Hirdetés

A költészet csodaélménye

•  Fotó: Csép Gergő

Fotó: Csép Gergő

Nánó Csaba

2015. január 30., 20:362015. január 30., 20:36

 

A magyar kultúra napján az Adjon az isten című versösszeállítással jelentkező Albert Júlia színművész azon kevesek közé tartozik, akik folyamatosan felvállalják a költészet népszerűsítését. „Csak úgy válhatok átadóvá, ha önmagam adom. Egy verset felfedni kicsit olyan, mintha arról akarnék vallani, amiről hallgatni kellene” – fogalmazott egyik tanulmányában a színművésznő, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának oktatója.

– Mi ösztönöz egy művészt arra, hogy kilépve a színjátszás megszokott keretei közül, egymagában verset mondjon a közönségnek?

– A gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt 30-40 évben általában azok a színészek „fanyalodtak” versmondásra, akik valamilyen okból nem játszottak. Főiskolás koromban nagyon sok verset mondtam, aztán hosszú idő telt el önálló műsor nélkül. A ’90-es évek után egy időre kikerültem a sokat játszó színészek közül, és akkor úgy döntöttem, százszor inkább verset mondok, mintsem más, fals utakat járjak. Ez nem csak velem történt meg, az egész generációmat félretették. Másféle színjátszás kezdődött, kicsit el is akarták hitetni velünk, hogy a másfajta stílusú színházra mi már nem vagyunk képesek. Aztán rájöttem, csinálni sokkal könnyebb, mint nézni. Hatalmas döbbenet volt. Ez is egyfajta játék, de sokkal szélsőségesebb, hiányzik belőle a lélek. Nekem kell a katarzis, amikor úgy jöhetek ki a színházból, hogy beszélgetni sem tudok, és arra vágyok, hogy egy ilyen előadást tízszer nézzek meg.

– A versmondás viszont nagyon magányos műfaj. Nem hiányoznak a színpadi társak?

– Bizony hiányoznak, először az is volt a tervem, hogy közösen szervezzük Vitályos Ildikóval, Katona Évával, Bács Miklóssal, Jancsó Miklóssal. Ők azonban csak úgy vállalták volna, ha felolvassák, márpedig szerintem a felolvasott verssel nem azonosul a színész. Így egyedül készítettem az első önálló műsorom. A két világháború közötti időszak verseiből készítettem az első műsoromat, amelyet a színház nem vállalt fel. Az igazgató azt mondta, mondjak Visky András, Balla Zsófia verset, ők illenek inkább ebbe az új világnézetbe. A legnagyobb gondom az volt az önálló műsoraimmal, hogy hol és hogyan „adjam el” magam. Végül Budapesten, a Radnóti Gimnáziumban jutottam fórumhoz. Érdekes módon a magyarországi előadás után hívtak meg Erdélybe. Minden műsorom egy-két alkalommal került előadásra, aztán előálltam egy újjal. Készítettem Kányádi Sándor-műsort a költő 70. születésnapjára, elmentünk vele Nagygalambfalvára, Csíkszeredába, Udvarhelyre, Kányádi is jött velem. A legtöbb előadásom vallásos versekből állt, de volt Márai-műsorom, ’56-os, adventi, március 15-i, Reményik és még sok más.

– A hallgatóság hogyan viszonyult aversekhez?

– Mindig megteltek a termek, de nem tudtam menedzselni magam, inkább mások szervezték az előadásaimat.

– Rendszerváltás előtt sokan mondtak  verseket, most jóval kevesebben szavalnak. Mi történik a versmondással?

– Jó kérdés. Azon például csodálkozom, hogy Kolozsváron évekig nem volt versmondás, pedig az igazgató, Tompa Gábor jó költő, verseiben felvállalja mindazt, amit igazgatóként, rendezőként nem. Mélyen vallásos, olyan emberi mélységeket tár fel a költészetében, amit kevesen, mégsem voltak versműsorok a színházban. Annak idején olyan egyéniségek mondtak itt verset, mint Orosz Lujza, Balogh Éva, Péterffy Gyula, később Péterffy Lajos is, Vadász Zoltán, László Gerő, Csíky András... Néhol felbukkan még a vers, például Szatmáron, volt évfolyamtársam, Méhes Kati több alkalommal is tartott önálló műsort, Marosvásárhelyen Illyés Kinga képviselte, illetve Kilyén Ilka képviseli a műfajt.

– Mekkora hangsúlyt fektetnek ma a versmondásra a színiegyetemen?

– A mi időnkben, a hetvenes évek elején sokkal nagyobbat a mainál. Négy éven keresztül rengeteget szavaltunk. Szokás volt író-olvasó találkozókra színészeket, színihallgatókat hívni. Ilyen találkozón ismertem meg például Szilágyi Domokost, nagyon szerettem, sokszor mondtam a verseit. Nászta Katalin kolléganőmmel készítettünk közös versműsorokat a főiskolán – például protest song-szerű lázadó verseket mondtunk, kortárs költők verseiből válogattunk vagy amerikai költőktől is. Ma inkább csak a felvételin kérik a verset, sajnos, kissé lenézetté vált a műfaj. Hogy Bogdán Zsolt elkezdett mostanában verseket mondani, némileg talán változik a viszonyulás.

– Új divat jelent meg, a slam poetry. Mi a véleménye erről egy hivatásos színésznek, tanárnak?

– Mostanában készítettünk egy műsort egy színis lánnyal, és amit ő válogatott, az nagyon tetszik. Érzek valami nagyszerűt benne. Van egy olyan fiatal generáció, amelynek tagjai mélyen átérzik a gondokat, és kicsit lázadnának az ellen, ami van. Az elmúlt évtizedek ifjúsága amolyan beletörődő volt, a változás után olyan élet kezdődött a fiatalok számára, amiben rengeteg negatívum került. Most kezd ez kiderülni, tanárként látom, nem tudnak hangosan olvasni, műveletlenek, nem olvasnak, a számítógépről és a tévéből pedig nem lehet műveltséget szerezni. A műveltség megszerzéséhez könyv kell, ez pedig hiányzik a mai fiatalok életéből. A slam poetry-ben érzek egyfajta lázadást, befele fordulást, először érzem azt, hogy a fiatalok úgy gondolják, változtatásra van szükség az életükben. Kezdik megfogalmazni a gondjaikat – az persze más kérdés, hogy milyen színvonalon.

– Hordoz ez irodalmi, művészi értéket?

– Amit például a diákom, Demeter Helga most készít, abban van. Kortársai verseiből, slam poetry-ből válogatott össze verseket, versrészleteket, úgy érzem, jó lett a műsor. Láttam természetesen vállalhatatlant, primitívet, trágárt is. De még Orbán János Dénesnek is van olyan trágár verse, amit soha nem mondanék el, pedig összességében nagyra értékelem, mondtam is néhány költeményét.

– Minden korban temettünk valamit: hol a mozit, hol a tévét, aztán az újságokat vagy magát a kézírást. Verset azonban mindig fognak írni, kérdés, hogy lesz-e, ki olvassa, hallgassa.

– Nagyon remélem. A vers olyasmit ad, amit a templomban is keresünk. Az embernek a hit csodaélmény. Avers is az, akárcsak a zene és a tánc. Csoda, amit nem is tudunk megfogalmazni, ami a lelkünket gyönyörködteti, magával ragadja. Ha együtt éljük át a költő által megfogalmazott érzéseket, az maga a csoda.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés