SzínHázikó a Székelykő lábánál

Van úgy az életben, hogy a munka jókedvvé lényegül át, a bokros teendők közepette is az emberfia a szabadság édes illatát szívhatja magába. Nem történt másként azzal sem, aki munkaügyben érkezett Torockóra, de a Székelykő lábánál szinte el is feledkezett arról, hogy ezúttal nem kirándulóként járja a községet, és figyeli az ott zajló eseményeket. Félezer fiatal között bárkinek óhatatlanul is eszébe jut saját ifjúkora, amit – bármilyen idők is voltak azok – az ember nem szokott panaszszóval illetni. Pedig a mostani fiatalok torockói, SzínHázikó-nak elkeresztelt találkozója összehasonlíthatatlanul tartalmasabb volt az egykori diáktáborok eseményszegény összeborulásainál… Az erdélyi ifjak ez évi találkozójának mottóját talán a tábor idején kiadott Hírlevélből idézhetnénk a leghűbben: „Keressük a szavakat, ahogyan az örömet. Fiatal lélekkel annyi mindent szeretnénk neked elmondani…”.

Aki a torockói házak egyikében már nem kapott – vagy nem is keresett – helyet, sátortáborban élvezhette a találkozás örömeit. Ahogyan Szabó László unitárius lelkipásztor, az esemény egyik megálmodója fogalmazott: bárhol is lakjanak a fiatalok, annyi önfegyelemmel már rendelkeznek, hogy nagyobb gondok ne legyenek a táborozás ideje alatt.

Hogy az ODFIE által szervezett színházi találkozó nem csupán ürügy a szórakozásra és a kirándulásra, jelzi, hogy a résztvevő, és versenybe szálló társulatok közül többen is Shakespeare-művet tűztek műsorukra – ami valljuk be, nem kis falat egy műkedvelő, tizenévesekből álló együttes számára. Amúgy a felhozatalra nem lehetett panasz: 17 társulat nevezett be, eljöttek Torockóra Bencéd, Bölön, Dicsőszentmárton, Felsőrákos, Gagy, Homoródszentmárton, Homoródszentpál , Homoródszentpéter, Kissolymos, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, Szabéd, Székelyudvarhely, Szentgerice és Vargyas egyleteinek színjátszó csoportjai, a résztvevők létszáma elérte végül az 550 főt. Ha nem is mindenki a világirodalom legnagyobb klasszikusaiból válogatott – szinte természetszerűleg népszínművek is felbukkantak a kínálatban –, az előadások mindegyike a maga módján érdekes és élvezhető volt. A programból nem hiányozhatott a fiatalok utcai felvonulása, a tábortüzek, vetélkedők és koncertek sem. Az előadások bemutatói mellett a színjátszást kedvelő fiatalok hivatásos művészek irányításával műhelymunkákon is részt vehettek. Hatalmas sikert arattak a vendégelőadások: Születés, szerelem, halál címmel a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábművészet szakának animációs előadása Kozsik Ildikó rendezésében, illetve a temesvári Bartók Diákszínpad által, Molnos András Csaba színművész szakmai irányításával bemutatott A dzsungel könyve című darab. Utóbbi, a temesvári színház művésze, a szakmai zsűriben is részt vett, Dézsi Szilárd gyergyói rendezővel és Szabó Eduárd aradi színművésszel együtt. Bár a Székelykő megmászása elmaradt – Fülöp Júlia főszervező szerint ötszáz fiatalért lehetetlen felelősséget vállalni, akkor is, ha mégoly fegyelmezettek is – a festői környezet minden jelenlévőt elvarázsolt. Az sem keltett hiányérzetet – bár erre senki sem esküdött meg –, hogy nem volt telefonjel, és a világháló sem működött. Így hát több idő maradt „röghöz tapadt” foglalkozásokhoz: főzés, mosogatás, takarítás, melyekből szó nélkül kivették részüket a művészi babérokra törő fiatalok. Verseny ide vagy oda, talán nem is a helyezések voltak a lényegesek, hanem ami az előadásokon túl volt érezhető: az együttlét öröme, a találkozások és barátkozások jelentősége.

Az egyhetes rendezvény kiértékelése még csak ezután várható, de nyugodt lélekkel ki lehet jelenteni, hogy a tábort megjárt fiatalok újabb, és felejthetetlen élményekkel gazdagodva térhettek haza. Már csak azért is, mert Torockón a Székelykő gerince mögül egy reggel kétszer kél fel a Nap…

A színházi találkozó díjazottai
Az első helyezést a Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nyerte el, második lett Vargyas egyletes csapata, akik a közönségdíjat is hazavihették, a dobogó harmadik fokára pedig a székelyudvarhelyi SZIJUK került. A zsűri különdíját két csoport is hazavihette, mégpedig Marosvásárhely és Felsőrákos. Emellett a zsűri négy alakítási díjat és négy egyéni különdíjat is kiosztott. Az előbbieket Boér Róbertnek (Bölön), Gábos Gyulának (Homoródszentpál), Ilkei Lórándnak (Vargyas) és Réz Nórának (Felsőrákos), az utóbbiakat pedig Dénes Erzsébetnek (Homoródszentpál), Isztulyka Máténak (Szentábrahám), Nagy Róbertnek (Marosvásárhely), valamint Szekeres Róbertnek (Székelyudvarhely) ítélték oda. A magyarországi Unitárius Alkotók Társasága (UART) a következőknek adta át saját díjait: a legjobb csapat díjában részesült Sepsiszentgyörgy csapata, a legjobb női szereplő díját a szentgericei Nagy Emma Tímea vihette haza, a legjobb férfi szereplő díját pedig a kolozsvári Szabó Gergő.