euróval motiválta a medgyesieket...
Az A osztályba jutott együttes az első évben sikeresen harcolta ki a bennmaradást, a következő évben pedig Dorinel Munteanu játékos-edző vezetésével az UEFA Intertoto kupa döntőjéig menetelt. Egy évvel később a csapat a klub addigi legjobb helyezését szerezte meg a bajnokságban: ötödikként végzett. Következő évben a vezetők új módszert alkalmaztak: Románia uniós tagságának előnyeit kihasználva portugál légiósokat szerződtettek, akik a második helyre repítették a csapatot.
Az ország legrégebbi klubjának száz éves születésnapját azonban bajnoki címmel akarták ünnepelni Kolozsváron. Így Pászkány Árpád tovább erősített, aminek meg is lett az eredménye: a 2007-2008-as szezonban a csapat bajnoki címet és kupát nyert, valamint kivívta a Bajnokok Ligájában való szereplés jogát. Ott mindjárt az első mérkőzésen világraszóló győzelmet aratott az AS Roma vendégeként. A sikerek ezt követően kétévente ismétlődtek: 2010-ben és 2012-ben a CFR további két bajnokságot nyert, három kupát és két szuperkupát is elhódított.
Zuhanópályán
A bajok 2013-ban kezdődtek, amikor Pászkány Árpád bejelentette: a csapat addigi 14 millió eurós költségvetését a felére csökkenti. Ennek következtében több emblematikus játékos is távozott a klubtól, de a vezetőség még így is a bajnoki címet célozta meg. A gondok azonban sokasodtak, Mircea Rednic vezetőedzővé való kinevezése is áthúzta a terveket: a csapat rosszul teljesített, a sorozatos vereségek pedig kompromittálták a bajnoki címet. Ekkor érkezett a csapathoz – Petre Grigoraşt követően –, Vasile Miriuţă, aki a nehézségek ellenére a csapatot felhozta a 6. helyre. Közben Pászkány bejelentette, hogy magánszemélyként birtokolt többségi részvényeit eladja, így a klub válságba került.
Hogy mi lehet a megoldás? A kérdést egyre többen teszik fel az utóbbi időben, és már nemcsak a szurkolók, hanem a vezetők is. Bár egyes sajtóforrások szerint többen érdeklődtek már a klub iránt, egyelőre úgy tűnik, egyetlen „kínai sejk” sincs, aki az eladósodott kolozsvári csapat megmentésére sietne. Ha karácsonyig nem kerül befektető, a legvalószínűbb megoldásnak a piacképes játékosok (Tade, Felgueiras, Camora, Muniru) eladása ígérkezik, a befolyt összegből pedig kifizetni az adósságot, elmaradásokat. Aztán alacsony összegű költségvetéssel, gyengébb kerettel nekifutni a tavaszi szezonnak, tudatában annak, hogy a közelmúlt eredményei egyhamar nem ismétlődnek meg. De reménykedve, hogy a vasutascsapat sikertörténete előbb-utóbb mégiscsak folytatódik.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!