
Forrásértékű művek: Az Erdélyi Fejedelemség és Gyergyó című könyv két kötete
2019. július 17., 22:092019. július 17., 22:09
2019. július 17., 22:102019. július 17., 22:10
A Hadimúzeum Alapítvány kiadásában megjelent dr. Garda Dezső új könyve, amely újabb értékes ismereteket tartalmaz Erdély történetével kapcsolatban. Az Erdélyi Fejedelemség és Gyergyó (II.) című mű lényegében az azonos címmel 2018 decemberében kiadott első kötet folytatása. A vizsgált történelmi időszak és a földrajzi hely azonos, azonban további, eddig ismeretlen vagy alig ismert, az eddigi tudást árnyaló tények kerülnek a nyilvánosság elé. Így együtt átfogó képet adnak Gyergyó és Erdélyország vidékéről.
A történész túlnyomó részben saját levéltári kutatásai alapján állította össze a 920 oldalas könyvet, és bár a vizsgált időszak a fejedelemség kora, nem csak a mohácsi csatavesztés és II. Rákóczi Ferenc forradalmának leverése közti történéseket, gazdasági, társadalmi változásokat tárja fel. Bemutatja a gyergyói települések történetét a legrégebbi feltalálható adatoktól kezdődően egészen az itt élők szerepvállalásáig a Rákóczi szabadságharcában. Mindezt az akkori országban zajló eseményekkel összefüggésben. Azaz gyergyói szemmel tekint Erdélyre.
Garda Dezső nagyszabású művének tavaly megjelent első kötetében az erdélyi fejedelmeket mutatta be. Kitért a fejedelemség politikai, gazdasági életére, ezek hatását vizsgálta Gyergyóra nézve. Ugyanakkor a levéltárakban megtalálható adatok mellett a történelmi eseményekhez kötődő legendákat is összegyűjtötte. Ezek egyedi képet adnak arról, miként élték meg a nagy horderejű eseményeket az egykori gyergyóiak.
A második kötetből megismerhető, miként alakultak ki a mostani gyergyószéki települések a kezdeti három (Szentmiklós, Szárhegy és Alfalu) helységből faluosztódások, kirajzások során.
Megjelennek a környék nagyhatalmú urai. A Lázár család által feltárt adatokból megtudhatjuk, hogyan jött létre a székely térségben az egyedüli román falu, Vasláb, és hogy milyen konfliktusai voltak ezért a szomszédos szentmiklósiaknak, újfalviaknak és tekerőpatakiaknak.
Korábbi, több évtizedes munkássága alatt Garda Dezső felkutatta és kiadta a gyergyói települések történetét, Gyergyószentmiklós múltját bemutató könyvet. A mostani kétkötetes kiadvány ennek keresztmetszete, összegzése. A bemutatott katonai lustrákon, papok feljegyzésein keresztül az olvasó megismerheti, hogy gazdasági szempontból mennyire volt erős a fejedelemség korában a térség, milyen volt az iskolarendszere, mekkora lélekszámmal rendelkezett.
Egyes szakemberek a székely falvak egykori tízeseinek rendszerének fontosságát alulértékelik, azonban az itt bemutatott egykori oklevelek alapján Garda Dezső bebizonyítja, hogy ezek a mindennapi életre, a társadalom szerkezetére alapvetően nagy hatással voltak.
A jó minőségű kivitelben kiadott könyvet a dokumentumok, történelmi személyiségek portréinak fényképei mellett Gál Éva Emese, Siklódi Ferenc és Balázs József képzőművészek illusztrációi színesítik. A kiadvány két kötetének bemutatására elsőként Gyergyószentmiklóson kerül sor július 16-án a városi könyvtárban.
Gergely Imre
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!