A pártát ma is felteszik Zsobokon
Fotó: Essig József
Bár a húsvét jelentős helyet foglal el Kalotaszeg hagyományai között, nem csak ünnep idején lélekemelő ellátogatni Erdély egyika legszebb tájegységére. Az Essig-házaspár által Zsobokon működtetett képzőművészeti tábor e jeles egyházi ünnepbe is betekintést nyújt.
2018. április 03., 19:182018. április 03., 19:18
2018. április 03., 19:322018. április 03., 19:32
Kalotaszeg határában magaslik a Kalota hegy, a Vigyázó, amely a hagyomány szerint összeráncolt homlokkal, féltő szemmel figyeli és őrzi a kalotaszegi embereket. Idők emlékezete óta kerülgeti a vidéket a csendes Kalota patak, amely Adyt is megihlette.
Méltóságos ember a kalotaszegi. Nem görnyedt meg a történelem viharaiban, még akkor sem, amikor tatárok dúlták a vidéket. A reformáció maradandó nyomot hagyott lelkivilágukban. A tájegység jellegzetessége, hogy a templom ott áll büszkén a falvak házai felett, a magas dombokon. A Kalota szegletében kevés az olyan ember, aki ne lenne jó viszonyban Istennel. Innen az erő a túléléshez, a megmaradáshoz. Amihez egyaránt hozzátartozik az ősi hagyomány és a népviselet őrzése. Még akkor is, ha az utóbbi években ez már csak ünnepnapokon kerül elő.
Kalotaszegi lányok a pompás népviseletben
Fotó: Tasnádi Tamás
Salamon Anikó és Vasas Samu Kalotaszegi ünnepek–európai népszokások című 1982-ben megjelent tanulmányukban ezt írják: „a húsvéti tojásfestés mindenütt élő szokás. Kalotaszegen azonban – pontosabban néhány Nádas menti faluban – a tojásfestés technikája és motívumkészlete összefonódott a fellendülő bútorfestéssel. Az asztalos- és a bútorfestő-családokban hagyománnyá vált a hímes tojás ecsettel és bútorfestékkel való festése és egyúttal a bútorra festett minták nagy részének átvitele a tojásra. Ez a folyamat napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt.”
Kádár Tibor: Nyári délután
Előszeretettel használják a piros-fehér-zöld színkombinációt, de van kék, lila vagy sárga mérai gyöngyözött tojás is. A tojásgyöngyözés egyébként új keletű dolog Kalotaszegen, Mérában is csak az 1990-es változás után fogtak hozzá. A tojásvarrás megtanulása könnyen ment, hiszen régebb egész viseleteket varrtak ki gyönggyel. A gyöngyözött tojást nem kimondottan locsolóknak készítik, leginkább külföldre kerülnek, a kalotaszegi asszonyok ezzel is pótolják jövedelmüket.
Régi szokás volt a húsvéti határkerülés, amelyre nagyszombat estéjén került sor: a két hátsó templomi zászlót a férfiak végighordozták a falu határában. Ilyenkor egyházi énekeket énekeltek, és a körmenet vasárnap reggel ért vissza a templomhoz. Ez a hagyomány ma már nem él, de ünnepnapokon ma is zsúfoltak a templomok. Ugyanakkor Körősfőn még tartja magát az a szokás, hogy nagypénteken három alkalommal tartanak istentiszteletet. Hagyomány volt az is, hogy az első két istentisztelet közötti rövid időre a hívek haza sem mentek, vagy ha igen, csak átöltözni.
Az Essig-házaspár behatóan ismeri Kalotaszeget, elsősorban Zsobokot, ahol több mint két évtizede képzőművész- és (újabban) fotótábort működtetnek. Essig Kacsó Klára festőművész a 90-es évek elején ismerkedett meg Kalotaszeggel, amikor rajztanárként vállalt Zsobokon munkát. Később született az ötlet, hogy képzőművésztábort szervezzenek, hadd ismerjék meg a külföldi és belföldi művészek Erdély eme csodálatos szegletét. Essig Kacsó Klára bevallja: ritkán tartózkodott ünnepekkor Kalotaszegen, hiszen tanárként ilyenkor vakáción volt, a képzőművészeti tábor pedig nyáron működik. De jól ismeri az ehhez kapcsolódó szokásokat, például a templomi istentiszteletről kijövő lányok, asszonyok locsolását. Érdekességként említi, hogy Zsobok ősi templomából ránk maradt az 1490-ből származó keresztelőmedence. A falut többször is tűzvészek pusztították, az idők során temploma kétszer is leégett, mai formáját az 1908-as újjáépítéskor kapta.
Czirjek Lajos zsoboki tájképe, rajta a református templom
amelyek ennek a csodálatos tájegységnek és az ott élő embereknek viszik hírét a nagyvilágba. A gyönyörű kalotaszegi népviselet rengeteg fényképen és festményen feltűnik. A kérdés csak az, hogy lesz-e, aki a jövőben viselje. A születések száma ugyanis még mindig rendkívül alacsony a Vigyázó lábánál…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!