Csűrfesztivál: világzene és legényes

Csűrfia, Csűrszínpad, Szarka-telek, Csűrstúdió és Tájház – a népi kultúrára éhes kolozsvári, kalotaszegi és magyarországi vendég számára ezek voltak a MÉRA–World Music (világzene) csűrfesztivál első kiadásának helyszínei. A július 28-31. között tető alá hozott seregszemle a Kolozsvártól 14 km-re fekvő Nádas-menti Méra három hagyományos, csűrös portáján nyújtott ízelítőt abból a kalotaszegi (és erdélyi) falusi életmódból, közösségi élményből, amely immár tájainkon is rohamos léptékben átalakul, sőt, sok helyen el is tűnt. Ebben a tekintetben a falu szerencsés kivétel, a hagyományőrzés szempontjából ma is dobogós helyet foglal el a Nádas-menti Kalotaszeg térképén. Nem véletlenül esett tehát a választás az első erdélyi világzenei csűrfesztivál megszervezésének helyszíneként Mérára, amelyet nemcsak Kalotaszegen, hanem szerte a Kárpát-medencében jól ismernek a táncházmozgalom rajongói.

Élő hagyományok

„Méra az a hely, ahol a gyereknek legényest táncolni nem egy ünnepi esemény, hanem teljesen hétköznapi dolog” – fogalmaz Bethlendi András, a fesztivál társszervezője, aki a Mérában lakó Varga Zoltán főszervezővel hozta tető alá ezt a négy nap alatt mintegy kétezerötszáz vendéget ide csábító rendezvényt. A Kalotaszeg néptáncegyüttest hét évvel ezelőtt megalapító két fiatalember az elmúlt években vándor-tánctábor keretében fogadta a népzene és a néptánc rajongóit, az elmúlt két esztendőben éppen Mérában. A táborban tavaly először került sor a magyar népzenéből ihletődött világzenei koncertre, amelyre különösebb hírverés nélkül több százan jöttek el. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a helyszínt kétévente váltó tánctábor távozásával Mérában egy állandó fesztivált honosítsanak meg. Ahogyan Csoma Nóra, a rendezvény sajtófelelőse fogalmaz, Mérában van falunap, többször is volt tánctábor, rendszeresen szerveznek táncházat, ez a fesztivál azonban egy új műfaj, a népi kultúra újszerű megközelítése.

A világzenei fesztivál keretében az újszerűvel, a kortárssal igyekeznek ötvözni. Az embereket a koncertekkel vonzzák be a csűrfesztiválra, ahol a tucatnyi előadás és filmvetítés mind a helyi kultúrát mutatja be. A Nádas-menti faluban pedig ma is van bőven látnivaló. Ezt dr. Tötszegi Tekla néprajzkutató, a faluban éveken át oktató tanár a helyi népviseletről tartott előadásai érzékeltették legjobban. „Ma még létezik egy hatvanas, hetvenes, nyolcvanas generáció, amely a népviseletnek részese volt a mindenna­pokban és az ünnepnapokon egyaránt. Ők azok, akik elkészítették saját ruháikat, akik anyagi áldozatot is hoztak díszes népviseletükért. Számukra természetesen mást jelent a viselet, mint a legfiatalabb nemzedékeknek, amelyek ma már csak a nagy egyházi ünnepek alkalmából veszik fel” – fogalmazott lapunknak a mérai tájház megalapítója. A néprajzos szakember szerint szoros összefüggés mutatható ki a két világháború között és az elmúlt évtizedekben a falu számára anyagi jólétet jelentő bivalytartás, tejtermelés és a díszes népviselet között. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás óta a környező falvak közül Mérából vándoroltak el a legkevesebben, és itt maradt meg ma is a legtöbb állattartó gazdaság: mintegy négyszáz szarvasmarhát tartanak ma is a helyi gazdák.

Táncházas fergeteg

A Góbé zenekar által megnyitott fesztivál pénteki napját a szervezők az I. Kalotaszegi Zenésztalálkozónak szentelték, ahova a tájegység minden részéből meghívták az aktív zenészeket. Az éjszakai táncházba nyúló zenei show csak a kezdetét jelentette a hétvégére megtelt csűrfesztivál zenei kínálatának, ahol cigányzenészek, a Fölszállott a páva ifjúsági „sztárjai”, a Tárkány Művek, ifj. Fodor „Neti” Sándor, a Buda Folk Band vagy az Esszencia váltották egymást. Talán a Tárkány Műveken volt a legnagyobb buli: kicsi és nagy nemcsak csápolt, hanem táncolt is a csűrszínpad előtti tágas gyepen. Az éjszakába nyúló táncházas bulikon is jó volt látni a rengeteg embert. Sokan most ismerkedtek a kalotaszegi táncokkal, a legényessel, a verbunkkal és a kétlépéses csárdással.

Méra hagyományosan a kalotaszegi táncok egyik melegágya, ahol a helyi cigány közösségből a tájegység legjobb zenészei kerültek ki. A három leghíresebb prímás, Antal Ferenc „Öreg Árus”, Antal János „Árus” és Berki Ferenc „Árus Feri” életútját a fesztivál alatt levetített kisfilmekből is megismerhették az érdeklődők.

Ahogyan Bethlendi András fogalmazott, Kalotaszegen eddig nem szerveztek fesztivált. A rendszerváltás óta többféle kezdeményezés volt, az első fesztivál helyszíne azonban Méra, amely egy sikertörténet előtt nyitott utat.