Fodrásztanuló lányok a kolozsvári szakiskola műhelyében
Fotó: Makkay József
,,Ha nem végzel egyetemet, semmi sem lesz belőled – ezt a szülők és sok tanár által vallott több évtizedes szemléletet szeretnénk folyamatosan megváltoztatni” – így fogalmazott Koszorús Ildikó cégveztő azon az ünnepségen, amelyet a kolozsvári református kollégiumhoz tartozó szakiskola megalakulásának tízéves évfordulója alkalmából tartottak.
2025. május 29., 18:552025. május 29., 18:55
2025. május 29., 19:152025. május 29., 19:15
„A hozzáállás különben az elmúlt években változott. Az emberek rájöttek, hogy a társadalomnak szüksége van a jó szakemberekre. Ha ugyanis valaki megtanul egy szakmát, akkor az biztonságot jelent számára akár itt, ebben az országban, akár máshol” – fogalmazott Koszorús Ildikó azon cégek képviseletében, amelyek a kolozsvári oktatási intézmény diákjainak szakiskolai gyakorlatát segítik. A cégvezető szerint fontos, hogy a fiatalok jól felszerelt műhelyekben tanulják meg a szakmát, az iskolában minél jobban sajátítsák el a fogalmakat, ugyanakkor a szakmai gyakorlathoz elengedhetetlen a különböző cégek és vállalatok támogatása.
Az ingatlanban – amely a 19. század elején épült – egykor a református diakonisszaképző intézet működött, államosítás után több intézménynek adott otthont. A református egyház tulajdonába több mint tíz évvel ezelőtt került vissza. Az akkori püspök, Kató Béla ámogatta azt az ötletet, hogy az ingatlanban – a református kollégium keretében – magyar szakiskola induljon.
„Az iskola számomra imameghallgatás volt. Úgy éreztük akkor, hogy az elképzelést nem tudjuk megvalósítani” – fogalmaz Kovács Tibor mezőpaniti lelkipásztor, aki tíz évvel ezelőtt a refi iskolalelkésze és vallástanára volt. A vezetőség pedig őt bízta meg a leendő szakiskola irányításával. „Minden nap húsz perccel hamarabb mentem a refibe, hogy becsengetésig imádkozzam a megszületendő intézményért. Felhívást tettünk közzé a kolozsvári lelkészek között, imádkozzanak értünk, hogy miután több mint 70 céget magunk mellé állítottunk, találjunk tanárokat is, akik elvállalják a leendő iskolában való szakoktatást”.
Manikűr- és pedikűrképzős tanulók munka közben
Fotó: Makkay József
Kovács Tibor hozzáteszi: „az akkor sajtóban az jelent meg, hogy bal lábbal indul a magyar nyelvű kolozsvári szakoktatás, mert imádkozással gyűjtik a tanárokat. Ez a fajta reklám is hozzájárult végül ahhoz, hogy az intézmény beinduljon”.
Csupán meg kell teremteni a feltételeket, a környezetet ahhoz, hogy a magas szintű elméleti oktatást nem szerető fiatalok is kibontakozzanak. „A szakiskola lehetőséget jelentett és életutakat nyitott sok ifjú számára” – fogalmaz Kovács Tibor.
Az iskola akkor négy szakkal indult, ma már mindhárom évfolyamon három-három osztályban hét szakon oktatnak. Balázs Edit megbízott intézményvezető elmondása szerint – aki Mákófalváról költözött be Kolozsvárra, és a suliban a szakácsokat oktatja – az intézményben jelenleg mintegy 220 diák tanul, közülük több mint negyvenen bentlakók. A bentlakás különben az iskola legfelső emeletén található. Az alagsorban az asztalosműhely és a konyha található, az elsőn és másodikon a tantermek, tanári szoba, valamint a többi műhely (fodrászoknak, pedikűkörösknek, műszerészeknek, villanyszerelőknek stb.) kapott helyet.
Az elektronikában jártas fiatalokra is sok munkahely vár
Fotó: Makkay József
A diákoknak az állam havonta 300 lejes ösztöndíjat biztosít. Ehhez járul hozzá egy másik, helyenként nagyobb összeg, amelyet a cégek ajánlanak fel azoknak a diákoknak, akik náluk gyakorlatoznak. Az ügyes tanulók szakgyakorlat közben hamar feltalálják magukat, a vállalatok vezetői pedig a többletösztöndíj felajánlásával ösztönzik őket arra, hogy az iskola befejezése után náluk maradjanak alkalmazásban. A jó, megbízható szakemberekre ugyanis mindig szükség van – magyarázza Balázs Edit. Szerinte egyes szakácstanoncokat már tizedik osztályban alkalmazzák a városban bizonyos esetekben magasabb fizetéssel, mint az átlagbér. Több tanítványunk dolgozik felkapott, jó hírnevű kolozsvári éttermekben – mondja nem kis büszkeséggel a tanárnő, akinek irányításával a diákok a Szakmasztár versenyeken is részt vesznek.
A sor végén kullog az asztalosság – magyarázza Varga István asztalos, aki felnőtt fejjel Brassóban végezte el a szakirányú egyetemet azért, hogy az iskolában szakoktató lehessen. „Aki ügyes és jól megtanulja a szakmát, el tud helyezkedni a cégeknél, igaz, egyre kevesebben dolgoznak fával, mindenki préselt lemezekből akar bútorokat készíteni” – mondja Varga István, s közben mutatja, hogy az iskola műhelye jól fel van szerelve. A gond inkább az, hogy a munkához kevés fát kapnak alapanyagul.
Szépségápoló szerek a szakiskolai műhelyben. A diákok helyben és a cégeknél végzett gyakorlaton sajátítják el a szakmát
Fotó: Makkay József
Az eseményen találkoztam egy régi ismerőssel is, akinek víz-gázszerelő cége több egyházi ingatlan felújítása során vett részt a munkálatokban.
Ozsváth János elmondta, cégüknél is többen gyakorlatoznak.
Az egyik fiatal pedig annyira ügyes volt, hogy két év alkalmazotti státus után távozott a vállalattól, és saját céget nyitott.
„Részben bánkódtunk, mert jó szakembert vesztett a cégünk, ugyanakkor boldogok is voltunk, mert úgy tanítottuk, hogy rövid idő alatt sokat fejlődött, és megtalálta a helyét az életben” – mondta Ozsváth.
Az iskola fennállásának tízéves évfordulója alkalmából tartott hálaadó istentisztelet Kolumbán Vilmos püspök arról beszélt, hogy az intézmény indulásakor a politikum, az egyház, a tanügy, a szakma és a magyar kormány összefogott egy nemes cél érdekében. „Társadalmunknak szüksége van a becsületes, tisztességes, keresztyén szemléletű szakemberekre is, a közösségépítésre, ezekhez az erőt és a támogatást pedig mindig Istentől kapjuk meg” – fogalmazott a püspök.
Bányai Csaba, a Szász Domokos egykori református püspökről elnevezett szakiskola lelkésze köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az iskola létrejöttét, akik ma is segítik az intézményt (az egyházon kívül többek között a megyei tanács és a helyi önkormányzat), és kérte a segítséget annak érdekében, hogy az intézménynek megoldódjon a tornacsarnok- és teremhiánya is.
Asztalostanulók műhelye az iskola alagsorában
Fotó: Makkay József
Demeter Katalin kolozsvári magyar konzul Nacsa Lőrincnek, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárának üdvözlő sorait olvasta fel, Vákár István megyei tanácselnök-helyettes pedig arról beszélt, hogy Kolozsvár a tanulás központja, hiszen a kincses városban az oktatási intézmények több száz éves múltra tekintenek vissza, a település lakosságának jelentős része tanuló, egyetemista és tanár. Ebbe illeszkedik be a több mint négyszázéves múlttal rendelkező református iskola tízéves szakoktatása.
Az új tanügyi törvény különben, amely két éve lépett hatályba, bizonyos szempontból változások elé állítja a szakoktatást. Az erdélyi református egyház tanügyi referense, Nagy Sándor Tibor szerint még nem lehet igazán átlátni, hogy a törvényalkotók hogyan látják a szakoktatás jövőjét. A módszertan ugyanis egyelőre nincs kidolgozva. Az biztos, hogy az eddigiektől eltérően ezentúl nem hároméves szakoktatás lesz. A törvény ugyanis négyéves képzést ír elő. A harmadik év után a diák vizsgát követően kap egy olyan jellegű oklevelet, mint amilyet most is. Kérdés, hogyan lehet majd beosztani a gyakorlati és elméleti órákat a négy év alatt, és a diákok a sok gyakorlati óra mellett hogyan érettségiznek majd. Jelenleg ugyanis a szakközépiskolába négy évet járó diákok érettségivel zárnak. A szakiskolás diákok a sok gyakorlat mellett viszont nehezen zárkóznának fel arra szintre, amelyen az elméleti oktatásban részesülők vannak. Arról pedig nincsenek rendelkezések, hogy a szakoktatásban részvevők könnyített érettségit tehetnének.
Pedig a református kollégium szakosztályaiban rengeteg tehetséges diák tanul szakmát, sokan közülük elhelyezkednek, mások továbbtanulnak, érettségiznek vagy éppen egyetemre készülnek. „Igazából olyasmire képesek, amire az elméleti oktatásban levő diákok jelentős része nem” – fogalmaz a tanügyi referens.
A szakácstanulók konyhája: itt főzik a diákok ebédjét is
Fotó: Makkay József
Jelenleg különben a református kollégium keretében hét szakon folyik szakoktatás, ebből ötön duális képzés folyik, azaz a tanulók nemcsak az iskolában sajátítják el a szakmát, hanem cégeknél, amelyeknél gyakorlatoznak. Ha az új rendszer szerint a gyerekek nem tudnak elmenni a cégekhez, akkor ez nagy felháborodást jelentene. Például Kolozsváron a műszerész-, valamint villanyszerelő-szakos diákok jelentős része a Boschnál végzi a gyakorlatot. A cég több millió eurót fektetett a szakoktatásba, tréningcentert épített a diákok számára, embereket alkalmazott az oktatásuk érdekében – meséli Nagy Sándor Tibor.
Lehet, a tanügyminisztérium célja az, hogy a szakosztályokat megszüntesse bizonyos helyeken, illetve átcsoportosítsa, s hozzárendelje azon intézményekhez, ahol már léteznek szakközéposztályok. Ám ez is számos változást feltételez, például épület- és tanteremgondokat, tanerőhiányt vonhat maga után.
Kolozs megyében a református kollégium mellett Kalotaszentkirályon, valamint Válaszúton működik hároméves magyar szakoktatás. Válaszúton a diákok a mezőgazdasági szakterülettel ismerkednek, Szentkirályon pincér- és elektronikaszak működik. Ezek nem egyházi jellegű iskolák, ám az azokat működtető háttérintézmények kapcsolatban vannak a helyi egyházközségekkel.
– a kisebbségek számára a törvénybe iktatott – biztonsági rendelkezéseket, s nem fogják megszüntetni a már létező intézményeket. A törvény a kisebbségi oktatás esetében ugyanis lehetőséget ad arra, hogy amennyiben nincsen olyan magyar nyelven oktató intézmény, amely befogadná a szakoktatást, akkor a magyar iskolák működtethetnek szakosztályokat is. „Ha úgy alakulnak a dolgok, reméljük, a kolozsvári kollégiumon belül (és persze máshol is) szakközépiskolai osztályokat indíthatunk” – mondja bizakodva a református egyház tanügyi referense.
A szakácstanulók képzését viselte meg leginkább a koronavírus-járvány a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájában. A három évfolyamon tanuló diákoknak csak egy része járhat be éttermek konyhájába, ugyanis a legtöbb kolozsvári vendéglő bezárt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!