
Új könyvében Toót-Holló Tamás számba veszi a magyar eredetmondákat, amelyek tudássá kristályosodnak ki
2020. szeptember 20., 18:372020. szeptember 20., 18:37
2020. szeptember 20., 18:552020. szeptember 20., 18:55
Mesén nőttünk fel, csodálatos történeteket olvastunk gyerekeinknek, most pedig már unokáinknak is. Ismétlődő volt az eljárás: levettük a könyvet a polcról, s visszatettük a helyére, ha a gyermeket nagy nehezen sikerült álomba ringatni. Később a Hagyományok Háza mesemondóversenyein tanultam meg, hogy az élőszavas mesemondással a gyökerekhez térhetek vissza, s magam is legalább annyi hasznot húzok a regélésből, mint a kisded.
Toót-Holló Tamás Szellemi honvédelem aranykori fényben című könyve pedig élőszó a javából: az Aranyhajú gyermek mesemotívuma csak ürügyet ad a szerzőnek arra, hogy leültessen a könyv elé s meséljen… Ezt az énjét nem ismertem, Tamás ezek szerint kettős életet élt. Munkahelyünk, a közmédia hírszerkesztésének kissé merev világát cserélte fel álmaiban színes, filozofikus történetekké.
Mítoszokból merít az alkotó, a magyar legendárium figurái vonulnak el lelki szemeink előtt.
Trianon sebeit nyalogatva egy dolgot nem tudtak tőlünk elvenni: ősi történeteinket, mondáinkat, szóba vagy ódon templomok freskóiba kristályosodott regéinket. Szent László történetei átszövik Erdélyt, a Napbaöltözött Boldogasszony alakja a csíksomlyói legendáriumban szelídül hitté.
Felvállaljuk-e ősi jelképeinket? – teszi fel az írástudó a költői kérdést. Turulszobor-avató beszédből idéz származásunk jogát vetve fel. Minden bizonnyal – egyesek szemében – ez főbenjáró bűn. Véteknek számít azon „szabadelvű” fiatalok fejében is, akik a 6-os villamoson teli torokból üvöltik az EMKE-nél részegen: „Szent Korona és a Turul… háturul”. Merénylet azok világában is, akik a fasiszta jelképekkel azonosítják, kicsit úgy járva, mint Liszt Ferenc Mazeppája és az Esz-dúr zongoraversenye: a két opus azért volt a háború után indexen, mivel a nyilas híradók és rádióadások aláfestő zenéjeként használták propaganda célra illetéktelen kezek.
Kicsit elkalandoztam. Párbeszéd a múlttal: az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma a kötet alcíme, kicsit apokrifnek tűnik, viszont, ha belegondolunk, hogy az evangélium szó eredetileg jó hírt jelent, akkor a könyv is örömöt sugall.
Túlélést, amely elvezet az Aranykorba, ahol már a fény játssza a főszerepet, s a szellem szinonimájaként is szolgál.
A vezérmotívum, az aranyhajú gyermekek története, a Fény története is egyben, s az első nemzeti tragédiát is fedi a szerző szerint, viszont „az égben lakozó haza aranykori fényének ígérete mozgatja a szálakat”. A meseszövésben ígéret, horrorisztikus ármány, megdicsőülés követi egymást, s az igazságtételt – amelyben a valóságban ritkán volt része – a néplélek követeli ki. Deheroizál is a sztori, a király alakja ellentmondásos, de a deus ex machina visszaadhatja a beléje vetett hitet – nagyobb távlatban a magyar királyokba vetett bizalmat – még ha visszalapozva Machiavelli-tanítványt is látunk személyében.
Csaba királyfi a segítő kéz szimbóluma, alakja himnikus magasságokban szárnyal. Az ősi mondák vérünkben élnek tovább, erre beszédes példa, hogy az Árpád-házi királyaink sem tudták soha teljesen levetkőzni az évezredes, spirituális szokásokat.
A kötet nem könnyű olvasmány, alapos háttérmunka világlik ki a sorok közül, variánsok teszik szövevényessé az olvasást. A mese mondává alakul, népdallá lágyul, ismert történetek háttere világosodik meg. Alkotója az ősi mítoszok létjogosultsága és a Szent István-i eszme békés egymás mellett élésére hívja fel a figyelmet, s ezzel napi aktualitást is ad sorainak. Az aranyhajú gyermek feltámadása, a Bárány jelenléte szintén a kereszténységgel megbékélő fordulat. Visszatérő motívum: a múlt ismerete és tisztelete egyben jövőnk záloga. A források „bővizűek”, az író kedvenc szellemtörténészeimtől is idéz, Hamvas Béla szavai vissza-visszatérnek. Czakó Gábor gondolatai, kinek életútját kollégájaként a Duna Televízióban közelről figyelhettem, szintén kútfőként szolgálnak. Végül
A szép kiállítású könyv illusztrációinak nagy része Haui József és Jankovics Marcell A két aranyhajú ifjú című rajzfilmjéből származik. A lábjegyzetek tökéletes magyarázatul szolgálnak, a függelék pedig a felkeltett érdeklődésnek ad újabb támpontot. A kötet a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!