Birkózás: pokoljárás után megerősödve

Meglepőt lépett az év elején a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testülete: javasolta, hogy 2020-tól az olimpiai műsorából vegyék ki a birkózást. Egyesek szerint ez sportpolitikai manőver volt: a testület a fallabda és a baseball mellé olyan sportágat választott, amelynek hiánya várhatóan nagy felháborodásra kelt, így a következő szavazásnál népszerű döntést lehessen hozni a birkózás visszafogadásával. Hegedűs Csabával, a Magyar Birkózószövetség elnökével a sportág olimpiai megítéléséről és a nemrég véget ért budapesti világbajnokságról beszélgettünk.

– Valóban a birkózás „száműzéséről” volt szó?

– A NOB végrehajtó bizottsága idén februárban értékelt: az öttusa, a vívás, a kajak-kenu és a gyeplabda szerepelt azon kritikus sportágak között, amelyek a 2020-as olimpiától kezdve kikerültek volna a programból. Egynapos szavazás után arra a következtetésre jutottak, hogy találni kell egy olyan erős sportágat, amely képes megvédeni magát. Így került terítékre másnap a birkózás, a szavazást követően pedig a birkózás a „veszélyeztetett” sportágak között maradt. Nem számítottak azonban arra, hogy a sportág ilyen jelentős összefogásra számíthat. Az amerikai-iráni politikai viszony elmúlt harminc évbeli állapotát mindenki ismeri. Nos, a birkózás érdekében a két szövetség összefogott és együtt harcolt a sportág érdekeiért. A május 29-i ülésen a testület első körben azt javasolta, hogy a birkózás kerüljön vissza az olimpiai sportágak körébe. A NOB történetében ez volt az első alkalom, amikor a végrehajtó testület ajánlását nem vették figyelembe. Buenos Aires-i ülésén a testület megerősítette a korábbi döntést, 49 szavazattal sportágunk újra az ötkarikás játékok részévé vált. A birkózás erősségét jelzi amúgy, hogy a londoni olimpiát követő tesztelésen a 28 sportág közül a 13. lett.

– Amikor kirobbant a botrány, Komáromi Tibor ligaelnök felszólította önt, hogy mondjon le a hazai szövetség vezetéséről, valamint a nemzetközi szervezetben betöltött elnökségi tagságáról is, mondván, hogy azt a Raphael Martinettit támogatta az elnöki székben, akinek ideje alatt a birkózás szabályai érthetetlenné váltak a nézők és a szurkolók számára. Gondolt-e a lemondásra, vagy tudta, hogy a sportágat semmilyen körülmények között nem lehet kihagyni az olimpiai műsorból?

– Egyrészt tudtam, hogy nem lehet kihagyni, másrészt az az elvem, hogy a bajban össze kell fogni, mindenkinek a segítségére, kapcsolatára, ötletére szükség van.

– A nemzetközi szövetség, a FILA legutóbbi ülésén új szabályokat vezettek be. Mi indokolta a változtatásokat?

– Londont követően Budapesten egy háromnapos konferenciát rendeztünk öt olimpiai bajnok részvételével. Ott javaslatokat tettünk a nemzetközi szövetségnek, amelyeket nagyjából el is fogadtak. Többek között a kétszer három perces játékidő bevezetésére, nincs kötelező lenti helyzet, a passzivitást tiltjuk, figyelmeztetés után büntetik a versenyzőt. Olyan szabályok léptek életbe, amelyek egyértelműen arra késztetik a versenyzőket, hogy többpontos győzelemre, technikai tusra, leléptetésre törekedjenek. Úgy érzem, mindez jót tett a birkózásnak, látványosabb lett.

– Az arany és az öt bronzérem tükrében hogyan értékeli a világbajnokságot?

– Elégedett vagyok. Ha van valamiben hiányérzetem, akkor az a Lőrinc Tamás szereplése. Három héttel a vb előtt került csúcsformába, szerintem nála nem sikerült a formaidőzítés. Különben előre megmondtam, hogy a szabadfogásban és a kötöttfogásban a nőknél több érmet szerzünk, konkrétan Barka Emesére és Sastin Mariannára gondoltam.

– Magyarországon a legtöbb sportágban olimpiai ciklusokban gondolkoznak. Érvényes ez a birkózásra is?

– Igen, a négyéves ciklusok meghatározó versenye az olimpia. Az ötkarikás játékok utáni első év egy kicsit lazább szokott lenni, akkor alakítgatjuk a csapatot. Erre most nem volt lehetőség, hiszen mi rendeztük a világbajnokságot.

– A jelenlegi keretből kiket lát esélyesnek arra, hogy Rióban is sikerrel képviseljék a magyar színeket?

– Az egész válogatottat. A kötöttfogású kiváló csapat, a nőknél a két lányon kívül is vannak tehetséges fiatalok. A szabadfogásban a Veréb, Hatos, Ligeti trió is komoly gerince a csapatnak.

– Miként vélekedett a budapesti rendezésről a nemzetközi szövetség?

– Mielőtt Nenad Lalovics FILA-elnök hazaindult volna, a következőket mondta: nem tartozom azok közé, akik gyakran dicsérnek, de sem a szövetség, sem én nem találkoztam még olyan rendezéssel, mint amilyen a Papp László Sportarénában volt.