Kolozsváron két jelentős kiállítást is látogathatnak ezekben a hetekben a művészetkedvelők: a közelmúltban nyitotta meg kapuit Mircea Vremir kolozsvári festőművész retrospektív kiállítása, valamint a magyarországi Caffart Képzőművészeti Egyesült tárlata.
2017. április 11., 22:222017. április 11., 22:22
2017. május 04., 10:062017. május 04., 10:06
Az 1991-ben elhunyt Mircea Vremir 85. születési évfordulóján (1932. március 19-én látta meg a napvilágot a Neamţ megyei Lipoveni-ben) életművét bemutató tárlat nyílt március 22-én két helyszínen: a művész nagyobb méretű festményeit a Bánffy-palota Művészeti Múzeumában, a grafikákat és szobrászati alkotásokat a Quadro Galériában állították ki. A méltatlanul háttérbe szorult Mircea Vremir festőművész, szobrász, grafikus, tanár gyakorlatilag egész életét a kincses városban élte le. Itt alkotott, itt tanított haláláig, Kolozsvárott teljesedett ki életműve.
Szobrász vésőnyomok vásznon
Ha csak önarcképeire tekintünk, azonnal feltűnnek a kemény, határozott ecsetvonások, vagy ahogyan Székely Sebestyén György művészettörténész, a kolozsvári Quadro Galéria vezetője fogalmazott: „Mircea Vremir gesztusai olyanok, mintha egy szobrász kemény, nyers vésőnyomokat hagyna.” A festő csendéletei, tájképei pedig olyan érzést keltenek a látogatóban, amikor belép a kiállítóterem ajtaján, mintha egy csodálatos tavaszi napon egy virágos rétre tévedt volna. Láthatunk a kiállításon két, talált tárgyakból készült fémszobrot is, amelyek ipari jellegük miatt elütnek a természetközeli látásmódban készült képektől. Érdekes, hogy a festőművész amolyan „csináld magad” elvet követett: festményeinek kereteit is maga készítette, ezzel is növelve alkotásainak értékét. Vremirnek több művészi korszaka volt, ám munkásságának legfontosabb eleme a szintézis, ahogyan erre a tárlat kurátora, Dan Breaz is felhívta a figyelmet. A tárlat megnyitóján azt is elmondta, hogy a művész munkássága több figyelmet érdemelne, egyes munkáit restaurálni kellene, hiszen voltak olyan alkotások, amelyeket szeretett volna beválogatni a kiállítás anyagába, ám azok állapota miatt nem tehette. A Fény síkjai című tárlat április 14-ig tekinthető meg a két helyszínen.
Rejtő és a művészcsoport
A Vremir-retrospektíva megnyitója után alig néhány nappal a Bánffy-palotában újabb kiállítás nyitotta meg kapuit: ezúttal a magyarországi Caffart Képzőművészeti Egyesület tizenkét tagja állítja ki munkáit. A kiállító művészek: Aknay János, Ferencz S. Apor, Filp Csaba, Horváth Roland, László János, Őry Annamária, Pap Gitta, Pinczés József, Puha Ferenc, Rékasi Attila, Sütő Róbert és Török Ferenc. A Caffart név megértéséhez az egyesület magyarázatot is fűz honlapján Rejtő Jenő A Sárga Garnizon című művéből idézve. Ami mutatja, hogy bár az alkotás komoly dolog, azért ennek lehetnek – akárcsak mindennek az életben – nem éppen halálosan komoly oldalai is. A cafard tulajdonképpen többfázisú légiós betegség, sivatagi őrület, ámokfutás, amikor az ember melankóliába esik, majd csak egy vágya marad: ölni! „Ha megfékezik és összekötözik, ez csak hosszabbítja kínját, mert órákon belül úgyis végez vele az agyérgörcs” – írja Rejtő. Az egyesület nevének kitalálói a cafard szót csavarták meg Caffart-nak. A tárlat anyaga nem vall valami gyilkos hajlamú művészekre, sőt nagyon is üdítő a sokféle stílusjegyet magán viselő kiállítás. A művészek között találunk erdélyi származásút is (Török Ferenc például Székelyudvarhely szülöttje, Ferencz S. Apor csíkszeredai), nagyon fiatalt (Őry Annamária, Pap Gitta, Pinczés József) és Kossuth-díjast is (Aknay János, akinek munkásságát nemrég a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével is elismerték). És éppen a korosztályos, valamint a művészi változatosság adja meg a tárlat vonzerejét. A Visibilitas nevet viselő kiállítás április 30-ig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok