Kolozsváron két jelentős kiállítást is látogathatnak ezekben a hetekben a művészetkedvelők: a közelmúltban nyitotta meg kapuit Mircea Vremir kolozsvári festőművész retrospektív kiállítása, valamint a magyarországi Caffart Képzőművészeti Egyesült tárlata.
2017. április 11., 22:222017. április 11., 22:22
2017. május 04., 10:062017. május 04., 10:06
Az 1991-ben elhunyt Mircea Vremir 85. születési évfordulóján (1932. március 19-én látta meg a napvilágot a Neamţ megyei Lipoveni-ben) életművét bemutató tárlat nyílt március 22-én két helyszínen: a művész nagyobb méretű festményeit a Bánffy-palota Művészeti Múzeumában, a grafikákat és szobrászati alkotásokat a Quadro Galériában állították ki. A méltatlanul háttérbe szorult Mircea Vremir festőművész, szobrász, grafikus, tanár gyakorlatilag egész életét a kincses városban élte le. Itt alkotott, itt tanított haláláig, Kolozsvárott teljesedett ki életműve.
Szobrász vésőnyomok vásznon
Ha csak önarcképeire tekintünk, azonnal feltűnnek a kemény, határozott ecsetvonások, vagy ahogyan Székely Sebestyén György művészettörténész, a kolozsvári Quadro Galéria vezetője fogalmazott: „Mircea Vremir gesztusai olyanok, mintha egy szobrász kemény, nyers vésőnyomokat hagyna.” A festő csendéletei, tájképei pedig olyan érzést keltenek a látogatóban, amikor belép a kiállítóterem ajtaján, mintha egy csodálatos tavaszi napon egy virágos rétre tévedt volna. Láthatunk a kiállításon két, talált tárgyakból készült fémszobrot is, amelyek ipari jellegük miatt elütnek a természetközeli látásmódban készült képektől. Érdekes, hogy a festőművész amolyan „csináld magad” elvet követett: festményeinek kereteit is maga készítette, ezzel is növelve alkotásainak értékét. Vremirnek több művészi korszaka volt, ám munkásságának legfontosabb eleme a szintézis, ahogyan erre a tárlat kurátora, Dan Breaz is felhívta a figyelmet. A tárlat megnyitóján azt is elmondta, hogy a művész munkássága több figyelmet érdemelne, egyes munkáit restaurálni kellene, hiszen voltak olyan alkotások, amelyeket szeretett volna beválogatni a kiállítás anyagába, ám azok állapota miatt nem tehette. A Fény síkjai című tárlat április 14-ig tekinthető meg a két helyszínen.
Rejtő és a művészcsoport
A Vremir-retrospektíva megnyitója után alig néhány nappal a Bánffy-palotában újabb kiállítás nyitotta meg kapuit: ezúttal a magyarországi Caffart Képzőművészeti Egyesület tizenkét tagja állítja ki munkáit. A kiállító művészek: Aknay János, Ferencz S. Apor, Filp Csaba, Horváth Roland, László János, Őry Annamária, Pap Gitta, Pinczés József, Puha Ferenc, Rékasi Attila, Sütő Róbert és Török Ferenc. A Caffart név megértéséhez az egyesület magyarázatot is fűz honlapján Rejtő Jenő A Sárga Garnizon című művéből idézve. Ami mutatja, hogy bár az alkotás komoly dolog, azért ennek lehetnek – akárcsak mindennek az életben – nem éppen halálosan komoly oldalai is. A cafard tulajdonképpen többfázisú légiós betegség, sivatagi őrület, ámokfutás, amikor az ember melankóliába esik, majd csak egy vágya marad: ölni! „Ha megfékezik és összekötözik, ez csak hosszabbítja kínját, mert órákon belül úgyis végez vele az agyérgörcs” – írja Rejtő. Az egyesület nevének kitalálói a cafard szót csavarták meg Caffart-nak. A tárlat anyaga nem vall valami gyilkos hajlamú művészekre, sőt nagyon is üdítő a sokféle stílusjegyet magán viselő kiállítás. A művészek között találunk erdélyi származásút is (Török Ferenc például Székelyudvarhely szülöttje, Ferencz S. Apor csíkszeredai), nagyon fiatalt (Őry Annamária, Pap Gitta, Pinczés József) és Kossuth-díjast is (Aknay János, akinek munkásságát nemrég a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével is elismerték). És éppen a korosztályos, valamint a művészi változatosság adja meg a tárlat vonzerejét. A Visibilitas nevet viselő kiállítás április 30-ig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Látogatottsági adatok