
A Püspökvár és a római katolikus székesegyház tornya. A város két emblematikus épülete a Káptalandombon található
Fotó: Csermák Judit
Győr a Rába, Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál fekszik, a Kisalföld közlekedési, gazdasági és kulturális központja. Megszépült megyeszékhely, ami sok látnivalóval kényezteti látogatóit. Kulturális kínálatát jártuk körül.
2018. szeptember 07., 21:112018. szeptember 07., 21:11
2018. szeptember 07., 21:212018. szeptember 07., 21:21
Győrt a történelem évezredeiben több néven ismerték. A kelta eredetű Arrabonaként tartották számon a rómaiak, Jaurinum volt a latin, Raab a német neve. Szent István székesegyházat építtetett, püspökséget alapított itt. A török időkben Bécset védő végvár volt. A mai, belvárosi egyenes utcák rendje az 1566. évi tűzvész után alakult ki. 1594-ben a védők a várat a hatalmas török túlerő láttán feladták. Idén ünnepelte a város felszabadításának 420 éves évfordulóját. A visszafoglaló hadvezérek emléke előtt a Mosoni-Duna partján életnagyságú ércszobrukkal tiszteleg az utókor. A közelben egy ivókút széljelzőjeként a Vaskakas látható – nevét a helyi bábszínház viseli –, Győr egyik emblematikus figurája. Eredetijét múzeumban őrzik, legenda övezi, miszerint a törökök tűzték ki a vár dunai kapuja fölé, mondván: a magyarok akkor fogják visszafoglalni az erődítményt, ha kukorékol a Vaskakas és megtelik a lábai alatti félhold. Egy bátor magyar katona felmászván a Vaskakas rúdján kakashangot utánzott, mire a törökök úgy érezték: beteljesült a jóslat, s vesztettek. A történelmi csaták sorát a napóleoni háborúk követték. Maga a császár is megszállt 1809-ben az immár róla elnevezett Király utcai házban.
Az 1848–49-es szabadságharc emlékeit is megtaláljuk a városban,
Még régebbi regényes hagyomány: az épület börtönében tartották fogva Korponay Jánosnét, született Géczy Juliannát, akit a szatmári béke után árulónak tartván a Széchenyi téren fejeztek le. Történetét Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényében örökítette meg. Időszaki kiállítással tisztelegtek az Esterházy-palotában – Győr egyik legszebb barokk épületében – a városhoz köthető dokumentumokkal, tárgyakkal a szabadságharc emléke előtt. Érdekes volt látni például Szemere Bertalan szép, kalligrafikus írását.
Keleti Éva fotókiállítása maradandó élményt jelentett a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében. Az Áramlás cím kifejező volt a folyók városában, számomra érzelmi áramlást is jelentett, látva a gyermekkorom nagy színészegyéniségeit, balett táncosait megörökítő képeket. A fotók mellett nem lehetett közönyösen elsétálni, a mesterien elkapott pillanatok elvarázsolták az embert. A hímes tojás napja alkalmából mestermunkák sorakoztak a Generációk Házának udvarán, termeiben gyermekek ügyeskedtek, tojást festetettek, nyuszit készítettek, tojáspatkolást figyeltek. Egy koncertre is sikerült eljutnom:
Vaskakas és félhold. A megszálló törökök győri távozásának a szimbóluma
Fotó: Csermák Judit
Mi úgy énekeltük annak idején: „A választ testvér, azt elfújta a szél…”, a mostani fordításban reményteljesebbnek hangzott: „A válaszra vársz, majd megsúgja a szél, csak hallgasd, mit súg majd a szél.” A 2016-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Bob Dylan dalainak szövegét a művész fordította le. Becsületére legyen mondva, majd két óra hosszat szórakoztatta a népes nagyérdeműt. Tényleg élmény volt, az előadó fokozatosan teremtett oldott hangulatot, a közönséget is megénekeltetve kedvesen zenélt a kíséretével, amelyből ketten saját fiai voltak. Nem tévedett a Győri Nemzeti Színház, amikor műsorára tűzte – a vígjátéki kliséket ügyesen alkalmazó francia szerző – Feydeau Bolha a fülbe című darabját. A siker biztosítéka Szűcs Gábor rendezése és a kettős szerepet játszó Járai Máté alakítása volt.
Nemrég ismerkedtem újból a város látnivalóival. Két fő gazdája van a múzeumoknak, kiállítóhelyeknek: a Szent László Látogatóközpont és a magyar régészet atyjaként számon tartott Rómer Flórisról elnevezett Művészeti és Történeti Múzeum. A Káptalandombon találhatjuk a Székesegyházat és a Püspökvárat. A templomot a kora középkortól kezdve sokszor átépítették, három kincse miatt zarándokolnak ide a hívők.
A főoltár melletti baloldali kápolnában a Könnyező Szűzanya képe tekint le a magasból. Írországi püspök menekítette a 17. század közepén Győrbe, s 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel könnyezett. A bejárat jobb oldali kápolnájában boldog Apor Vilmos márvány síremléke kapott helyet, a püspök 1945-ben halt mártírhalált a hozzá menekült nők védelmében. A püspökvárban kiállítással tisztelegnek emléke előtt.
A belvárosi utcakép jól mutatja Gyor középkori hangulatát
Fotó: Csermák Judit
Győr nemcsak a három folyó, hanem a barokk erkélyek városaként is híres. A belvárosban sétálva gyönyörködhetünk a helyreállított palotákban, épületekben. A többnyire 18. században emelt sarokházak szinte elmaradhatatlan kellékei a zárt erkélyek – hol lekerekített, hol szögletes formában –, amelyek egyedivé, hangulatossá varázsolják az utcákat. A főtéren, a Széchenyi téren körbepillantva is ezt látjuk, valamint
Utóbbiban érdemes betérni a ma is működő gyógyszertárba, felpillantani a Széchenyi Patikamúzeum szép mennyezeti freskóira. A tér fontos szerepet játszott annak idején: a pellengérre állítás helyszíne volt.
Győr szellemi gazdagságának bizonyítéka, hogy több, gyűjtők által adományozott értékes kollekcióval rendelkezik. A Patkó Imre gyűjtemény egyrészt magyar 20. századi kiválóságok műveit mutatja be, csak a k betűnél maradva: Kassák Lajos, Kádár Béla, Kmetty János, Kondor Béla, Korniss Dezső alkotásait. Másrészt óceániai, ázsiai, afrikai tárgyak láthatók. A Radnai Gyula-gyűjtemény az Esterházy-palotában többségében Szőnyi István és a Balatont „a természet örömkönnyének” nevező s avatottan megörökítő Egry József képeit tárja a látogatók elé.
A Váczi Péter-gyűjteményben a valaha volt ispitában – ami 1666-tól „az elaggott magyar polgárok otthonául szolgált” – többnyire reneszánsz és barokk bútorokat láthatunk. Különleges élményt kínál Az otthon melege cserépkályha-történeti kiállítás. A Fruhmann Imre kályhásmester házában kialakított gyűjtemény a belépőt a győri fazekascéh címerével fogadja, s számos gyönyörű kályha bemutatásával kényezteti. A hagyaték gipszmodell kollekcióját tartalmazó füzetben 631 minta található inspirációt adva az utókornak. A helyszínen jelenleg teret adnak a kutatásnak, kézműves foglalkozásoknak is. A Múzeumházban Lebó Ferenc kamarakiállítása a művész sokoldalúságának bizonyítéka: szobrai, érmei, cégérei töltik be a termeket. Ő alkotta a Káptalandombon található két nagyalakú szobrot Szent Lászlóról és boldog Apor Vilmosról. A művész cégérei nemcsak kiállításon láthatók utcaképet is színesítenek.
Mindketten a 20. század elején látták meg a napvilágot, kiemelkedő, termékeny alkotók voltak, s Kossuth díjjal kitüntetettek, Győr díszpolgárai.
Kovács Margitot a modern magyar kerámiaművészetet megteremtői között tarthatjuk számon, munkáiból az életbe vetett hit, a szépség öröme árad. Jellegzetes alkotásai számos épületet díszítenek. Borsos Miklós szobrai mellett kiválót alkotott éremművészként is, grafikái, rézkarcai, könyvillusztrációi is öregbítették hírnevét. Legismertebb alkotása talán – amit sokan láttak, csak nem tudták, ki is formálta – a „0” kilométerkő a Lánchíd budai oldalánál, a siklónál.
A szódásüveg emblematikus tárgya a városnak,
Az 1800-ban született, majd egy évszázadot megélt győri bencés szerzetestanár, később egyetemi tanár, tudós, feltaláló a villanymotor, a dinamó mellett számtalan szerkezet, működési mechanizmus kiötlője volt. Nagyméretű bronz szobra szerzetes társáéval, Czuczor Gergelye nyelvtudós költőével együtt a Liszt Ferenc utca elején látható. Hatalmas szódásüveg szobor – a Hefter László alkotta Jedlik-csobogó ragadja meg a szemet – a Kovács Margit-gyűjteményt rejtő Kreszta ház előtti téren látható. A Baross úti Tourinform látogatóközpontban Bendes Gyula gyűjtő szódásüvegeinek színes, mívesen megmunkált darabjai gyönyörködtetik a betérőt.
Győr méltán nevezhető iskolavárosnak, a győri intézmények az alsó fokú képzéstől a felsőig színes választási lehetőséget nyújtanak, a mintegy ötvenezer tanulni vágyónak.
S jóllehet azóta nagy változás, fejlődés, szépülés következett be, akárhányszor Győrbe látogatok, számomra Euterpé (görög istennő, a zene múzsája) szelleme lebeg a város felett. A zenei élet továbbéléséről gondoskodnak a Liszt Ferenc Zeneiskola, a „Győri Konzi”, az egyetem Művészeti Kara, s ezek zenekarai, valamint az ötvenéves évfordulóját ünneplő Győri Filharmonikus zenekar, a Győri Nemzeti Színház operaelőadásai s az eseti alkalmakra meghívott előadók.
A nyár sem múlik el eseménytelenül. Vendégcsalogató programok várták, várják a látogatókat: tánc-, Győrköc-, összművészeti fesztivál, Szent László-, fröccs- és bornapok, állatkertek éjszakája, naplemente túrák… Győrhöz sok itt született, itt élt vagy élő híres ember neve kapcsolódik. Egy cikk nem elég ismertetésükre, s kevés a látnivalók teljes körének bemutatására is. Bíztatom az olvasót, induljon útnak, fedezze fel magának e szerethető várost, amelyről Kosztolányi Dezső Esti Kornél rímei című versében így írt: „Győr,/ Kelet s nyugat közt állj hazámba, kedves/ őr.”
Csermák Judit
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
szóljon hozzá!