Hetven év a világ körül című kiállítás a Magyar Állami Népi Együttesről a budapesti Corvin téren
Fotó: Hagyományok Háza
Hetven év a világ körül címmel nyílt meg júliusban a Magyar Állami Népi Együttes szabadtéri kiállítása a budapesti Corvin téren. A születésnapi tárlat pannói között sétálva az Együtteshez fűződő saját emlékeimet is felidézhetem.
2021. szeptember 20., 11:052021. szeptember 20., 11:05
Sajtóhír: „A szabadtéri kiállítás ünnep és emlékezés is egyben: hetven évvel ezelőtt, 1951 tavaszán nagy sikerrel mutatkozott be a közönség előtt első fellépéseivel, a néhány hónappal korábban alapított Magyar Állami Népi Együttes. A magyar népi kultúra legsikeresebb nagyköveteinek, a színpadi néptánc folytonos megújítójának hét évtizedes történetét és művészeti eredményeit mutatjuk be tablóinkon. Előadások képeivel, plakátjaival idézzük fel a régi és mai alkotók, előadók munkáját. Emlékezünk és emlékeztetünk, de az ünnepi kiállítás legfontosabb célja, hogy a Corvin térre látogatók az Együttes jelenlegi művészeivel és előadásaival is találkozzanak a kiállítás képein és a színpadon egyaránt.”
Részlet a kiállítás megnyitójából
Fotó: Hagyományok Háza
A bemutató egyik plakátja 1951 május 14-ére invitálja a közönséget a Városi (ma Erkel) Színházba. Megfog a dátum, hiszen három évre rá ugyanezen a napon születtem, s életem során különös figyelemmel követtem az Együttes művészetét. A premier alaphangulatát Farkas Ferenc Régi magyar táncok című összeállítása adta meg, majd következett a sláger, Kodály Zoltánnak az Együttes számára komponált Kállai kettőse. A zeneszerző a kórusirodalom területén különösen maradandót alkotott, a Közgazdaságtudományi Egyetem énekkarában számos kórusművének előadásában magam is részt vettem. A Kállai kettős kicsit kilóg az életműből, az ugyancsak zordnak ismert Kodály e darabja is visszafogottan kezdődik, szinte elringat, majd hirtelen váltás következik. A „Jó bort árul Sirjainé” strófával a Mester igazi életöröme tör felszínre, s egy fergeteges befejezéssel teszi fel a műre a koronát.
A neves zeneszerző-népzenekutató Vass Lajos Táncnóta című kompozíciójával szerepelt a műsorban. A magyar kórusmozgalom kiemelkedő egyéniségének fiához, Vass Dániel zeneművész-fotográfushoz baráti szálak fűznek, Dániel így emlékezik a családi hagyományok alapján az Együttes megalakulására: „Szüleim a Muharay Népi Együttesben ismerkedtek meg, édesapám több rendezvényen vezényelte a zenekart, a tánckarban pedig édesanyám lépett fel, számos szóló szerepben is. Amikor 1951-ben megalakult a Magyar Állami Népi Együttes, a tánckar javarésze – legjobb ismereteim szerint – a Muharay Együttesen alapult. Talán ennek is köszönhető, hogy édesapám szerzeményét is műsorra tűzték az első előadáson.”
A program javarészével már a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál találkoztam. A Hungaroton egyik vezetőjeként a lemezkészletekről is gondoskodnom kellett, s az 1969-ben kiadott Ecseri lakodalmas a „slágerlistákon” előkelő helyet foglalt el, s százezer feletti példányban kelt el az idők folyamán. A korongot később Japánban is kiadták, s a kilencvenes években elkészült CD változata is. Egy másik lemezre is szívesen emlékszem, az Együttessel Vujicsics Tihamér feldolgozásait vették fel 1980-ban; e kiadvánnyal a tragikus sorsú zeneszerzőre is emlékeztünk. Vujicsics 1977-ben bekövetkezett halála után is megőrizte népszerűségét, fergeteges humorát Az árgyélus kismadár zeneparódia, az Éjféli operabemutató vígjáték is jellemezte, filmzenéi közül A Tenkes kapitányát ismerik a legtöbben, népzenei munkásságát az említett lemez is öregbítette.
A Magyar Állami Népi Együttes plakátja 1951-ből
Fotó: Hagyományok Háza
Egy kicsit elkalandoztam. Továbblépve Rábai Miklós alapító tablóját veszem szemügyre: „Rábai Miklós az eredeti néptáncot többféle műfajban – mint egynemű, női (karikázók), és férfitáncként (legényes-táncok), a tájegységek jellemző táncait szvitbe sűrítve, és a népszokásokat bemutató kompozíciókban – állította színpadra. Koncepciójában három kar: a tánckar, a kórus és a zenekar harmonikus együttműködése tette egységes egésszé az alkotást.”
A Magyar Állami Népi Együttesnek szerencséje volt az alapítójával. A szakembernek a munkája töltötte be az életét, Rábai sokoldalú egyénisége meghatározta a társulat mindennapjait. Egy idős házaspár lép a tablóhoz: „A Ki mit tud? műsoraiból ismerte meg a nagyközönség” – beszélik egymás közt. Valóban e népszerű vetélkedőben zsűritagként a néptánc népszerűsítését is felvállalta.
A következő összeállítás már a Tímár-korszaknak (1981-96) állít emléket: „A 70-es években kibontakozó táncházmozgalom új fejezetet nyitott a színpadi néptáncban is.
Tímár Sándor valóban megújította az Együttest. Értékőrző munkáját a Hungarotonból követtem, hiszen a két kulturális intézmény hasonló ösvényen járt. Tímárék a tájegységek táncait állították szinte érintetlenül színpadra, mi a lemezgyárban kiadtuk a Táncház-sorozatot, s olyan híres erdélyi prímások felvételei váltak hozzáférhetővé, mint például Zerkula János, Halmágyi Mihály és Fodor Sándor „Netti”. Különösen büszkék voltunk az Észak-mezőségi magyar népzene című négylemezes kiadványunkra, a Kallós Zoltán és Martin György gyűjtéseit tartalmazó album azóta is példaértékű. Viszont e korszakban felhangok is megjelentek mindkét intézményben. Bartók Béla neve ugyan tabu volt, de számos rosszindulatú vélemény röpködött szakmai körökben Kodály munkásságáról: a megszólalók a népdalfeldolgozások létjogosultságát kérdőjelezték meg. Ez az Együttesben a Rábai-korszakra tett megjegyzések formájában bukkant fel. Igazságot tenni nehéz, de véleményem szerint a kommentátorok nem vették figyelembe az adott korszak lehetőségeit, s a megbíráltak úttörő munkáját.
Budapesti hirdetőoszlopon a MÁNE nemzetközi plakátjai
Fotó: Hagyományok Háza
De lépjünk előre, elérkeztünk 1996-ban a Mihályi Gábor nevével fémjelzett időszakhoz. Az Együttes vezetője egy interjúban fogalmazta meg:
„Az akkor lefektetett alapelvek mind a mai napig jellemzik a munkámat: nemcsak az elmúlt másfél évszázad ránk hagyott paraszti kultúráját állítottuk ’kisszokásokba’ ágyazva a színpadra, hanem történeti szempontból is vizsgáltuk a hagyományos kultúrát.”
Különösen szimpatikus, hogy
Amíg a Hagyományok Háza Corvin téri székházát renoválták addig, az MTI-Duna Televízió Naphegy téri épületében naponta találkoztam az Együttes tagjaival, követtem próbáikat egy közeli lerobbant helyiségben. A Hagyományok Háza munkatársaként már szorosabb kapcsolatokat alakítottam ki a művészekkel, ami a jubileumi interjú-sorozatban csúcsosodott ki. Elkísérhettem a csapatot Muravidékre, közelről figyelhettem életüket. Feltűnt az a felszabadultság, ami a fellépőket jellemezte, az embertpróbáló percek feszültségét mindig egy-egy vidám megjegyzés oldotta. Amennyiben e szellem megmarad, a következő kiállítás pannóinak száma is megsokszorozódhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!