Megújul Kolozsvár legnagyobb kincse?

Kovács Sándor főesperes, kanonok, a Szent Mihály-plébánia vezetője érdeklődésünkre elmondta: a restaurálás meglehetősen költséges, ezért a munkálatokat uniós forrásokból tervezik finanszírozni. Gondot okoz azonban, hogy a hazai törvényi előírások miatt a műemlék templom restaurálásához szükséges 8–10 millió eurónak mindössze csak a felét tudják lehívni EU-s alapokból.

Restaurálás a bürokrácia útvesztőjében

Az egyházi vezető a plébánián fogadott, és készséggel válaszolt kérdéseinkre. Elmondta: mintegy másfél-két évvel ezelőtt határozták el, hogy a Szent Mihály-templomot felújítják. A hazai bürokráciával azonban alaposan meggyűlt a bajuk. Komoly restaurálást szerettek volna, a munkálatoknak ezért először Mezős Tamás, a magyarországi műszaki egyetem professzora veselkedett neki. Mezős terveinek elfogadásához, mivel nem romániai, hosszú bürokratikus eljárás szükségeltetett, ezért a főesperes úgy döntött: nem küzdenek tovább a bürokráciával, és felkérte Maksay Ádám műépítészt a munkára. „Őt már korábban is ismertem, nagyon tiszteltem a munkáját és a hozzáállását, hiszen amit mond, azt úgy is csinálja. Megtiszteltetésnek vette a felkérést, hogy ő foglalkozhat a Szent Mihály-templommal, igaz, a nehézségeket is előre jelezte. De én biztattam, a nehézségeket le lehet győzni, a fontos, hogy a templom restaurálása jó irányba haladjon” – emlékezett vissza a kezdeti időszakra a főesperes. Hozzáfűzte: azok a szakemberek, akiket Maksay Ádám kiválasztott, kivétel nélkül kiválóak.

Kiegészíteni a templom történetét

Kovács Sándor az uniós források kapcsán elmondta, gondot jelent a hazai törvénykezés, ugyanis a jelenleg érvényes romániai jogszabályok szerint erre a célra legfeljebb ötmillió euró támogatást kaphatnak. „Az ötmillió euró kevés ehhez a templomhoz, a teljes restauráláshoz körülbelül 8–10 millió euróra lenne szükség a szakemberek szerint” – fejtette ki Kovács Sándor. Azok a felmérések, amelyeket Maksay Ádámék végeztek, azt mutatják, gondok vannak például az oszlopokkal, amelyek vagy elcsúsztak vagy elferdültek. De gond van a mennyezettel és a tetőtérrel is, ezek mind javításra szorulnak. „Egy ilyen, A kategóriába sorolt műemlék épület restaurálását nem olyan egyszerű véghezvinni” – mutatott rá a főesperes.

Kovács főesperes azt is elárulta, magyarországi támogatást azért nem vehetnek igénybe, mert a hazai törvények előírják: nyertes uniós pályázat esetében nem lehet más forrást igényelni. Amennyiben az uniós pénz elfogy, le kell állniuk a munkálatokkal, nem folytathatják azonnal a templom restaurálását. Legalább három évet kell várniuk, amíg más forrásokat felhasználva folytathatják a munkálatokat, ellenkező esetben az eredeti uniós támogatást vissza kell fizetniük.

A Kolozsvár Főterét díszítő templomban nemrég ért véget a régészeti feltárás, amely nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy elkezdődhessen a tényleges felújítás. A szakemberek a templomban négy helyen végeztek ásatásokat. A feltárás tudományos eredményeit szakcikkben hozzák nyilvánosságra, a tervek szerint a sajtót is tájékoztatják a legérdekesebb felfedezésekről. A főesperes hangsúlyozta: a templom történetét bár megírták, az korántsem teljes, így ebből a szempontból fontos, új információkkal szolgálhat a régészeti feltárás, hiszen még mindig folynak a viták arról, hogy hol volt az első templom a mai műemlék épület helyén.

2020 karácsonyára készülve

A főesperes ugyanakkor elmondta: augusztus 25-én nyújtják be az uniós pályázatot, a tervek szerint a templom belsejét 2018-ban kezdenék restaurálni, és 2020-ig szeretnék befejezni a munkálatokat. „Azt mondták a szakemberek, 2020 karácsonyán meg lehet tartani a belül teljesen felújított templom megáldását. Ezért az első 5 millió euróból a legsürgősebb, legfontosabb munkálatokat végezzük el” – ecsetelte Kovács Sándor.

Az uniós finanszírozású beruházásokat ugyanakkor gyakran késleltetik a már említett bürokratikus eljárások, amelyek miatt gyakran a kitűzött időpontokat nem tudják tartani. Kovács Sándor azonban optimistán válaszolt felvetésünkre: abban bíznak, hogy a közbeszerzési eljárás zökkenőmentesen megy majd, és nem veszítenek időt azzal, hogy a versenytárgyalás majdani vesztesei megóvják a döntést.

Templom a templom helyén?

A régészeti feltárások eredménye egyébként azért is érdekes, mert számos korábbi tudományos feltételezésre adhat választ. Entz Géza művészettörténész feltételezése szerint a templom helyén már a 13. században is állt egy szintén Szent Mihálynak szentelt templom. Ezt a feltevést az 1959-es restaurálás során az északi falban talált oszlopmaradványok támasztják alá. Az építkezés megkezdésének pontos dátuma nem ismert, de az általánosan elfogadott feltételezés szerint Károly Róbert 1316. augusztus 19-ei oklevelével függ össze, amelyben megerősítette a városnak V. István által adott kiváltságait, többek között a szabad plébános- és bíróválasztás jogát. A város megnövekedett lakossága számára pár éven belül új, tágas templom építését kezdték el. Több mint száz évig épült, az anyagiakat részben az adakozó polgárság, részben a búcsúk bevétele biztosította. A legrégebbi fennmaradt ezzel kapcsolatos irat 1349-ből származik, amelyben Avignon érseke és tizenöt püspök engedélyezte a búcsút azok számára, akik a Szent Mihály-templom és a Szent Jakab-kápolna világítására és felszerelésére adakoztak.