Medvevadászat a nyolcvanas években. A hajtók szállítják a lelőtt nagyvadat
Fotó: Benke József gyűjteménye
A közvélemény nagy elvárásokkal van az idén ősztől újra bevezetett medvevadászattal kapcsolatban, a vadgazdálkodási szakemberek azonban arra intenek, hogy az egyensúly visszaállításához még hosszú évek kellenek. Amihez elsősorban a vadgazdák elhivatottságára, és kitartására van szükség a ,,méregzöld” szervezetek nyomása ellenére is. Cikkünk a medvevadászat legfontosabb tudnivalóit foglalja össze.
2024. november 02., 08:222024. november 02., 08:22
2024. november 02., 17:512024. november 02., 17:51
Az 1989-es rendszerváltás után Romániában újra elkezdődött a medvevadászat, beleértve a hajtást is. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a medvében rögzüljön az embertől való ösztönös félelem. A rendszerváltást követően először 2016-ban a Dacian Cioloș vezette új technokrata kormány nem adta ki az évi prevenciós medvekilövési keretet.
Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény ismét lehetővé teszi a medve vadászatát. A jogszabály 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára. A meghatározott számú medvét azokon a vadászterületeken, azokban az erdőkben kell kilőni, amelyek olyan települések mellett vannak, ahol a közelmúltban sok medvetámadás, vadkár történt. A vadgazdák felelőssége, hogy a vadásztársaságokra leosztott 426 egyedet 2024 végéig kilőjék.
Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár egy székelyföldi medvevadászaton
Fotó: Benke József gyűjteménye
A prevenciós medvekvótát főleg őszi hajtásban kell végrehajtani, mert akkor van esély arra, hogy a már megesett károkat okozó egyedek puskavégre kerüljenek. Hajtásban az egyedül lévő egyedekre kell lőni, amelyek közepes nagyságúak – a bőrük 400 CIC pontszám alatt van –, így jó eséllyel mindkét nemből elesnek, ami javítja a medveállomány szerkezetét az ivararány, és a korcsoportok szempontjából egyaránt. Kapitális egyedek, valamint az 1 éves bocsokkal lévő anyamedvék nem lőhetők ki.
Vadászaton a hajtókkal sörétes puskával felszerelt vadászok is mennek, akik kényszerhelyzet esetén segíteni tudnak a balesetek elkerülésében. Medvevadászaton nem javasolt vadászkutyák használata, mert ha a kutyák bocsokat támadnak, az anyamedve rendkívül agresszívé válik, ami veszélyes helyzetet teremthet.
Mindez segít abban, hogy a vadgazda bebizonyítsa, jóhiszeműen bánik a reá bízott vaddal, és több éves munkával helyre tudja állítani a felborult helyzetet. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a 8 évnyi beavatkozás hiánya rengeteg kárt okozott a medveállomány túlszaporodásával. A vadgazdák felelős munkája segíteni fogja a lakosság toleranciáját a medvék iránt, hogy a veszélyeztetett zónákban kevesebb vadat pusztítsanak el, a mostani állapot ugyanis sem az embernek, sem a medvének nem jó.
Se szeri, se száma a székelyföldi medvetámadásoknak. Már ott tartunk, hogy a gazda fellélegzik, ha a nagyvad nem embert, hanem „csak” haszonállatot veszélyeztet.
A medve etológiájának megváltoztatása – a nagyvad nyerje vissza ösztönös félelmét az emberrel szemben – nagyon nehéz, és sok időt igénylő feladat, amit kitartó munkával lehet csak elérni. A medvepopuláció robbanásszerű növekedése, és ennek nyomán a vadkárok gyors emelkedése bebizonyította, hogy az elmúlt nyolc évben meghonosított ,,non intervenciós vadvédelem” nem járható út.
Homoródszentmártoni vadászok és hajtók Nicolae Ceaușescu egyik vadászatán
Fotó: Benke József gyűjteménye
Vadgazdálkodási szakemberként néhány medvevadászati tapasztalatot foglalok össze, amelyek betartása hozzájárul ahhoz, hogy a 2024-es medvekilövési keretet a vadászegyesületek teljesíteni tudják december 31-ig.
A hatékony medvevadászathoz tölcsér típusú hajtásterületet kell előkészíteni, aminek kötelező része a magas állások felépítése olyan területen, ahol várhatóan megjelennek a hajtott medvék, így lehet elkerülni a vadászbaleseteket. Az állást nyílt területen kell felállítani, és csak akkor szabad a medvére rálőni, amikor a nagyvad a vadászok vonalán elhaladt, hogy ne legyen menekülési útja, különben sebzetten visszatör az erdőbe a hajtók felé.
A kísérő – miután hajtás előtt megegyezett a vadásszal –, ő is lőhet a sebzett vadra, hogy a nemes vad szenvedését megkurtítsa.
A vad után-keresését csak képzett személyzet végezheti, itt már kutyát is használni kell. A vadászat végén a hagyományokhoz méltóan pompás terítéket kell rendezni, ahol vadászavatás is történhet.
Hátszegi medvevadászat 1881-ből
Fotó: Benke József gyűjteménye
Dacára annak, hogy a medve egyedül él, rendkívüli sok ismerettel rendelkezik társairól, akikkel élőhelyét megosztja. Életük során óhatatlanul találkoznak egymással és kialakul egy hierarchia. Az egy év alattitól 16 éves kor fölötti, hat korcsoportba sorolt medvék hosszú életük során ismerni fogják majdnem az összes többi medvét. Létezik ugyanakkor egy szezonális mozgás is, ami az élelemszerzés és a szaporodás során évente ritmikusan ismétlődik. A terület bejárásakor a más medvékkel történő találkozásuk alkalmával társaikat fel fogják ismerni a külalak, a szag, a nyom, a hagyott jelek, az ürülék, és nemek révén.
Példaként a kutyasétáltatás esetét említem. Az eb a kapun át látja, szagolja, hallja a másik kutyát, és elraktározza memóriájában az észlelteket, olyan elemeket, amit az emberek nem tudnak észlelni.
A következő sétán a kutyánk azonnal ellenőrizni fogja a kaput, ahol már tud a másik kutyáról, mivel eszébe jutnak a tulajdonságai.
A vad viselkedése alapján érthetővé válik, hogy a medve egy intelligens állat, aki ismeri társait, így gyorsan rájön, hogy a hajtóvadászat a bőrére megy. A hajtott medvék félelem-feromonokat bocsátanak ki, amiket a hajtásban lévő más medvék is észlelni fognak. Amikor keresztezik egymás nyomait, a szaglás által felismerik a veszélyes helyzeteket. A hajtott medvének hasmenése lesz, amit a többi medve is észlelni fog. Amikor veszélyben érzi magát, a medve specifikus hangokat ad ki, amit a többi medve is hall.
A medvevadászat 2016-os betiltása óta nyolc év alatt a medve nem észlelt emberi veszélyt. Két generáció medvebocs született azóta, akiket anyjuk nem tanított meg arra, hogy az embertől félni kell. Az emberrel szembeni ösztönös félelmet azonban nem lehet egy-két év alatt visszaállítani a medvepopulációkban. Biztosra vehető, hogy a medvevadászat idén őszi bevezetése nyomán, pár éven belül a vadkárok nem fognak csökkenni. Ezen a helyzeten a minden ősszel megrendezett hajtóvadászatok tudnak csak segíteni, csupán ezzel lehet az egyensúlyt visszaállítani. A cél az, hogy a medve ismét féljen az embertől. Az ismétlődő hajtóvadászatokat valószínűleg újabb két medvegenerációnak kell érzékelnie ahhoz, hogy a nyolc évvel ezelőtt megbomlott egyensúly helyreálljon.
A közvéleményt méregzöld szervezetek próbálják majd befolyásolni, hogy ne vadásszák a medvéket. Ezzel szemben a vadgazdának tettekkel kell bizonyítania, hogy a mostani élet-halál helyzetben a normalitás visszaállítására törekszik a vadgazdálkodásban. Ennek előfeltétele a 2024-es preventív kvóta felelős teljesítése.
Dr. Benke József
A szerző a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke, vadgazdálkodási szakmérnök
Az egyre nagyobb károkat okozó medvetámadások felszámolása a jövő ködébe vész. A Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által vezetett szaktárca terveit igyekszik derékbe törni a medveállomány korlátlan szaporodását zászlajára tűző „méregzöld” lobbi.
Egymást érik a medvék kószálásáról szóló hírek az erdélyi településeken. A székelyföldi falvak és városok utcáin megszokottá vált látvány a helyieken kívül senkit nem zavar. A választásokra készülő Romániában hivatalosan nem is létezik ,,medvekérdés”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!