Budapesti kihívás: vizes-vb az olimpiáért

Hatalmas sportdiplomáciai sikerként adtuk hírül néhány hónappal korábban, hogy Magyarország elnyerte a harmadik legnagyobb sporteseménynek számító 2021-es „vizes” világbajnokság rendezési jogát. Azóta azonban még egyet fordult a (sport)történelem kereke: miután a 2017-es vizes vb házigazdája, a mexikói Guadalajara pénzügyi okok miatt visszalépett a rendezéstől, a magyar szerepvállalás jóval korábbra költözött. A hírt maga a magyar kormányfő, Orbán Viktor jelentette be sajtótájékoztatóján, miután aláírta a szerződést Cornel Mărculescuval, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) ügyvezető igazgatójával. Ezzel a junior úszó-vb mezőnye az eredetileg tervezett 2017 helyett 2019-ben „látogat” Budapestre. Az idei vizes világbajnokságnak amúgy az oroszországi Kazany, a 2019-esnek a dél-koreai Kvangdzsu ad otthont, a 2021-es vb-re új pályázatot írnak ki.

Nagy egyetértés, példás összefogás

„Ekkora nemzetközi eseményt Magyarország még nem rendezett, ezért összefogásra lesz szükség. A siker nincs megírva a csillagokban. Kockázatot vállaltunk, de a feladat teljesíthető. Büszkék vagyunk rá, hogy minket választott a FINA” – nyilatkozta a sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök. A kormányfő szerint azonban „ha mindenki elvégzi a munkáját, ha mindenki betartja a határidőket, akkor sikeres lesz a rendezés”, és gazdasági értelemben is nagy hasznot hozhat az országnak. A kormányfő kiemelte: Magyarország tavalyi 3,5 százalékos gazdasági növekedése megfelelő alapot biztosít a rendezéshez. „Most világbajnok rendezőkre lesz szükség, hogy felnőjünk világbajnok úszóink szintjére” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az érvényben lévő törvények alapján a rövid határidő miatt Magyarország nem tudná megrendezni a 2017-es eseményt, így törvényt kell alkotni az esemény lebonyolításával összefüggésben. A kormány a világbajnokságtól függetlenül is sok milliárd forintot költ uszodák építésére, ezek közé tartozik a Margitsziget teljes rehabilitációja, amelynek keretében az ottani uszodakomplexumot is rendbe hozzák, míg a vb egyik helyszínéül szolgáló Dagálynál kiépítik az árvízvédelmi rendszert. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke, a FINA alelnöke elmondta: eredetileg egy 5000 ember befogadására alkalmas uszodát építettek volna 2017-re, hogy négy évvel később azt bővítsék 18 ezresre. Most annyiban változnak a tervek, hogy a nagyobb kapacitású létesítményt bontják majd vissza. A budapesti vb-t 2017 júliusában rendezik – nem sokkal a 2024-es olimpia helyszínéről döntő limai NOB-kongresszus előtt. Szinte közvetlenül a szavazás előtt Budapestre figyel majd a sportvilág, számos sportvezető érkezik majd a magyar fővárosba. Lobbizás szempontjából tehát Budapest jobbkor nem is rendezhetné ezt a nagyméretű eseményt, amelyen ráadásul a várhatóan szép számú magyar érem révén sportszakmailag is lehet bizonyítani.

Vízilabdás perspektívák

A hír a teljes magyar úszótársadalmat meglepetésként érte. „Nagy dolog, óriási siker és egyben felelősség. Mindenkinek össze kell kapnia magát, hogy minden el is készüljön addigra. A rendezvénynek külön érdekességet ad, hogy az olimpiát követő első világbajnokságról van szó. Az is óriási különbség, hogy a 2021-es vb-n való részvételről csak a ma még egészen fiatal pólósok ábrándozhattak, így viszont a most aktív válogatottaknak kell átértékelniük pályafutásuk hátralévő részét. Az új helyzet az olimpiai részvételünk szempontjából is sokat adhat. Én egyelőre Rióig nézek előre, és általában nem szeretem, ha az idősebb játékosok fő motivációja, hogy csak játsszak jól valahogy az olimpiáig, a többi már nem érdekes. Ez most kitolódik egy évvel, ami azt jelentheti, hogy a rutinos vízilabdázók még jobb teljesítményt fognak nyújtani az olimpián, hiszen a budapesti vb újabb erős motivációt jelent majd számukra” – fogalmazott Benedek Tibor, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya.

A szakember álláspontjára rímel a csapatkapitány Varga Dániel nyilatkozata is. „Elismerés és nagy lehetőség Budapestnek! És hogy ez a rendezés ennyire közelivé vált, sok mindent más dimenzióba helyez. Nagyon izgatott lettem a hírtől, attól függetlenül, hogy a magyar vízilabdát egyelőre nem látom 2017-ben. Az idei évet látom, perspektivikusan az olimpiáig tervezek, de az biztos, hogy 2017 nagyon közel van. Ha majd lehet már jegyet vásárolni a budapesti vb-re, egészen biztos, hogy veszek, csak még azt nem tudom, hogy magamnak vagy az ismerőseimnek...” – nyilatkozta a vlv.hu-nak Varga Dániel.

Ugrás a Dunába

Az eseményhez – amelyen az úszás mellett műugrás, műúszás, nyíltvízi úszás és vízilabda szerepel a programban – máris kitaláltak egy különleges attrakciót. A szervezők azt tervezik, hogy a vb egyik leglátványosabb számát, az óriás-toronyugrást a Lánchídról bonyolítják le, a versenyzők a Dunába vetik magukat. A tervezők egy hatméteres medencét helyeznek a mederbe, a medencébe természetesen nem a folyó vize kerül, pereme pedig kilóg a folyóból. Búvárok figyelik majd a mélyben: az ugrók jól vannak-e, megkezdték-e a felszínre emelkedést. Persze rengeteg mindenre figyelemmel kell lenni: vízállásra, időpontra, hajóforgalomra, hídpillérekre. Komoly munka, állítják az ötletgazdák, de ha sikerül megvalósítani, hatalmas siker lehet. És ahogy a barcelonai toronyugrás során a nézők a híres Gaudi-templomot, a Sagrada Familiát csodálhatták, a budapesti közvetítések alkalmával a szurkolókat a budai vár és a parlament épületének látványa nyűgözheti le. A szervezők szerint a 2017-es vb nézettsége elérheti az ötmilliárdot, amely természetesen országimázs szempontjából is felbecsülhetetlen.