Autonómiáról az infografika nyelvén

Van egy terület Közép-Európában, melyet önálló, gazdag történelem, 3 történelmi nemzet, 6447 000 lakos, kulturális sokszínűség és többnyelvűség, 103093 km2, 14 folyó, 27 nagyváros jellemez, de az itt élők NEM dönthetnek szabadon otthonuk saját ügyeiben! Most eljött Erdély történelmi esélye – ezzel a tartalmi információval indít a képek világával társítva az a sajátos műfajt képviselő infografika, melynek ember nagyságú, labirintusszerű installációját a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborban állították ki Tusnádfürdőn, s melynek nyomtatott változatát a magyar mellett román és angol nyelven is kézbe vehetik a Kolozsvári Magyar Napok látogatói. Sőt, több méteres magyar és román nyelvű folyamatábra, vagyis plakát formájában – amelyet augusztus 22-én csütörtökön 16 órakor adnak át a Farkas utcában – a kincses városban is megtekinthető lesz.

A látványos installáció, szórólap és folyamatábra a budapesti IJ Kommunikációs kft. és a Bálványos Intézet közös munkájának eredménye. A magyarországi cég képviseletében Kató Lenke PR-szakértő, a Bálványos Intézet részéről Ilyés Szilárd ügyvezető mutatta be a közös projektet. „Az IJ Kommunikációs kft. keresett meg bennünket azzal, hogy próbáljunk valamit ennek az újszerű formának a segítségével elmondani az autonómiával kapcsolatos elképzelésünkről. Erre pozitív választ kaptak az Erdélyi Magyar Néppárt részéről, így létrejött a közös projekt, mely a román kormány küszöbön álló regionalizációs törekvései ellen is érvel, megfogalmazva egyúttal az EMNP Románia föderalizációjára vonatkozó elképzeléseit” – mondta el Ilyés Szilárd.

A magyarországi cég több szállal is kötődik Erdélyhez, így adódott az autonómia-téma infografikai feldolgozásának ötlete is. Kató Lenkétől ugyanakkor megtudhattuk: az infografikai installációt, szórólapokat és folyamatábrát kiegészíti egy, a közeljövőben nyilvánosságra kerülő angol nyelvű animáció is, román, illetve magyar felirattal. Az infografika ugyanakkor bármikor elérhető on-line az autonomia.neppart.eu honlapon.

A Bálványos Intézet már működő pillére a Mensura Transylvanica Politika elemző Csoport. A szakmai háttérmunkát ennek munkatársai végezték, pontosabban Bakk Miklós és ifj. Toró Tibor politológus. Hunyadi Attila történész a négy hangsúlyos kategóriára osztott erdélyi idővonal tartalmi megfogalmazója, de közreműködött a munkában Fall Sándor médiaszakértő és Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója is. A pár oldalas nyomtatvány ugyanis könyvnyi információt sűrít. A lényegre koncentrálva, részletes kifejtést és akadémiai diskurzust mellőzve közöl sokszor meghökkentő tényeket. A látványvilágért, infografikai megoldásokért és szerkesztésért ugyanakkor az IJ Kommunikációs kft. szakemberei feleltek. „Az volt az elképzelésünk, hogy próbáljunk minél több szinten érvelni az erdélyi autonómiatörekvések mellett. És mért pont Erdély? Mert a romániai magyarság jelentős része nem Székelyföldön él, illetve Erdély autonómiája tűnt alkalmasnak arra, hogy a velünk együtt élő román többséget is érzékennyé tegyük a probléma iránt” – vázolta a célokat Ilyés Szilárd.

Az Erdély múltját, jelenét és jövőjét vázoló összeállítás olyan érveket fogalmaz meg, melyek a készítők szándéka szerint a többségi nemzet Erdélyben élő polgárai számára is vonzó érvrendszert jelenthetnek. Az infografika Erdély történelmének stációi mellett a működő európai autonómiákat veszi számba, párhuzamot von Svájc és Erdély között – olykor vicces példákon keresztül is, kezdve a bicskától el egészen a tehenekig – ugyanakkor megfogalmazva azt is, hogy az Erdélyben élő magyarság Európa legnagyobb őshonos nemzetiségi közössége, amelynek nincs autonómiája. „Az az üzenet lényege, hogy szeretnénk végre nem csak mi erdélyi magyarok, hanem mi erdélyi lakosok közösen végre eljutni odáig, hogy a magunk dolgában mi magunk dönthessünk. Mert úgy gondoljuk, hogy a többnyelvűség és az együtt élő kultúrák Erdélynek az erősségei. Itt volna tényleg az ideje, hogy profitáljunk ebből a gazdagságból és sokszínűségből” – összegzett Ilyés Szilárd.

Infografika közérthetően
Az infografika alkalmazott grafikai terület, a rajz, fénykép és a szöveg együttes alkalmazása, mindezek formanyelvének felhasználásával létrejött illusztráció. Több mint egy fénykép, összetettebb, mint egy rajz és sokkal informatívabb, mint az önmagában álló írott szöveg. Célja minden esetben az információközlés. A jó infografika figyelemfelkeltő, informatív és közérthető.
Hatékonysága a vizuális elemeknek köszönhető. Az ember öt érzéke (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) közül a legtöbb információt a látással fogadja be. Míg a képi információt rögtön feldolgozzuk, a szöveget lineárisan olvassuk, ezért sokkal több időt vesz igénybe a szöveget megérteni, mint a képet. Továbbá a népesség nagyjából 65 százaléka vizuálisan tanul leggyorsabban, így a látvány-centrikus infografika legtöbbünk számára kényelmes és érthető forrás.
Az infografika egyébként nem teljesen új keletű találmány: legelső nyoma 1626-ba vezet vissza, amikor Christoph Scheiner Rosa Ursina sive Sol című művében a Nap járásának mintáit illusztrálta. De infografikát használnak a modern térképek, az újságokban megjelenő képes időjárás-jelentések is, a cégek ennek segítségével győzik meg leendő ügyfeleiket, de bennünket is a különböző termékek vásárlásáról. Az osztálytermektől sem idegen a műfaj, mint ahogyan a közösségi portálok világa is hamar magához idomította. Magyar nyelven is megjelent alapkönyvnek számít David McCandless Az információ gyönyörű. Infografika című kiadványa.