Átszervezi a minisztérium a szakoktatást – a 10 éves kolozsvári református szakiskola is alkalmazkodik az új kihívásokhoz

Az ingatlanban – amely a 19. század elején épült – egykor a református diakonisszaképző intézet működött, államosítás után több intézménynek adott otthont. A református egyház tulajdonába több mint tíz évvel ezelőtt került vissza. Az akkori püspök, Kató Béla ámogatta azt az ötletet, hogy az ingatlanban – a református kollégium keretében – magyar szakiskola induljon.

„Az iskola számomra imameghallgatás volt. Úgy éreztük akkor, hogy az elképzelést nem tudjuk megvalósítani” – fogalmaz Kovács Tibor mezőpaniti lelkipásztor, aki tíz évvel ezelőtt a refi iskolalelkésze és vallástanára volt. A vezetőség pedig őt bízta meg a leendő szakiskola irányításával. „Minden nap húsz perccel hamarabb mentem a refibe, hogy becsengetésig imádkozzam a megszületendő intézményért. Felhívást tettünk közzé a kolozsvári lelkészek között, imádkozzanak értünk, hogy miután több mint 70 céget magunk mellé állítottunk, találjunk tanárokat is, akik elvállalják a leendő iskolában való szakoktatást”.

Csupán meg kell teremteni a feltételeket, a környezetet ahhoz, hogy a magas szintű elméleti oktatást nem szerető fiatalok is kibontakozzanak. „A szakiskola lehetőséget jelentett és életutakat nyitott sok ifjú számára” – fogalmaz Kovács Tibor.

Az iskola akkor négy szakkal indult, ma már mindhárom évfolyamon három-három osztályban hét szakon oktatnak. Balázs Edit megbízott intézményvezető elmondása szerint – aki Mákófalváról költözött be Kolozsvárra, és a suliban a szakácsokat oktatja – az intézményben jelenleg mintegy 220 diák tanul, közülük több mint negyvenen bentlakók. A bentlakás különben az iskola legfelső emeletén található. Az alagsorban az asztalosműhely és a konyha található, az elsőn és másodikon a tantermek, tanári szoba, valamint a többi műhely (fodrászoknak, pedikűkörösknek, műszerészeknek, villanyszerelőknek stb.) kapott helyet.

A sor végén kullog az asztalosság – magyarázza Varga István asztalos, aki felnőtt fejjel Brassóban végezte el a szakirányú egyetemet azért, hogy az iskolában szakoktató lehessen. „Aki ügyes és jól megtanulja a szakmát, el tud helyezkedni a cégeknél, igaz, egyre kevesebben dolgoznak fával, mindenki préselt lemezekből akar bútorokat készíteni” – mondja Varga István, s közben mutatja, hogy az iskola műhelye jól fel van szerelve. A gond inkább az, hogy a munkához kevés fát kapnak alapanyagul.

A jövőben négyéves lenne a szakiskolai oktatás is

Az új tanügyi törvény különben, amely két éve lépett hatályba, bizonyos szempontból változások elé állítja a szakoktatást. Az erdélyi református egyház tanügyi referense, Nagy Sándor Tibor szerint még nem lehet igazán átlátni, hogy a törvényalkotók hogyan látják a szakoktatás jövőjét. A módszertan ugyanis egyelőre nincs kidolgozva. Az biztos, hogy az eddigiektől eltérően ezentúl nem hároméves szakoktatás lesz. A törvény ugyanis négyéves képzést ír elő. A harmadik év után a diák vizsgát követően kap egy olyan jellegű oklevelet, mint amilyet most is. Kérdés, hogyan lehet majd beosztani a gyakorlati és elméleti órákat a négy év alatt, és a diákok a sok gyakorlati óra mellett hogyan érettségiznek majd. Jelenleg ugyanis a szakközépiskolába négy évet járó diákok érettségivel zárnak. A szakiskolás diákok a sok gyakorlat mellett viszont nehezen zárkóznának fel arra szintre, amelyen az elméleti oktatásban részesülők vannak. Arról pedig nincsenek rendelkezések, hogy a szakoktatásban részvevők könnyített érettségit tehetnének.

Pedig a református kollégium szakosztályaiban rengeteg tehetséges diák tanul szakmát, sokan közülük elhelyezkednek, mások továbbtanulnak, érettségiznek vagy éppen egyetemre készülnek. „Igazából olyasmire képesek, amire az elméleti oktatásban levő diákok jelentős része nem” – fogalmaz a tanügyi referens.

– a kisebbségek számára a törvénybe iktatott – biztonsági rendelkezéseket, s nem fogják megszüntetni a már létező intézményeket. A törvény a kisebbségi oktatás esetében ugyanis lehetőséget ad arra, hogy amennyiben nincsen olyan magyar nyelven oktató intézmény, amely befogadná a szakoktatást, akkor a magyar iskolák működtethetnek szakosztályokat is. „Ha úgy alakulnak a dolgok, reméljük, a kolozsvári kollégiumon belül (és persze máshol is) szakközépiskolai osztályokat indíthatunk” – mondja bizakodva a református egyház tanügyi referense.

korábban írtuk

Szakácsképzés járvány idején

A szakácstanulók  képzését viselte meg leginkább a koronavírus-járvány a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájában. A három évfolyamon tanuló diákoknak csak egy része járhat be éttermek konyhájába, ugyanis a legtöbb kolozsvári vendéglő bezárt.