Medvevadászat a nyolcvanas években. A hajtók szállítják a lelőtt nagyvadat
Fotó: Benke József gyűjteménye
A közvélemény nagy elvárásokkal van az idén ősztől újra bevezetett medvevadászattal kapcsolatban, a vadgazdálkodási szakemberek azonban arra intenek, hogy az egyensúly visszaállításához még hosszú évek kellenek. Amihez elsősorban a vadgazdák elhivatottságára, és kitartására van szükség a ,,méregzöld” szervezetek nyomása ellenére is. Cikkünk a medvevadászat legfontosabb tudnivalóit foglalja össze.
2024. november 02., 08:222024. november 02., 08:22
2024. november 02., 17:512024. november 02., 17:51
Az 1989-es rendszerváltás után Romániában újra elkezdődött a medvevadászat, beleértve a hajtást is. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a medvében rögzüljön az embertől való ösztönös félelem. A rendszerváltást követően először 2016-ban a Dacian Cioloș vezette új technokrata kormány nem adta ki az évi prevenciós medvekilövési keretet.
Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény ismét lehetővé teszi a medve vadászatát. A jogszabály 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára. A meghatározott számú medvét azokon a vadászterületeken, azokban az erdőkben kell kilőni, amelyek olyan települések mellett vannak, ahol a közelmúltban sok medvetámadás, vadkár történt. A vadgazdák felelőssége, hogy a vadásztársaságokra leosztott 426 egyedet 2024 végéig kilőjék.
Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár egy székelyföldi medvevadászaton
Fotó: Benke József gyűjteménye
A prevenciós medvekvótát főleg őszi hajtásban kell végrehajtani, mert akkor van esély arra, hogy a már megesett károkat okozó egyedek puskavégre kerüljenek. Hajtásban az egyedül lévő egyedekre kell lőni, amelyek közepes nagyságúak – a bőrük 400 CIC pontszám alatt van –, így jó eséllyel mindkét nemből elesnek, ami javítja a medveállomány szerkezetét az ivararány, és a korcsoportok szempontjából egyaránt. Kapitális egyedek, valamint az 1 éves bocsokkal lévő anyamedvék nem lőhetők ki.
Vadászaton a hajtókkal sörétes puskával felszerelt vadászok is mennek, akik kényszerhelyzet esetén segíteni tudnak a balesetek elkerülésében. Medvevadászaton nem javasolt vadászkutyák használata, mert ha a kutyák bocsokat támadnak, az anyamedve rendkívül agresszívé válik, ami veszélyes helyzetet teremthet.
Mindez segít abban, hogy a vadgazda bebizonyítsa, jóhiszeműen bánik a reá bízott vaddal, és több éves munkával helyre tudja állítani a felborult helyzetet. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a 8 évnyi beavatkozás hiánya rengeteg kárt okozott a medveállomány túlszaporodásával. A vadgazdák felelős munkája segíteni fogja a lakosság toleranciáját a medvék iránt, hogy a veszélyeztetett zónákban kevesebb vadat pusztítsanak el, a mostani állapot ugyanis sem az embernek, sem a medvének nem jó.
Se szeri, se száma a székelyföldi medvetámadásoknak. Már ott tartunk, hogy a gazda fellélegzik, ha a nagyvad nem embert, hanem „csak” haszonállatot veszélyeztet.
A medve etológiájának megváltoztatása – a nagyvad nyerje vissza ösztönös félelmét az emberrel szemben – nagyon nehéz, és sok időt igénylő feladat, amit kitartó munkával lehet csak elérni. A medvepopuláció robbanásszerű növekedése, és ennek nyomán a vadkárok gyors emelkedése bebizonyította, hogy az elmúlt nyolc évben meghonosított ,,non intervenciós vadvédelem” nem járható út.
Homoródszentmártoni vadászok és hajtók Nicolae Ceaușescu egyik vadászatán
Fotó: Benke József gyűjteménye
Vadgazdálkodási szakemberként néhány medvevadászati tapasztalatot foglalok össze, amelyek betartása hozzájárul ahhoz, hogy a 2024-es medvekilövési keretet a vadászegyesületek teljesíteni tudják december 31-ig.
A hatékony medvevadászathoz tölcsér típusú hajtásterületet kell előkészíteni, aminek kötelező része a magas állások felépítése olyan területen, ahol várhatóan megjelennek a hajtott medvék, így lehet elkerülni a vadászbaleseteket. Az állást nyílt területen kell felállítani, és csak akkor szabad a medvére rálőni, amikor a nagyvad a vadászok vonalán elhaladt, hogy ne legyen menekülési útja, különben sebzetten visszatör az erdőbe a hajtók felé.
A kísérő – miután hajtás előtt megegyezett a vadásszal –, ő is lőhet a sebzett vadra, hogy a nemes vad szenvedését megkurtítsa.
A vad után-keresését csak képzett személyzet végezheti, itt már kutyát is használni kell. A vadászat végén a hagyományokhoz méltóan pompás terítéket kell rendezni, ahol vadászavatás is történhet.
Hátszegi medvevadászat 1881-ből
Fotó: Benke József gyűjteménye
Dacára annak, hogy a medve egyedül él, rendkívüli sok ismerettel rendelkezik társairól, akikkel élőhelyét megosztja. Életük során óhatatlanul találkoznak egymással és kialakul egy hierarchia. Az egy év alattitól 16 éves kor fölötti, hat korcsoportba sorolt medvék hosszú életük során ismerni fogják majdnem az összes többi medvét. Létezik ugyanakkor egy szezonális mozgás is, ami az élelemszerzés és a szaporodás során évente ritmikusan ismétlődik. A terület bejárásakor a más medvékkel történő találkozásuk alkalmával társaikat fel fogják ismerni a külalak, a szag, a nyom, a hagyott jelek, az ürülék, és nemek révén.
Példaként a kutyasétáltatás esetét említem. Az eb a kapun át látja, szagolja, hallja a másik kutyát, és elraktározza memóriájában az észlelteket, olyan elemeket, amit az emberek nem tudnak észlelni.
A következő sétán a kutyánk azonnal ellenőrizni fogja a kaput, ahol már tud a másik kutyáról, mivel eszébe jutnak a tulajdonságai.
A vad viselkedése alapján érthetővé válik, hogy a medve egy intelligens állat, aki ismeri társait, így gyorsan rájön, hogy a hajtóvadászat a bőrére megy. A hajtott medvék félelem-feromonokat bocsátanak ki, amiket a hajtásban lévő más medvék is észlelni fognak. Amikor keresztezik egymás nyomait, a szaglás által felismerik a veszélyes helyzeteket. A hajtott medvének hasmenése lesz, amit a többi medve is észlelni fog. Amikor veszélyben érzi magát, a medve specifikus hangokat ad ki, amit a többi medve is hall.
A medvevadászat 2016-os betiltása óta nyolc év alatt a medve nem észlelt emberi veszélyt. Két generáció medvebocs született azóta, akiket anyjuk nem tanított meg arra, hogy az embertől félni kell. Az emberrel szembeni ösztönös félelmet azonban nem lehet egy-két év alatt visszaállítani a medvepopulációkban. Biztosra vehető, hogy a medvevadászat idén őszi bevezetése nyomán, pár éven belül a vadkárok nem fognak csökkenni. Ezen a helyzeten a minden ősszel megrendezett hajtóvadászatok tudnak csak segíteni, csupán ezzel lehet az egyensúlyt visszaállítani. A cél az, hogy a medve ismét féljen az embertől. Az ismétlődő hajtóvadászatokat valószínűleg újabb két medvegenerációnak kell érzékelnie ahhoz, hogy a nyolc évvel ezelőtt megbomlott egyensúly helyreálljon.
A közvéleményt méregzöld szervezetek próbálják majd befolyásolni, hogy ne vadásszák a medvéket. Ezzel szemben a vadgazdának tettekkel kell bizonyítania, hogy a mostani élet-halál helyzetben a normalitás visszaállítására törekszik a vadgazdálkodásban. Ennek előfeltétele a 2024-es preventív kvóta felelős teljesítése.
Dr. Benke József
A szerző a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke, vadgazdálkodási szakmérnök
Az egyre nagyobb károkat okozó medvetámadások felszámolása a jövő ködébe vész. A Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által vezetett szaktárca terveit igyekszik derékbe törni a medveállomány korlátlan szaporodását zászlajára tűző „méregzöld” lobbi.
Egymást érik a medvék kószálásáról szóló hírek az erdélyi településeken. A székelyföldi falvak és városok utcáin megszokottá vált látvány a helyieken kívül senkit nem zavar. A választásokra készülő Romániában hivatalosan nem is létezik ,,medvekérdés”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!