Hatteremnyi Picasso Kolozsváron

Pablo Picassónak valószínűleg sejtelme sem volt, merre van a térképen Kolozsvár – egyébként sem állt nagy utazó hírében –, de halála után több mint négy évtizeddel egyes művei (végre!) mégis eljutottak a kincses városba.

Első ránézésre Picasso most kiállított rajzai, könyvillusztrációi gyermeteg műveknek tűnhetnek. Ám próbáljuk csak utánozni ezeket a vonalakat és harmóniákat, és hamar rájövünk, hogy lehetetlen. Ahogyan nem lehet Mozartot, Rembrandtot, József Attilát, netán Jimi Hendrixet lemásolni. Illetve másolni lehet, de abból már hiányzik a zsenialitás szikrája. A spanyol művész pár vonalból teremt egy világot, egy annyira sajátságosat, hogy kevés ember nem ismer fel egy Picassót, még ha kevés köze is van a festészethez.

Aki csak néhány kubista alkotását látta, hajlamos legyinteni a művész technikai tudására. Persze, hogy nem Michelangelo, Raffaello Sanzi, Van Gogh vagy Manet stílusjegyeit hordja magán Picasso művészete. Pedig nagyon tudott rajzolni, ha megnézzük fiatalkori műveit, ezek alig különböztethetőek meg egy Leonardo da Vinci-tanulmánytól.

A jelen kiállítás anyaga Thomas Emmerling műgyűjtő gyűjteményéből származik, Dan Breaz kurátor pedig főként litografiákat válogatott. A rajzok és illusztrációk mellett plakátok kőnyomatait is láthatjuk. A Művészeti Múzeum hat termében kiállított munkák között egyebek mellett megcsodálhatjuk Picassónak a román származású dadaista költő, Tristan Tzara 350 példányban megjelent, De mémoire d’homme című kötetéhez készült illusztrációit és a Jean Cocteau író szövegeihez készült rajzokat.

A tárlaton láthatunk egy egészen különleges alkotást is: Diego Velázquez, a nagy előd 1656-os Las Meninas című festményének kubista átültetése Picasso által. A két mű egymás alatt tekinthető meg, és ebben Picasso hihetetlen érzékkel festi meg ugyanazt a jelenetet – csak éppen más látásmódban, stílusban és háromszáz évvel később.

A kiállításon megtekinthető leghíresebb mű a Békegalamb-litográfia, amely a moszkvai, 1962-es békekongresszus plakátján látható.

Pablo Picasso

A festőművész a spanyolországi Málagában született 1881. október 25-én, és Franciaországban, a Cannes-tól pár kilométerre fekvő Mougins településen hunyt el 1973. április 8-án.
Picasso tízéves koráig élt szülővárosában, majd az apját kinevezték professzornak a barcelonai képzőművészeti főiskolára, így ide költözött a család. A gyermek Picasso gyorsan elsajátította azt, ami az akadémiai stílusból megtanulható volt.
1900-ban Párizsban találjuk, itt kezdődött kék korszaka. A kék korszak nem sokkal később a kevésbé gyászos rózsaszín korszakba ment át. Ekkor festette a Komédiások sorozatának képeit, a vándormulattatókat ábrázoló festményeit. 1906-ban primitivista képeket alkotott. 1906–1907-ben készítette el máig talán legismertebb képeit, az Avignoni kisasszonyokat. A húszas években neoklasszicista műveket készített, és figyelemmel kísérte a szürrealizmus kifejlődését. 1936-ban a polgárháború kitörésekor rajongói kiállítást szerveztek számára Barcelonában. Picasso a köztársaságiak oldalára állt, akik hálából tiszteletbeli igazgatói állást adományoztak neki a Pradóban. Picasso viszonzásul elkészítette számukra a Guernica című hatalmas vásznát, melyet az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonjában helyeztek el. 1965-ben prosztataműtéten esett át, a szenvedés meglátszott művein is. Élete utolsó nagy kiállítását 1970-ben, Avignonban rendezte.