Balczó András, Isten kegyeltje

Még mondja valaki, hogy az idő nem jár hétmérföldes sportcipőben... Balczó András 75 éves. Minden idők legsikeresebb öttusázója – alig merem kimondani – ennyit tölt augusztus 16-án. Fiatal kollégám a név hallatán visszakérdez: ki az a Balczó? Pedig néhány évtizede neve még fogalom volt a sport iránt kicsit is érdeklődők körében. Ő volt „a Balczó”.

Ennyi év távlatából persze ma már nehéz megmagyarázni, miért épp Balczó András volt gyermekkorom egyik kritikátlanul elfogadott hőse. Talán világraszóló eredményei imponáltak , netán ráéreztem, micsoda akaraterővel párosul öt különböző sportágban magas szinten teljesíteni, vagy csak környezetem beszélt róla a szokásosnál gyakrabban – ma már nem érdekes. Még csak azt sem mondhatom, hogy sokszor láttam: a diktatúra szögesdrótjai mögé becsempészett magyarországi sportlapok oldalairól köszönt vissza időnként a fényképe, eredményei. Nagyjából ennyi volt kapcsolatom Balczó sikereivel, létével. De az is meglehet, a magam útját keresve alakítottam Balczóból egyféle eszményképet, miután a sport több ágazatába is belevágtam – eget rengető eredmények nélkül –, és nagyszerűnek tűnt, hogy valaki nem egy, hanem mindjárt öt sportban teljesít mindent és mindenkit felülmúló sikerrel.

Kondoroson született, Nyíregyházán nőtt fel. Apja lelkész volt, ám a fiatalember 24 esztendős koráig hallani sem akart Istenről. Aztán 1962-ben csoda történt: „A Duna-parton sétáltam. Jött egy ismerős motorcsónakkal. Felkiabálta, hogy meghalt édesapám. És akkor, két perc alatt világossá vált előttem, hogy Isten létezik. Tudtam. Mint egy megfellebezhetetlen igazságot. Nem látszik, mégis valóság” – vallotta később a bajnok.

Kósa Ferenc Küldetés című filmje hatalmas botrányt okozott a színtelen, szagtalan aczéli kultúrpolitika kellős közepén. Balczó ugyanis – a pártvezérek legnagyobb megrökönyödésére – elutasította az MSZMP-tagságot, a portréfilmben pedig Jézus iránti elkötelezettségéről vall. Mivel a sok szürke senki mellett Kádáréknak is szükségük lett volna nagy nevekre, soha nem bocsátották meg ezt a „félrelépést”. És meg is bosszulták a maguk módján: eredményeihez és munkájához képest méltatlan munkahelyeket kapott sportolói pályafutása befejezését követően, belovaglóként dolgozott egy sportegyesületnél, majd 1983-ban úgy döntött, szellemi szabadfoglalkozású lesz. Ami azt jelenti, hogy azóta több ezer előadást tartott a keresztény szeretetről, nem mindennapi sportolói pályafutását élménybeszámolókon ismerteti meg a fiatalokkal.

És bőven van miről mesélnie: húszévesen mutatkozott be a világbajnokságon, majd 1960-as római olimpián az aranyérmes csapat tagja volt, egyéniben negyedik lett. 1968-ban a mexikói olimpián ismét az aranyérmes csapat tagja, egyéniben ezüstérmet akasztottak a nyakába. Az 1972-es müncheni olimpián csapatban második, egyéniben aranyérmes lett. Világbajnokságokon 20 érmet nyert, ebből 10 aranyat. A háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok öttusázóról szakemberek állítják: úgy tudott futni, mint senki más ebben a sportágban. Feleségével, Császár Mónika olimpikon tornásszal (jobboldali képünkön) 12 gyereket neveltek fel.

Öttusában elért eredményein túl Balczót nagyszerű jelleméért, emberségéért tiszteli máig az egész világ.