
Csoportképen a Magyar Állami Népi Együttes tagjai
Fotó: Hagyományok Háza
A magyar kultúra napján, január 22-én kezdődött el a Hagyományok Háza jubileumi éve: 20 éves a Budai Vigadóban működő, kiemelt nemzeti intézmény. Az ország első hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 70. évfordulóját ünnepli.
2021. január 23., 19:432021. január 23., 19:43
Az előzetes tervekhez képest kicsit csendesebben és közönség nélkül indult a kettős jubileumi év a magyar kultúra napján a Corvin téri Budai Vigadóban.
A Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelt nemzeti intézménye 2001-ben alakult. A Hagyományok Háza küldetése a magyar nemzeti kultúra részét képező letűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra elemeinek visszajuttatása a ma és a holnap kulturális közéletébe, azok életben tartása és élővé tétele. Az élő népművészet otthonaként sokféle tevékenységével – a színpadi néptáncművészettől a kézműves szakoktatásig, a népi iparművészettől a folklóranyagok archiválásáig, az élőszavas mesemondás népszerűsítéséről a jövő generációinak népművészettel való megismertetéséig – arra törekszik, hogy elődeink öröksége a XXI. századi mindennapok szerves része legyen.
Rábai Miklós alapította meg 1950-ben az Állami Népi Együttes tánckarát
Fotó: Hagyományok Háza/Archív
A szervezők bíznak abban, hogy nyáron már megrendezhetik a határon túli professzionális néptáncegyüttesek fesztiválját a Corvin téren. A néphagyomány jeles napjai köré, az ünnep jegyében szervezik meg az egész éven át futó tematikus napok sorozatot, az elmúlt évtizedek különböző generációit ültetik majd egy asztalhoz, hogy egy-egy területet különböző korokból és nézőpontokból megismerhessen a közönség, ősszel a három nagy területét (színpadi néptáncművészet, néphagyomány átörökítése és folklórdokumentációs tevékenység) felölelő szakmai konferenciát, szüreti bált terveznek szokásos programjaik mellé. A kerek évfordulót igyekeznek nem csupán a visszatekintés jegyében megünnepelni, hanem a múlt tapasztalatain új projekteket építeni, a szűk szakmán túlmutató együttműködések,
A Hagyományok Háza a Budai Vigadóban székel
Fotó: Hagyományok Háza
Rábai Miklós, aki idén áprilisban lenne 100 éves, 1950-ben kapott megbízást az Állami Népi Együttes tánckarának megszervezésre. Az első fellépésre 1951. április 4-én került sor az Operaházban, a Mojszejev együttessel közösen. A Magyar Állami Népi Együttes Ének-, Zene- és Tánckarának első önálló bemutatója 1951. május 14-én, a Városi Színházban (későbbi Erkel Színház) volt, műsorán ez Ecseri lakodalmassal.
A tervek szerint fellépnek többek között a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon, őszre pedig már van meghívásuk Strasbourgba és Londonba is. A Magyar Állami Népi Együttes jubileumi székházi előadásaira a tánc- és a zenei élet kiemelkedő előadói közül hív vendégeket, az együttes mindennapjaiba bepillantást engedő fotóalbum jelenik meg, a hét évtizedet feldolgozó szabadtéri dokumentum- és fotókiállítást, valamint az együttes jelenkorát bemutató mozifilmet is bemutatnak majd az év során.
A magyar kultúra napján a Folkstúdió ünnepi adásával indult a jubileumi év, Kelemen László alapító-főigazgatóval, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészeinek és az intézmény kollégáinak részvételével. Amíg lehetővé válik a közönséggel való személyes találkozó, az online térben követhetőek a programok a Hagyományok Háza weboldalán: www.hagyomanyokhaza.hu
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!