2015. június 12., 21:282015. június 12., 21:28
Nagy Kamilla
A kortárs erdélyi gyerekirodalom értékeiről, személyes tapasztalatokról és az olvasás fontosságáról meséltek nemrég a Helikon című irodalmi lap – amely rendhagyó, gyerekirodalmi számmal jelentkezett, benne a gyerekirodalomról szóló tanulmányok, mesék és illusztrációk legjobbjai – meghívottai. Demeter Zsuzsa házigazda kérdéseire Jánosi Andrea képzőművész-illusztrátor, László Noémi és Szántai János költő, valamint Zsigmond Emese szerkesztő válaszolt megkapó őszinteséggel. A gyerekkori olvasmányok témában Jánosi Andrea vont párhuzamot a manapság kiadott és az egykori gyerekkönyvek látványvilága között. Két irányról beszélt: az egyiket Réber László, Várnai György és Reich Károly képviseli, ők a régi nagyok, akik még fekete-fehérben gondolkodtak, csak később jelentek meg a színes grafikák. Vonalrajzaik roppant egyszerűek és rendkívül szuggesztívek. „Ott van ma a Bogyó és Babóca, amit lenézünk, nem szeretjük, pedig ugyanolyan vonalgrafikával, csak számítógépen készül.” Mint mondta, utóbbiakat elolvasgatta, és őszintén elszomorodott: nem tudni, min múlik, hogy egy Réber László-grafika körülbelül ugyanolyan eszközökkel készül, mégis inkább a Bogyó és Babócát veszik.
A feltevésre egyfajta válasz érkezett Zsigmond Emese, a Napsugár és Szivárvány főszerkesztője által elmondottakban. A kérdésre, hogy mit olvas a gyerek, és hogyan lehet ebből a hatalmas dömpingből kiszűrni a hasznos olvasmányokat, azt válaszolta, hogy a reklám tuszkolja a szülők kezébe az éppen divatos könyveket, mert ezeket a bestsellereket sokkal több pénzből, nagyobb arroganciával reklámozzák. „Az üzletekben a szülők nagy része a csicsásat és a divatosat választja. A gyerekek között futótűzként terjed, hogy melyik a trendi könyv, melyiket kell kérni szülinapra, és az nem mindig a jó.’’ Minden korosztálynak megvan a maga Babóca-őrülete – tartja Zsigmond Emese. Szerinte a Napsugárnak is óriási a konkurenciája, és a tanítói értékrend lehet az, ami segíti a lap népszerűsítését.
Szó esett arról is, hogy pszichológusok szerint túl horrorisztikus a népmese. Hogy miért, és kiváltképp mire jó a tradicionális népmese, arról Szántai János költő beszélt: „A népmeséket épp úgy tudtam eladni a gyerekeimnek, hogy azt mondtam nekik: te, ez tiszta horror. Amit a Youtube-on, a trailerekben látsz a gonosz halálról, mind benne van a népmesékben.” Ráadásul a mai gyerekek – ezt tanulmány is bizonyítja – akár négy évvel is érettebbek a korábbi generációknál. Sokkal hamarabb el lehet nekik adni ezeket a történeteket. „Nem szabad kidobni a népmeséket, mert egy csomó minden véresen egyszerűen szerepel bennük” – sommázott Szántai.
A felvetésre, hogy van-e probléma a gyerekek olvasási szokásaival, illetve mi lesz, ha a magányos olvasás elkezdésével abbahagyják ezt a tevékenységet, László Noémi költő, a Helikon szerkesztője érdekes párhuzammal válaszolt: 1500-ban vajon hány gyerek olvasott? És az 1500-as évek elmúltával még itt vagyunk, akkor is voltak magyarok, most is itt vannak. „Teljesen más világban élnek a mostani gyerekek. Rengeteg inger éri őket, az, hogy nem olvasnak, nem biztos, hogy ugyanazt jelenti, mint ha mi, a mi időnkben nem olvastunk volna. Mert amikor nem olvasnak, ők mást csinálnak, amit mi akkor nem csináltunk.” László Noémi szerint jobb volna megvárni, míg ezek a sokat emlegetett nem olvasó fiatalok 70 évesek lesznek, és utána el lehet mondani, hogy mennyit ártott nekik a „nemolvasás”.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!