
2015. július 05., 12:112015. július 05., 12:11
2015. július 05., 12:112015. július 05., 12:11
Pacsika Emília
A Szeget szeggel cím ütős. A mű megalkotásánál Shakespeare a szeg mellé a kalapácsot is előveszi a drámaírás nagy szerszámos kamrájából, és a pallos is előkerül a teljhatalom kelléktárából. Tadeusz Bradecki lengyel rendező kiválóan sorjázza William mester vígjátéki tekervényeit a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermi produkciójában, majd kesernyésen elgondolkodtató végkifejletbe kormányozza a nézőt. Kissé szomorú lezárás ez, pedig az előadás lehetne akár mese is, hiszen egyik főszereplője a jóképű herceg, aki egyik jelenetben nem is fehér lovon, de elefánton érkezik a színre, előtte pedig, mint Mátyás király, álruhában járja a városát. Az előadásba operettbetéteket is szerkesztett a rendező, de hiába a „jaj cica” és „lányok angyalok”: a darab végén nincs „hepi” érzése a nézőnek.
A cselekmény Bécsben zajlik, ahol eluralkodott a bujaság, a szabadosság. A városból egy időre eltávozó herceg Angelót bízza meg, hogy rendet vágjon az erkölcsi fertőben. A helytartó túllő a célon, törvénytisztelő buzgalmában halálra ítéli Claudiót, mert az gyermeket nemzett menyasszonyának az esküvő előtt. Az apácának készülő Izabella megmenthetné a bátyját, ha odaadná ártatlanságát Angelónak, de végül nem kell megtennie, a herceg addig mesterkedik, míg mindent rendbe hoz. Angelo ágyába annak galádul elhagyott menyasszonyát csempészi be, így Izabella helyett Marianna veszti el ártatlanságát egykori vőlegénye karjaiban. A helytartót zsarolás és liliomtiprásért elítélik, Claudio pedig kiszabadul a börtönből.
A ködös Albion géniusza rendesen feladja a leckét a rendezőnek, aki a 21. században ezt a darabot választja. Vajon milyen pontokon érdemes megfogni ezt a titokzatos, fehér foltokkal teli, sokcsavaros történetet, hogy szeget lehessen ütni vele a néző fejébe. Tadeusz Bradecki nem először nyúlt e műhöz, s amikor előzetesen úgy nyilatkozott, hogy az előadás a jóról és a rosszról, az erkölcsről szól, félhettünk, hogy a közhelyek tárházába hív majd meg bennünket.
Az előadás azonban egy sor egészen különösre hangolt morális kérdést vet fel. A legfontosabb jelenség, amire rávilágít: könnyen feláldozzuk a másik ember legfontosabb értékeit, ha személyes érdekeink úgy kívánják. Izabella feláldozná bátyja életét saját szüzességének megtartása érdekében, Claudio viszont feláldozná húga szüzességét a saját életéért, Izabellától egyszerre három férfi is elvárja, hogy áldozatot hozzon. Bátyja arra használná, hogy megmeneküljön általa, Angelo, hogy férfikedvét tölthesse vele, a herceg pedig, hogy feleségeként „személyes tulajdonának” nevezhesse ki. Szóval a Szeget szeggel nem kifejezetten az önzetlenség drámája.
A díszletek sokatmondóak. A frissen kinevezett, hatalmas fekete íróasztalnál töprengő helytartó mögött úgy hat Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című festményének vetített képe, mintha Szodoma és Gomora lakossága költözött volna a színpadra. A zárdajelenetben a hely szellemét kiválóan idézi meg a kifeszített hófehér gyolcs, rajta a csipkéből applikált kereszttel. Ez később is beszédes vizuális jelként szolgál: mikor Angelo Izabella testi ártatlansága elleni merényletét tervezi, a hófehér kelmére hatásos mozdulattal ráfröccsenti maradék vörösborát, amely úgy hat, mint vérfolt a lepedőn.
Simon Boglárka Izabellája a görög tragédiák hősnőit idézi. Mély és tiszta, mint egy kút, elfelejtjük neki, hogy erényességének záloga momentán testvére élete, akit akár meg is menthetne. Izabellával a klasszikus korba csöppenünk vissza, amikor a dolgok még azt jelentették, amik voltak is egykoron: az ártatlanság az ártatlanságot, a törvény elleni vétkezés pedig a bűnt. A szereppel debütáló ifjú művésznő, úgy tűnik, rendelkezik a színészet klasszikus tulajdonságaival is, alkati adottságai szerencsések, játéka átszellemült, gyönyörűen beszél. A herceget alakító Bányai Kelemen Barna feladata igen összetett, hosszú ideig szerep a szerepben. Az álruhás uralkodó szerzetesnek álcázva tölt el majdnem két felvonást a színpadon, ő szervezi és teszi szövevényessé a cselekményt. Kapunk tőle férfias monológot, szépen zengő éneket, végül zsigerből karizmált arisztokratikus könnyedséget is. Az álszerzetes parodisztikus megformálása kicsit mintha nehezére esne, humorérzéke azonban a segítségére siet. A nevettetés forrása kézenfekvő: a csuhába bújtatott – amúgy sem a szűzies életéről híres – herceg papként is megfeledkezik magáról, ha nőt lát.
Galló Ernő elegánsan, megfontolt komolysággal, lépésről lépésre építkezik. Ez a hatalomhoz juttatott Angelo-figura láthatóan szorong – nyaknál szoros fekete felöltőjét többször ki-és begombolgatja –, egy ideig maga sem hiszi el a hatalmát, majd gyorsan belespirálozik az önkényúr szerepébe. Viselkedésében azonban végig ott bujkál a sejtés: nem ússza meg a dolgokat el- és lebukás nélkül. Több monológját is a befelé fordulás nemessége és a mesterségbeli mívesség jellemzi. László Csaba most is a helyzetekre ösztönösen reagáló színész magabiztosságát sugározza. Luciója afféle orfeumlakó, miután a századelős Bécsbe is behelyez minket a rendező. Vigécjelmezében (tűzpiros felöltő, bohóckockás nadrág) „csárdáskirálynők” cipőjéből issza a pezsgőt, butaságokat fecseg, lubickol a szerepben, mintha egyenesen a Globe Színháztól kérték volna őt kölcsön erre az előadásra. Bartha László Zsolt dinamikus Claudiójában viszont a kétségbeesés és a remény birkózik. A színész kishamleti filozófiával monologizál a halálról, de a lét vagy nem lét kérdése számára egyértelműen a földi vágyak javára dől el. Hús-vér ifjú embert alakít, akivel együtt érzünk halálfélelmében, a megható börtönjelenetben pedig szinte reménykedünk, hogy Izabella szíve megesik bátyján és megmenti. Kiss Bora fehér „menyasszonyi” ruhájában, pocakjában a bonyodalmakat okozó magzattal úgy viselkedik, mint egy 21. századi emancipált nő, de az emberiség ősanyja, Éva magabiztosságát is láttatja. Bár azt mondja, szégyelli magát, arcán látjuk: inkább büszke a „korán jött” anyaságra. Gecse Ramóna az elhagyott és megszégyenített Mariannát alakítja, akinek viselkedésében a még ki nem hunyt szerelem és az elégtétel vétel lehetőségének izgató érzése vetélkedik.
A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat „vígjátéka” azonban gombócot hagy a néző torkában, miután a rendező az eredeti művet megtoldja egy apró szakasszal: Izabella szomorúan, megtörten énekel, és könnyezve távozik a színről. Láthatóan nem örül testvére megmenekülésének, Angelo megbüntetésének, és hogy őt feleségül kívánja venni a város legrangosabb embere. Nem boldog, hiszen úgy adták-vették őt felvonásokon keresztül, mint egy tárgyat, senki sem kérdezte vágyai felől. Tadeusz Bradecki szinte új kamerát kínál fel a nézőnek, amely révén a cselekmények utólag más kontextusba kerülnek. Már semmi nem lesz olyan kézenfekvő, olyan dirr-durr, szeggel-kalapáccsal megnyugtatóan elrendezhető, mint előtte látszott. A rendező megsejti, hogy a világirodalom nagy géniusza ebben a műben olyan forgatókönyvet ajánl fel, ami azt sugallja: a törvényes igazságszolgáltatással még nincs minden elintézve. Attól még nem lesz felhőtlenül boldog mindenki. Cseh Tamással szólva: „Mily nagy ravasz ez a Shakespeare William!”
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!