
2016. április 14., 11:542016. április 14., 11:54
Ha április 11., akkor József Attila születésnapja, s egyben a magyar költészet napja, illetve újra versverseny az Erdélyi Figyelőben. Mint ahogy a versszeretők, irodalmárok megszokhatták, az ötletgazda, Víg Emese szervezésében minden év áprilisában égnek a Facebook láthatatlan vonalai: a közösségi hálón lehet szavazni, melyik az idei év legesleg… verse. Arról persze vitatkozhatunk, hogy a legtöbb like-ot összegyűjtő győztes valóban a tavalyi év legjobb, legszebb verse-e, de a verseny célja nem is a „legszebb”, „legjobb” versnek a kiválasztása – irodalomról lévén szó, ezek igencsak szubjektív kategóriák. De ha megnézzük az elmúlt évek nyerteseit, nem csalatkozhatunk az olvasók ízlésében: elég csak, ha Markó Béla Csatolmány című versét említjük Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista tolmácsolásában.
Víg Emese szerint a versverseny célja, tétje elsősorban az, hogy a vers minél több emberhez eljusson: s ez csak akkor valósulhat meg, ha kihasználják a közösségi hálók teremtette lehetőségeket, s ha a szerző és az előadóművész egyaránt felvállaltan reklámozza a közös produktumot. Az elkészült kisfilm ugyanis közös vállalkozás, karöltve kell azon dolgozniuk, hogy minél több emberhez eljuttassák a verset. „Ebben nincs semmi szégyen, mondja Víg Emese, azt szoktuk mondani, azt a verset keressük, amelyik a legtöbb embernek tetszik. Az a tény, hogy szakmabeliek állítják össze a végső, 11-es listát, már biztosíték arra, hogy minőségi alkotások kerülnek megfilmesítésre. Arról beszélhetünk, hogy mennyire alapos ez a 11-es lista, lehet, hogy ez sem tökéletes” – osztja meg kételyeit az elmúlt évek vitái alapján a szerkesztő. Egy-egy vers kiválasztásakor azonban objektív szempontokat is figyelembe kell venniük: mennyire mondható, mennyire rövid vagy hosszú, mennyire megfilmesíthető az adott vers. Példaként Bálint Tamás Anyegin-átiratát említette, a Lávsztorit, amely ugyan izgalmas vállalkozás, hiszen Puskin művének modern erdélyi magyar változata, de hosszúsága miatt elsősorban könyvformátumban élvezhető. És mindemellett az sem mellékes, mondja a szerkesztő, hogy évente egyszer hangsúlyozottan beszéljenek a közszolgálati magyar adásban is a kortárs erdélyi líráról, a versekről.
A versverseny körül minden évben kialakuló vita – miszerint nem a versek minősége, hanem az ismerősök száma lenne döntő – ellenére a versverseny továbbra is a közösségi hálón zajlik. Kár lenne nem kihasználni a Facebook-adta lehetőségeket, mondja Víg Emese, s ha megnézzük a tavalyelőtti nyertesnek, Markó Bélának a Facebook-aktivitását, akkor nem is biztos, hogy indokolt a közösségi háló mellőzése. „Minőségi videókkal készülünk, amelyek sem a költőnek, sem a művésznek nem válnak szégyenére, s izgalmas látni, ahogy a költők és az előadók egymást túllicitálva igyekeznek minél több helyre eljuttatni a versverseny hírét. Az egyik legaktívabb Facebook-felhasználót, Laczkó Vass Róbert színművészt a tavalyi év során Marosán Csaba már lekörözte, kíváncsian várjuk az idei szavazatokat is.”
S bár a forgatás még javában zajlik, annyit Víg Emese elárult, hogy az idén is csak ráadásként fog megzenésített vers elhangzani, hiszen ahhoz, hogy a megmérettetés méltányos legyen, muszáj volt egységesíteni, megzenésített verseket ezért – az előbbi évektől eltérően – nem versenyeztetnek. A tavalyi versenyt színesebbé tehették volna, ha a slam poetry bajnokságokról ismert André Ferenc maga mondta volna el saját versét, de ettől az ötlettől - szinén az egységesítés nevében – is elálltak végül. André Ferenc enélkül is megnyerte a tavalyi vetélkedőt. A megszokott nevek mellett a színészeknél Varga Csillával bővült a már ismert névsor, a költőknél Molnár Bea és Simonfi József neve/verse számít újdonságnak.
Az idei évtől mindössze két nap lehet szavazni a versversenyen az eddigi egy hét helyett, lehet hát készíteni az ujjbegyeket és az egereket, s lesni az Erdélyi Figyelő Facebook-profilját: az áprilisi hónap folyamán felkerülnek a kisfilmek, lehet nyomni a like-okat.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!