Hirdetés

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége

hat élet, hat sors

A Mi, muzsikus lelkek... című előadás ötletgazdája ugyancsak azoknak a zeneszerzőknek a világából építkezett, akik most az új sorozat főszereplőivé válnak

Fotó: Mátyás-Péter Győző

Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat. Az egyéves kulturális utazás Zerkovitz Béla életével és dalaival kezdődik szeptember 27-én, majd Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd és Seress Rezső világa elevenedik meg. Plesa Róbert kolozsvári énekművész, a programsorozat összeállítója az Erdélyi Naplónak elmondta: nem egyszerű koncertsorozatot szeretnének, hanem a jól ismert dallamokon keresztül az alkotók személyes történeteit, sorsukat és korukat is közelebb hoznák a közönséghez.

Bede Laura

2026. szeptember 27., 09:032026. szeptember 27., 09:03

A Hat élet, hat sors ötlete abból a többéves munkából nőtt ki, amelyet Plesa Róbert és az általa alapított Operettissimo együttes az operett és a magyar zenés színpad népszerűsítéséért végez. Mint a kolozsvári énekművész az Erdélyi Naplónak elmondta, sokat foglalkozik az operettel, és azt tapasztalja, hogy Erdélyben a közönség rengeteg dalt ismer ebből a világból, ugyanakkor sokan nem tudják, kik állnak a jól ismert dallamok mögött.

Ezért olyan sorozatot szeretett volna létrehozni, amelyben nemcsak a népszerű dalok szólalnak meg, hanem szerzőik is közelebb kerülnek a közönséghez.

Hirdetés

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták számára, hogy erre van igény. Az Operettissimo magántársulatként több mint tíz erdélyi településen mutatta be a Zerkovitz Béla nevéhez kötődő Csókos asszonyt, a Kolozsvári Magyar Operában pedig a Mi, muzsikus lelkek... című egyedi előadást játszották. Utóbbinak Plesa Róbert volt az ötletgazdája, és ugyancsak azoknak a zeneszerzőknek a világából építkezett, akik most az új sorozat főszereplőivé válnak. Ezek az előadások erősítették meg abban, hogy érdemes mélyebben is foglalkozni a magyar zeneszerzés e népszerű és eredményes korszakával.

hat élet, hat sors Galéria

Plesa Róbert szerint kulturális utazásra hívják a nézőket

Fotó: Operettissimo Facebook-oldala

Hat különböző sors, egy kulturális örökség

A hat zeneszerző kiválasztása sem véletlen:

  • Zerkovitz Béla,
  • Eisemann Mihály,
  • Lajtai Lajos,
  • Fényes Szabolcs,
  • Márkus Alfréd és
  • Seress Rezső egyaránt meghatározó alakjai voltak a magyar zenés színpadnak, ugyanakkor nagyon különböző alkotói és emberi világot képviseltek.

Éppen ez a sokszínűség adja a sorozat egyik legnagyobb érdekességét.

Plesa Róbert szerint nem kronologikus zenetörténeti előadást szeretnének tartani, hanem kulturális utazásra hívják a nézőket. A dalokon keresztül felidézik azt a világot, amelyben a zeneszerzők éltek és alkottak: a századforduló kabaréjának, sanzonjának és az operett aranykorának világát, a két világháború közötti időszakot, valamint azokat a történelmi változásokat is, amelyek hatással voltak az alkotók életére és pályájára.

Idézet
„Egy-egy sláger mögött gyakran ott van egy ember egész élete, egy korszak hangulata, örömei, nehézségei és veszteségei” – fogalmazott a Kolozsvári Magyar Opera énekese.

A Hat élet, hat sors cím is ezt a megközelítést tükrözi: nem csupán hat zeneszerző műveit szeretnék bemutatni, hanem hat ember történetén keresztül közelebb kerülni ahhoz a gazdag kulturális világhoz, amelyben ezek a ma is ismert dallamok megszülettek. Plesa Róbert szerint különösen érdekes megtapasztalni azt is, hogy ezek a dalok évtizedek múltán is képesek megszólítani a hallgatóságot.

Nem koncert, hanem zenés portré

Az egyes estek alapját természetesen a zene adja. A műsort Plesa Róbert Incze G. Katalin zenei vezetővel egyeztetve állította össze. Olyan számokat válogattak, amelyek jól bemutatják az adott zeneszerző életművét, miközben változatos és könnyen követhető előadássá állnak össze.

A közönség által már az első ütemekből felismerhető slágerek sem önmagukban hangzanak el: az egyes zeneszámokat a szerzők életéhez, pályájához, valamint a dalok keletkezéséhez kapcsolódó történetek kötik össze.

Egy-egy alkalom így nem hagyományos koncert, hanem zenéből, történetekből és hangulatokból felépülő portré lesz.

A szervezők ugyanakkor tudatosan kerülik, hogy az előadások „tankönyvszerűvé” váljanak. A zenének kell vezetnie az esteket, a történetek pedig abban segítenek, hogy közelebb hozzák az alkotókat és azt a korszakot, amelyben műveik megszülettek.

hat élet, hat sors Galéria

Részlet a Zerkovitz Béla nevéhez kötődő Csókos asszonyból az Operettissimo előadásában

Fotó: Operettissimo Facebook-oldala

Plesa Róbert örömtelinek nevezte, hogy a Kolozsvári Magyar Opera is felismerte ennek a zenés műfajnak az értékét, valamint azt a hiányt, amely ezen a területen Erdélyben érzékelhető, és teret biztosított a kezdeményezésnek. Ez fontos visszajelzés, egyben lehetőség arra, hogy a szerzőket és műveiket egyszerre szórakoztató, igényes és ismeretterjesztő formában mutassák be.

„Azt szeretnénk elérni, hogy amikor valaki hazamegy, egy korábban jól ismert dalról már egy kicsit többet tudjon: ki írta, milyen történet kapcsolódik hozzá, milyen világban született, és talán emiatt egy kicsit másképpen is hallgassa majd” – magyarázta a kincses városi Operettissimo együttes alapítója és vezetője.

A slágerek mögötti embereket is megmutatják

A legismertebb dallamok természetesen nem maradhatnak ki.

Olyan örökzöldek is helyet kapnak a sorozatban, mint a Mi muzsikus lelkek, az Éjjel az omnibusz tetején vagy a Van a Bajza utca sarkán.

Plesa Róbert szerint ezek jelentik azt a közös pontot, amelyhez a közönség tagjai közül sokan személyes emlékeket is kötnek.

Legalább ennyire fontosnak tartják azonban mindazt, ami a slágerek mögött húzódik: egy kevésbé ismert dalt, egy elfeledett történetet, egy érdekes pályafordulatot vagy éppen egy olyan művet, amely valamilyen okból háttérbe szorult.

A programsorozat összeállítója ezt Erdélyben különösen fontosnak tartja, hiszen gyakran magukat a műveket jól ismeri a közönség, miközben alkotóik neve kevésbé van jelen a köztudatban. Pedig ezek a zeneszerzők teremtették meg azokat a dallamokat, amelyeket generációk óta ismernek és énekelnek.

hat élet, hat sors Galéria

Részlet a Mi, muzsikus lelkek... című előadásból

Fotó: Mátyás-Péter Győző

Élő kultúraként őriznék az operett örökségét

Plesa Róbert abban bízik, hogy a sorozat egyszerre kínál majd zenei élményt, új ismereteket és mélyebb betekintést azokba a korszakokba, amelyekben a művek megszülettek. Számára az jelentené az igazi eredményt, ha egy néző úgy távozna valamelyik estről, hogy egy korábban is ismert dalhoz immár annak szerzőjét és történetét is hozzá tudja kapcsolni.

Idézet
„Talán éppen ez az egyik legfontosabb feladatunk: megmutatni, hogy az operett és a magyar zenés színpad öröksége nem múzeumi anyag, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúra”

– hangsúlyozta a Kolozsvári Magyar Opera énekese.

Hasonló célt szolgált az elmúlt években az Operettissimo együttessel életre hívott Bánffy Palotakoncert is: a jól ismert operettdallamokon keresztül igyekeztek megmutatni a mögöttük rejlő gazdag szerzői világot és kulturális örökséget. Plesa Róbert számára ezért különösen fontos, hogy a Kolozsvári Magyar Opera felkarolta az új kezdeményezést, és lehetőséget biztosít arra, hogy egy egész sorozaton keresztül, új formában népszerűsítsék ezt a zenei világot.

hat élet, hat sors Galéria

A szervezők remélik, hogy a Hat élet, hat sors című sorozat végére a közönség kicsit közelebb is kerül ahhoz a világhoz, amelyben ezek a művek megszülettek

Fotó: Operettissimo Facebook-oldala

Zerkovitz Béla, a „slágergyáros” nyitja a sorozatot

A Hat élet, hat sors estjeinek a Bánffy Miklós Operastúdió (Rózsa utca/Samuil Micu 12. szám) intimebb, közvetlenebb környezete ad otthont. A sorozat első előadását szeptember 27-én, vasárnap 18 órától tartják. A Zerkovitz Béla – a slágergyáros című estre a részvétel regisztrációhoz kötött.

Az első alkalommal Zerkovitz Béla életét és művészetét idézik meg. Elhangzanak többek között olyan örökzöldek, mint a Mi muzsikus lelkek, az Éjjel az omnibusz tetején, a Van a Bajza utca sarkán és a Gyere, te nímand.

Az este azonban nemcsak a dalokról szól: Zerkovitz életének, pályájának és korának története is kirajzolódik előttük.

Az est fellépői Ádám János, Barabás Zsuzsa, Mányoki Mária, Modra Noémi, Rétyi Zsombor, Rigmányi István, Sándor Árpád, Székely Zsejke, Vigh Ibolya és Plesa Róbert lesznek, a konferanszié szerepét Ádám János tölti be. A koreográfiát Jakab Melinda jegyzi, a színpadképet Venczel Attila készítette, a műsort Plesa Róbert állította össze, zenei vezetője pedig Incze G. Katalin.

A Zerkovitz-estet a következő hónapokban Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd és Seress Rezső világát bemutató alkalmak követik.

Plesa Róbert azt szeretné, ha ezek nem hat egymástól független koncertként jelennének meg, hanem egyetlen közös kulturális utazássá állnának össze.

„Talán a sorozat végére éppen az lesz a legszebb eredmény, ha a közönség már nemcsak hat zeneszerző nevét és számtalan nagyszerű dallamot visz magával, hanem egy kicsit közelebb is kerül ahhoz a világhoz, amelyben ezek a művek megszülettek” – fogalmazott a kolozsvári énekművész.

korábban írtuk

Az operett ma is él: zsúfolásig tölti a termeket, jókedvre deríti a kortalan közönséget
Az operett ma is él: zsúfolásig tölti a termeket, jókedvre deríti a kortalan közönséget

Ha az operettet jól játsszák, szívvel-lélekkel és a megfelelő stílusban, akkor napjainkban is épp olyan érvényes és aktuális, mint amilyen az 1900-as évek elején volt – mondta a Krónikának Plesa Róbert kolozsvári énekművész.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok

Idén először nem kelt el annyi példány, hogy a januárban hetvenéves Napsugár és a 45 éves Szivárvány gyermeklap fenntartsa önmagát: a szükséges 17 ezer helyett mindössze 14 200 fogyott. László Noémi főszerkesztővel beszélgettünk.

Feladatlap és műanyag figura élő irodalom helyett? Visszaesett a megrendelések száma, veszélyben a gyermeklapok
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK
2026. november 13., péntek

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?

Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.

Labdarúgó-mérkőzések: magyar továbbjutás, román sereghajtás?
2026. november 10., kedd

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
Hirdetés
2026. november 04., szerda

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Trump saját maga által előidézett kudarca
2026. november 03., kedd

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben

Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.

Mínuszokkal érkeznek a novemberi hajnalok, de napközben kisüt a nap Erdélyben
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.

Miért drágul megint a villanyáram?
Miért drágul megint a villanyáram?
2026. október 31., szombat

Miért drágul megint a villanyáram?

Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod

Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.

Kárpátok fővárosa: ilyen lesz a te multikulti erdélyi barátod
2026. október 20., kedd

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés

A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.

Lehűlés és eső érkezik Erdélybe, de mutatjuk, mikor tér vissza a napsütés
2026. október 19., hétfő

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e

Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.

Kapituláció esetén Zelenszkij húszmillió menekültre figyelmeztet, az Európai Bizottság nem árulta el, felkészült-e
Hirdetés
Hirdetés